Balogh Ádám az egyik legbátrabb kuruc tisztként vált ismertté, az ő nevét viseli a II. kerületben található sziklaképződmény és a körülötte lévő zöld oázis. Remek célpont, ha nincs időnk egy hosszabb túrához, de mégis egy kicsit szusszanni szeretnénk a természetben. Balogh Ádám-szikla. A terület meglehetősen kicsi, viszont természetvédelmi szempontból annál fontosabb, hiszen olyan ritka fajok nőnek erre, mint a piros madárbirs, a magyar repcsény, a budai imola, a fehér madársisak és a budai berkenye. A zöld háromszöggel jelzett útvonal az Endrődi Sándor utca és a Balogh Ádám utca kereszteződésénél kezdődik, a szikla tetejére két irányból, kb. 30 méternyi lépcsőt megmászva juthatunk fel. A csúcson mindenképp nézzünk a lábunk elé, mert a panorámaponton csak 2-3 fő fér el, de érdemes felmászni, hiszen szépen látszik onnan a János-hegy környezete, az Erzsébet-kilátó és a Hárs-hegy is. Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest
Zöldmál: Szintén az 1847-es dűlőkeresztelő alkalmával kapta nevét az addigi német Grüngraben helyett. A név tükörfordítása Zöldárokra túl közönséges lett volna az akkori daliás időkben, Döbrentei Gáborék inkább a hegyoldalt jelentő, talán már akkoriban is ritka mál szót választották (amely jelenti még az állatok hasi prémjét vagy a madárfélék begyét is). Zöldmál szíve a Ferenc-hegyi Természetvédelmi Terület, ami tulajdonképpen a laposan elnyúló, 265 méter magas Ferenc-hegy építkezésektől megóvott gerincén fekszik. Kevés fővárosban van ennyi természeti kincs. Védettsége elsősorban az alatta húzódó, a több mint 5 km hosszan feltárt, fokozottan védett Ferenc-hegyi-barlangnak köszönhető, de fővárosi ritkaságnak számít a rajta álló, nagy kiterjedésű molyhos tölgyes karsztbokorerdő. Olyan volt sétálni benne, mintha nem is Buda közepén lennénk, ezernyi házzal körülvéve. 5 / 7 Az úttól távolabb, jól elbújva található a szintén védett Ferenc-hegyi barlang lejárata, ide már meg se próbáltunk lemenni. Sajnos elég hamar véget ért az erdős rész, és ismét a házak között gyalogoltunk, először a Tömörkény, majd a Balogh Ádám utcában.
Zöldmál: Szintén az 1847-es dűlőkeresztelő alkalmával kapta nevét az addigi német Grüngraben helyett. A név tükörfordítása Zöldárokra túl közönséges lett volna az akkori daliás időkben, Döbrentei Gáborék inkább a hegyoldalt jelentő, talán már akkoriban is ritka mál szót választották (amely jelenti még az állatok hasi prémjét vagy a madárfélék begyét is). Zöldmál szíve a Ferenc-hegyi Természetvédelmi Terület, ami tulajdonképpen a laposan elnyúló, 265 méter magas Ferenc-hegy építkezésektől megóvott gerincén fekszik. Védettsége elsősorban az alatta húzódó, a több mint 5 km hosszan feltárt, fokozottan védett Ferenc-hegyi-barlangnak köszönhető, de fővárosi ritkaságnak számít a rajta álló, nagy kiterjedésű molyhos tölgyes karsztbokorerdő. Olyan volt sétálni benne, mintha nem is Buda közepén lennénk, ezernyi házzal körülvéve. Az úttól távolabb, jól elbújva található a szintén védett Ferenc-hegyi barlang lejárata, ide már meg se próbáltunk lemenni. Sajnos elég hamar véget ért az erdős rész, és ismét a házak között gyalogoltunk, először a Tömörkény, majd a Balogh Ádám utcában.
Ezért épült ki az elmúlt években egy tanösvényhálózat, hogy az emberek tájékozódhassanak arról, milyen természeti értékek vannak ezeken a védett területeken. " A 12. kerületi Kis-Sváb-hegyen egyszerre két tanösvény fut egymás mellett. Az egyik meseösvény, amelyen Mimó és Csipek mutatja be a gyerekeknek a hegy élővilágát. A séta nemcsak ismeretekkel bővíti a gyerekek tudását, de érzékszerveiket is játékba hozza. A Kis-Sváb-hegyen már egy meseösvény is várja a legkisebbeket Forrás: Turista Magazin A hegyet egykor Martinovics-hegynek hívták, valószínűleg azért, mert a magyar jakobinusok vezetőjét, Martinovics Ignácot a hegy lábánál elterülő Vérmezőn végezték ki, és a közelben egykor létezett kútvölgyi temetőben hantolták el. A közel 260 méter magas hegy tetejéről remek kilátás nyílik a városra. A védett terület nagysága közel 12 hektár, de a természetes növénytársulások aránya a teljes kiterjedéshez viszonyítva már nem túl jelentős. Sok helyen díszcserjék szorították ki az őshonos növényzetet, a hegy egy részén pedig telepített fekete fenyőket láthatunk, amelyek, bár kétségkívül szépek, nem tesznek jót az őshonos növényzetnek, lehulló tűleveleik miatt ugyanis a talaj elsavanyodik, így a lágyszárúak eltűnnek ezekről a területekről.
