Balogh Ádám-szikla Természetvédelmi Terület Név Elhelyezkedés Endrődi Sándor utca×Balogh Ádám utca kereszteződésétől ÉK-re (II. kerület) Terület kiterjedése 1, 08 ha Védetté nyilvánítás éve 1975 Megközelíthetőség 29-es és 149-es autóbuszokkal Látogathatóság Szabadon látogatható Terület középponti koordinátái WGS84 18. 99236/47. Budai Polgár - A gyep drágakövei. 52639 EOV 646309/242494 Tanösvény Van (3 db. állomáshely) – 2014-ben létesült Ismertető: Kis kiterjedése alapján első látásra nem tűnik jelentősnek, természeti értékei ennek ellenére jelentősnek mondhatók. A beépített telkekkel körülhatárolt, belvároshoz igen közel eső zárványterület valószínűleg úgy maradhatott fent, hogy tömör sziklaképződményei lehetetlenné tették a beépítést. Elsősorban e geológiai érvek indokolták, hogy a szerencsésen fennmaradt terület védettséget kapott. Az utóbbi évek tudományos kutatómunkái kimutatták, hogy a szikla botanikai és zoológiai értékei is igen kiemelkedőek, jól mutatják a sűrű emberi jelenlét előtti Rózsa-dombi természetes képet.
A szikla környezete 1977 óta védett, területén 26 védett növényfaj (pl. a budai nyúlfarkfű vagy a magyar gurgolya), hét védett futrinkafaj él, de találkozhatunk imádkozó sáskával vagy halálfejes lepkével is. A szikla széléről tulajdonképpen ugyanazt az irányt láthatjuk, mint a Kis Szikla kilátóból a Balogh Ádám-sziklán, csak magasabbról és nagyobb látószögben. Lábunk előtt terült el a mélyben Hűvösvölgy és Lipótmező. Talán ez az a hely, ahonnan leginkább áttekinthető a bezárt elmegyógyintézet hatalmas park közepén romladozó, látványos tömbje. A panoráma olyan látványos, hogy bőven el lehet tölteni egy félórát úgy a szikla tetején, hogy észre sem veszi az ember. 7 / 7 A hivatalos zöld háromszög túraútvonal az Apáthy-sziklán véget ér. Balogh Ádám-szikla Természetvédelmi Terület – FŐKERT – A BKM Nonprofit Zrt. FŐKERT Kertészeti Divízió hivatalos weboldala. De mivel nyilván nem azzal fejezzük be a túrát, hogy botcsinálta Dugovics Tituszként levetjük magunkat a mélybe róla, hanem lesétálunk a legközelebbi tömegközlekedéssel kiszolgált pontig, ezért egy nyúlfarknyi menet még hátra volt az 56-os villamos megállójáig.
Dél körül értünk oda villamossal a kiindulóponthoz. Előtte jól bereggeliztünk Gabival, a nap is sütött, szóval kedélyesen szuszogva indultunk neki a kaptatónak a Kavics utcai kőkerítésre festett zöld háromszög jelzés mellől. 14 Galéria: Zöldmáli delta Fotó: Tenczer Gábor / Index Lépcsőzéssel indult ez a túra is, mint a Budai zöld. A József-hegyi lépcső tetején néhány éles, Sarolta utcai és Szeréna utcai kanyar után, még csak nem is lihegve felértünk egy füves dombhoz, aminek egy kitüntetett pontján zömök kőkilátó áll. A térképen ez a magaslat Szemlő-hegy néven szerepel, a csúcsán álló kilátó viszont a József-hegyi kilátó névre hallgat. Akkor most milyen hegy is ez a 234 méter magas domb? - merül fel a kérdés. A Szemlő-hegy régi német neve Josephsberg (vagyis József-hegy) volt, amit az 1847-es dűlőkeresztelőn Szemlő-hegyre magyarítottak. Buda visszafoglalásakor ugyanis innen szemlélődtek a tüzérek. A kilátón azonban valahogy rajta maradt az eredeti földrajzi név, ezért fordulhatott elő az a fura helyzet, hogy a József-hegyi kilátó most a Szemlő-hegyen áll.
Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amelyet bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.
