Ha az egyéni vállalkozó évközben nyugdíjba megy, tehát az adóév egy részében kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, az egész évben továbbra is alkalmazhatja a tevékenységre irányadó magasabb költséghányadot. Minden más esetben, ha a magánszemély tevékenysége év közben oly módon változik, hogy az alkalmazottnál alacsonyabb költséghányadra lesz csak jogosult, akkor a változást megelőzően keletkezett bevételeire is csak ezen alacsonyabb költséghányadot alkalmazhatja. Az átalányadózást választó egyéni vállalkozó megállapított jövedelme az összevont adóalap részeként adózik. Az adó mértéke 16 százalék. Az áfa levonási jogát nem érvényesítő átalányadózó vállalkozó csak bevételi nyilvántartást vezet, azaz a pénztárkönyvben csak a bevételi adatokat rögzíti – derül ki a tájékoztatóból. Forrás:
Az alábbi bevételi / árbevétel értékhatárig a nem főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó teljes adó és járulékmentességet fog élvezni: – 40%-os költséghányad esetén: 2. 000 Ft árbevétel adómentes (2. 000 * 60% = 1. 000 Ft jövedelemadó és járulékmentes) – 80%-os költséghányad esetén: 6. 000 Ft árbevétel adómentes (6. 000 * 20% = 1. 000 Ft jövedelemadó és járulékmentes) – az arra jogosító tevékenység esetén – 90%-os költséghányad esetén: 12. 000 Ft árbevétel adómentes (12. 000 * 10% = 1. 000 Ft jövedelemadó és járulékmentes) – az arra jogosító tevékenység esetén. Főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó Ez az árbevétel rész, így a jövedelem adómentes lesz abban az esetben is, ha nem felelünk meg a járulékmentesség kritériumának, tehát nincs heti 36 órát elérő munkaviszonyunk egyéni vállalkozóként. Ez esetben is viszont csak a minimálbér/garantált bérminimum szerinti minimum tb-járulékot és szociális hozzájárulási adót kell havonta megfizetnünk a fenti bevételi összeghatárig. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a biztosított főfoglalkozású egyéni vállalkozó az átalányadózás választása esetén is legalább a mindenkori minimálbér vagy garantált bérminimum szerinti járulékok megfizetésére kötelezett.
A garantált bérminimum szerinti adó és járulékfizetés szerint köteles adót fizetni az a vállalkozó, akinek végzett tevékenysége(i) legalább középfokú képesítést, végzettséget követelnek meg. Nem kötelezett havonta a minimálbér vagy garantált bérminimum szerinti (szociális hozzájárulási) adó és (tb) járulék fizetésére a vállalkozó, ha: • minimum 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik (más jogcímen biztosított) • nappali tagozaton tanuló (más jogcímen biztosított) • kiegészítő tevékenységet folytató (saját jogú nyugdíjas) egyéni vállalkozónak minősül (nem biztosított 2020. július 1-től). A nem biztosított, nyugdíjas átalányadózó csak 15% személyi jövedelemadó fizetésre kötelezett az adómentes jövedelem feletti rész után továbbra is. További előnye lehet az átalányadózás választásának, hogy a nem adómentes jövedelemrész esetén fizetendő személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék terhére az egyéni vállalkozó is érvényesítheti bármely szja adóalap kedvezményt, akár a családi adó- és járulékkedvezményt a KATA adózással ellentétben.
A cikk olvasási ideje kb. 3 perc A magánszemély a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett adóévenként az adóév egészére, munkaviszony mellett is választhatja az átalányadózást, ha az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben az egyéni vállalkozói bevétele nem haladta meg a 15 millió forintot, és az adóévben sem haladja meg. Módosult az átalányadó választásra jogosultak köre január elsejével – derül ki az adóhatóság honlapján közzétett tájékoztatóból. A magánszemély a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett adóévenként az adóév egészére, munkaviszony mellett is választhatja az átalányadózást, ha az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben az egyéni vállalkozói bevétele nem haladta meg a 15 millió forintot, és az adóévben sem haladja meg. A választás egyéb feltételei nem változtak. Az az egyéni vállalkozó, akinek a tevékenysége az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenység, az előzőektől eltérően akkor választhatja az átalányadózást, ha az átalányadózást közvetlenül megelőző adóévben vállalkozói bevétele nem haladta meg a 100 millió forintot, és nem áll munkaviszonyban.
Meg dödöllét. Persze, ezek igazi, otthoni zalai parasztételek, bárki összedobja itt a környéken, minek is ezért étterembe menni? A képek nyilván nem adják vissza az élményt. A dödölle tökéletes, gyönyörűen van tálalva, a legjobb példa arra, hogy egy egyszerű étel megállja a helyét egy csúcsminőségű konyhában is. Dödölle A tökfőzelék pedig mesés, ne gondolj a liszttel habart, ragacsos menzai élményre, még az otthoni legfinomabb változat is elsikkad emellett. Bonne Chance Restaurant & Hotel (Bázakerettye) in Bázakerettye. Tökfőzelék Hallottam már éttermek, hotelek próbálkozását, hogy főzeléket kínálnak a vendégeknek-persze, az ilyen újragondolt formákat-de valahogy a nagyközönség még nem vevő rá. Ha a főzelék szót halljuk, akkor a Főzelékfalós, menzai változatok jutnak eszünkbe. Pedig a zöldséget pürésítve mindenféle liszt és keményítő nélkül is elérhetjük a főzelék állagot, otthon is. Vagy egy új szót kell a liszt nélküli főzelékre kitalálni, vagy nagyobb nyilvánosságot kell kapnia az új hullámos elkészítési módoknak. Anno, a Gasztrowerkben Vomberg Frigyestől kaptunk jó tippeket, itt olvashatod a főzelékek titkait.
Bázakerettye nincs messze az M7-es autópályától, szerintem megéri elautózni idáig. És a hotelszobák is nagyon szépek!