Budapest természeti értékekben az egyik leggazdagabb európai nagyváros. A jó kirándulóhelyeket sokan ismerik, de a legtöbben nincsenek tisztában az ott fellelhető értékekkel. Sorozatunkban a főváros helyi jelentőségű védett területei közül mutatunk be néhányat. Ezúttal a budai hegyekben barangoltunk. Olyanok ezek a védett területek, mint apró szigetek a nagyváros dzsungelében. Néhányat sokan ismernek, de akad köztük olyan is, amelyet csak a környékbeli kutyasétáltatók látogatnak, ami nem is baj, mert az érzékeny terület ennél többet nem nagyon bírna el. Budapesten közel 300 védett természeti érték van, ezek egy része a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozik, például a Budai Tájvédelmi Körzet vagy a Sas-hegy. A kisebb, többségében foltszerű, helyi védettséget élvező területeket a 70-es, 80-as évektől kezdve a Fővárosi Önkormányzat, illetve elődje vonta védelem alá. Ahol a természet és a város összeér Forrás: Turista Magazin Budapest zöldebb, mint hinnénk "Budapest a hasonló méretű világvárosokkal összehasonlítva nagyon jól áll zöldterületek és természeti értékek terén"– mondja Bajor Zoltán, a Főkert Nonprofit Zrt.
Mindig is izgatták a fantáziámat a barlangok, sikerült is jó párat bejárnom az elmúlt években, ezért bepróbálkoztam barlangász ismerőseimnél, hátha sikerül ide is lejutnunk. Sajnos nem sikerült, a József-hegyi barlangot kutatási célból lezárták, ezért az izgalmas belsőről meg kell elégednünk egy fotóval, amit Egri Csaba barlangász bocsátott rendelkezésemre: 4 / 7 Fotó: Egri Csaba Aki nagyon elszomorodna a fenti hírre, talán felvidítja, hogy a Zöldmáli deltán tovább haladva, a Pusztaszeri út egyenesen a pár száz méterre található Szemlő-hegyi barlang bejáratához vezet, ami a híresebb Pál-völgyi-barlanghoz hasonlóan belépőjeggyel látogatható. Ez a barlang viszont az én ízlésemnek azonban túlságosan is kiépített, ráadásul a fiaimmal megnéztük már, amikor még nagyon kicsik voltak, tehát most kihagytuk a lehetőséget. Inkább tovább mentünk, és elértük az izgalmas nevű Zöldmált. Ez a hosszúkásan elnyúló terület a Felső Zöldmáli út két oldalán helyezkedik el, és városrészként a Daubner cukrászda kereszteződésétől a Rózsadomb Center üzletközpontig tart.
A Római Birodalom keleti határa a Duna vonala volt. A folyam partjain húzódó erődrendszernek, a limesnek fontos erőssége volt a szentendrei Ulcisia Castra – magyarul: Farkasvár. A ázad első éveiben épült a mai Dunakanyar körút-Paprikabíró utca-Római sánc köz által határolt területen. Az ázad első feléig fennálló erődítmény mintegy 1000 fős katonaság befogadására volt alkalmas. Szentendre környéke gasztronómiai. Jelentőségét mutatja, hogy benne római császárok – így 202-ben Septimus Severus, 214-ben Caracalla és 375-ben Valentinianus – is megfordultak. A vár körül elterülő vicus militarisban – a polgári településen – laktak a katonák családtagjai, valamint a katonaságot ellátó iparosok és kereskedők. Míg az erődítményt és a körülötte elterülő települést a birodalom határának védelmére emelték, egészen más okokból keletkeztek a város határában a római kori villák. A közeli tartományi székhely, Aquincum nyugalomba vonult városi tisztségviselői és a légió kiszolgált katonatisztjei, a veteranusok körében divattá vált Szentendre határában birtokot szerezni, azon villát építeni és gazdálkodni.
SANCTUS ANDREAS – A középkori Szentendre A magyarság a IX. században vette birtokába Szentendrét és környékét. A honfoglaló Árpád fejedelem vezértársa, Kurszán fejedelem foglalta el. Serege és népe az itt talált római őrhelyet erődítménynek használta. Településük ettől északra, a mai Orbán kereszt környékén alakult ki. A feltárások szerint már a X. században itt temetkeztek. Három nemzedékkel később Taksony lett a fejedelem, aki hadvezérének, Apornak a mai Szentendrét jelölte ki nyári szállás helyül. Mindez már egy 1009-ben kelt – ma a veszprémi káptalani levéltárban őrzött – oklevélből ismeretes. Az oklevél szerint az államszervező István király a veszprémi püspökségnek adományozott – többek között – egy Visegrád megyei falut. A falu a Duna mellett fekszik – írja az oklevél – jobbra tőle az Aporig (ejtsd:Apor-ügy) folyó torkolata van. Mai program szentendre program. Az "ügy" a régi magyar nyelvben vizet jelentett. Történészek egybehangzó véleménye szerint Apor vize a mai Bükkös-patak, a meg nem nevezett falu pedig a mai Szentendre.
Helyszín: Dunaparti Művelődési Ház, udvari terem (Dunakorzó 18. ) Foglalkozások időpontja: csütörtökönként 17:00 órától 18. 30-ig További információ és jelentkezés e-mailen és telefonon: 06 30/7373-333 Borítókép: Szentendre és Vidéke