Folytatódnak az Egészséges Budapest Program fejlesztései, az eredményekről Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter számolt be az elmúlt két hétben. Az EBP keretében lezárult az idei első félév legjelentősebb orvostechnológiai eszközbeszerzése is – adta hírül az MTI. Az eszközbeszerzés hat fővárosi és Pest megyei kórházat érint, ezen intézmények készletei 377 darab modern eszközzel gyarapodtak, mintegy 2, 5 milliárd forint értékben. A most beszerzett eszközök között különféle intenzív terápiás eszközök, altató- és lélegeztetőgépek, betegőrző monitorrendszerek, műtői berendezések és sebészeti eszközök, kórházi bútorzatok, valamint sterilizáló, illetve szemészeti és gasztroenterológiai vizsgálatokhoz alkalmas berendezések is megtalálhatók. A fejlesztés keretében a Péterfy Kórház-Rendelőintézet és a Manner Jenő Országos Traumatológiai Intézet Fiumei úti Baleseti Központjában 1, 2 milliárd forintból valósult meg fejlesztés a legmodernebb technológiai megoldásokat tükröző, kombinált képalkotó és operációs helyiségében, az úgynevezett hibrid műtő kialakításával.
A magyar egészségügy, köztük a Egészséges Budapest Program fejlesztései folyamatosak és a munka jövőben sem áll meg. A 2022-es költségvetésben ugyanis mintegy 2. 884 milliárd forint fog rendelkezésre állni egészségügyi célokra, ami közel két és félszeres növekedést jelent a baloldal által benyújtott 2010-es költségvetéshez képest. Az EBP keretében lezárult az idei első félév legjelentősebb orvostechnológiai eszközbeszerzése 6 fővárosi és Pest megyei kórház számára, mely intézmények 377 db modern eszközzel gyarapodtak 2, 5 Mrd Ft értékben. A beszerzett eszközök között találhatók különféle intenzív terápiás eszközök, altató- és lélegeztetőgépek, betegőrző monitorrendszerek, műtői berendezések és sebészeti eszközök, kórházi bútorzatok, valamint sterilizáló, illetve szemészeti és gasztroenterológiai vizsgálatokhoz szükséges eszközök. A fejlesztés keretében 1, 2 Mrd Ft-ból a legmodernebb technológiai megoldásokat tükröző, kombinált képalkotó és operációs helyiség, ún. hibrid műtő kialakítása valósult meg a Péterfy Kórház-Rendelőintézet és Manner Jenő Országos Traumatológiai Intézet Fiumei úti Baleseti Központjában.
Fotó: MTI (archív, illusztráció) A szakember elmondta: az elmúlt években megkezdődött fejlesztéseknek és a kormány gyors, proaktív intézkedéseinek köszönhetően a magyar egészségügy, ezen belül az intézményrendszer, kellően felkészült a járványhelyzet eredményes kezelésére. Az EBP-t a járványhelyzetre figyelemmel újratervezik, például azonnal izolálható osztályok, épületszárnyak létesítésével. Tóvizi Attila elmondta: az elmúlt évtized első felében az egészségügyi fejlesztések elsősorban a vidéki intézményekre koncentráltak, 2010 és 2016 között több mint 500 milliárd forint szolgálta országszerte a kórházak, illetve szakrendelők felújítását és fejlesztését. 2017-ben a fókusz a fővárosra és a közép-magyarországi régióra irányult, és megszületett a döntés az Egészséges Budapest Program létrehozásáról. A program keretében 2026-ig 700 milliárd forint hazai forrás jut az intézményrendszer megújítására és az infrastrukturális fejlesztésekre. A program költségvetésének legnagyobb részét az infrastrukturális fejlesztések adják.
2020-ban újabb 40 milliárd forint a budapesti egészségügyi fejlesztésekre, írja közleményében az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Csaknem 20 budapesti és Pest megyei kórház, valamint szakrendelő esetében kezdődött meg a közelmúltban a kivitelezéshez szükséges tervdokumentáció elkészítése az Egészséges Budapest Program (EBP) infrastrukturális fejlesztéseinek keretében. A több mint 700 milliárd forint értékű egészségügyi fejlesztési programban eddig csaknem 5000 sebészeti, anesztéziás, képalkotó, valamint kardiológiai, nőgyógyászati, rehabilitációs-terápiás, szemészeti és laboreszközt vehettek birtokba az intézmények. Budapest és Pest megye történetének legnagyobb egészségügyi fejlesztési programjában folytatódik az érintett 4 centrumkórház, 11 országos gyógyintézet, 13 társkórház és 32 szakrendelő infrastrukturális, orvostechnológiai és informatikai fejlesztése. A kilenc évig tartó korszerűsítési programra a Kormány 2017-ben 40 Mrd Ft-ot, 2018-ban 30 Mrd Ft-ot biztosított. Az idei büdzsében 41, 9 Mrd Ft jut az EBP-re, 2020-ban pedig 40 Mrd Ft-ból folytatódik majd a Program.