Bemutatkozás hűtők, mosógépek, csempeszalon, fürdőszoba, beépíthető Nyitva tartás: H-P: 7. 30-17. 00, Szo. : 7. 30-12. 00
Magyarországi Gázmodul-Weisz Kft. ( Sárbogárd, Fejér megye) nevű cég vagy vállalkozás adatai. A(z) Gázmodul-Weisz Kft. Épületgépészet kategóriához tartozik. Vállalkozás neve: Gázmodul-Weisz Kft. Tevékenység rövid leírása: épületgépészeti kereskedelem 06 (csempe, kád, háztartási gépek, gázszereléshez szükséges anyagok). Cím: Ady Endre utca 215. Gázmodul-Weisz Kft. - Sárbogárd - Építőanyag-ipar, Építőipar - Régió Portál. Irányítószám: 7000 Település: Sárbogárd Megye: Fejér GPS koordináták: Telefon: 06 (25) 462-569, 06 (25) 508-128 Fax: 06 (25) 462-569 Weblap: Email: Ha pozitív tapasztalata van Gázmodul-Weisz Kft. (Sárbogárd) céggel vagy vállalkozással, kérjük osszák meg a többi látogatóval is Google vagy Facebook fiókot használva: Gázmodul-Weisz Kft. a térképen Figyelem!! A térkép helyzete egy automatikus keresés eredménye. Előfordulhat, hogy a helyzet pontatlan. Kérjük, szükség szerint, lépjenek kapcsolatba a(z) Gázmodul-Weisz Kft. céggel, hogy ellenőrízzék a pozíciót. Hibás a térkép? Küldjék el a GPS koordinátáit és a térkép 100% pontos lesz.
Bár a műfaj a holland festészetben ekkor már hosszú hagyományra tekintett vissza, ilyen hatalmas méretű képmások (van, amelyik 235x750 cm! ) ekkor készültek először. A polgárőrtársaságok portréit a város legjelesebb festőitől, Joachim von Sandrarttól, Govaert Flincktől, Rembrandt van Rijntól, Nicolaes Pickenoy-tól, Jacob Backertől és Bartholomeus van der Helsttől rendelték meg. A csapatok képmásain kívül még Govaert Flinck a Kloveniersdoelen négy vezetőjéről készült portréját is a díszteremben helyezték el. A terem nem maradt meg 17. századi formájában, ráadásul az idők során több képet is átalakítottak – sérülés vagy áthelyezés miatt különböző méretű darabokat vágtak le belőlük, illetve átfestették őket. Dudok van Heel rekonstruálta a portrésorozat eredeti állapotát a Kloveniersdoelen új épületének fogadóhelyiségében. Eszerint a terem három falán frízszerűen elhelyezett portrék közül Rembrandt képe a hátsó fal bal oldalán lehetett. Az Éjjeli őrjárat méretében és formátumában igazodott a helyszínhez és a többi képmáshoz – de csak ezekben alkalmazkodott.
Rembrandt Éjjeli őrjárat festménye Feledhetetlen élmény, amikor első amszterdami látogatásomkor megpillanthattam leghíresebb alkotását, az Éjjeli őrjáratot. A gigantikus méretű (363×437 cm) mű magával ragadt és percekre a vászon elé szögezett. Aprólékos kidolgozása, mesterien megformált alakjai, fényhatásai lenyűgöztek. Pedig nem is az egészét láthatjuk a 31 alakos műnek, azt ugyanis az idők folyamán megcsonkították, az aljából 75, bal széléből pedig 22 centimétert levágtak. Egyetlen dolgot nem értettem csak, miért épp egy csöppnyi szobában, egy méltatlan helyen állították ki. Aztán fény derült a titokra, a Rijksmuseumot épp felújították és épp az Éjjeli őrjárat fő helyre kerülésén munkálkodtak. Második látogatásomra már felkészültebben mentem, utána olvastam, így olyan apróságokra is felfigyeltem, ami előzőleg fel sem tűntek. Az éjjeli őrjárat a nevével és a hiedelemmel ellentétben nem éjszakai jelenetet ábrázol. Az eredetileg Frans Banning Cocq kapitány milíciájáról, név nélkül készült festmény katonái valójában nappal indulnak bevetésre, éjszaka nem is őrjáratoztak.
2021. december 9. 12:08 MTI Felfedezték Rembrandt vázlatait az Éjjeli őrjárat című híres festménye alatt, ezzel beigazolódtak az eddigi sejtések. Az amszterdami Rijksmuseum igazgatója, Taco Dibbits a felfedezést áttörésnek nevezte az 1642-ben készült festményről készült átfogó vizsgálat új eredményeinek bemutatásakor "Mindig is feltételeztük, hogy Rembrandtnak kellett vázlatot készítenie a vászonra, mielőtt hozzáfogott ehhez a hatalmas kompozícióhoz, de ez eddig csak spekuláció volt" – emelte ki. A fejlett képalkotó módszereknek és számítógépes technológiának köszönhető felfedezés révén először vált lehetővé, hogy "Rembrandt válla felett betekintést nyerjünk a mestermű elkészültének lépéseibe" – áll a Rijksmuseum közleményében. Az " Éjjeli őrjárat művelet" Rembrandt mesterművének eddigi legátfogóbb kutatása, mely 2019 nyara óra tart a múzeum közönsége előtt. Ez idő alatt hatalmas mennyiségű adat gyűlt össze. Pontosan elemezhetővé váltak a Rembrandt által használt anyagok – közölte a múzeum.
A háttér is sok fejtörést okozott a művészettörténészeknek, mivel egyszerre emlékeztet lépcsős színházi díszletre és a diadalívek architektúrájára (amelyen azonban itt nem jut át a fény). Egyértelmű, hogy Rembrandt különböző grafikai lapok motívumait is beépítette saját kompozíciójába, így például a J. de Gheyn fegyverhasználatról szóló értekezéséhez készült illusztrációkat vagy a Medici Mária 1638-as bevonulása alkalmából rendezett ünnepségsorozat élőképeit ábrázoló metszetek bizonyos elemeit. S bár több, a köztársaságra, illetve a Kloveniersdoelenre vonatkozó szimbólumot (pl. a főszereplők selyemövének színeiből összeálló vörös-fehér-kék trikolór vagy a fiatal lány övéről lelógó szárnyas, amelynek karmai – hollandul klauwen – a céh nevére utalnak) is használt, a festmény egészét mégsem lehet sem hagyományos polgárőrportrénak, sem a történeti hűség igényével készült műnek tekinteni. (Az Éjjeli őrjáratot már száz éve összefüggésbe hozták Medici Mária amszterdami bevonulásával. Dudok van Heel szerint az esemény valóban adott egyfajta impulzust a portrék megrendeléséhez, de ennél konkrétabb kapcsolat nem valószínű a két esemény között. )
Az Éjjeli őrjárat (Schutters van wijk II onder leiding van kapitein Frans Banninck Cocq) Rembrandt leghíresebb festménye, a művészettörténet egyik legtöbbet elemzett műve, melynek részletei ma is a titokzatosság homályába burkolóznak. A festmény jelenleg a amszterdami Rijksmuseum legnagyobb termében függ, olyan nagy (363×437 cm), hogy elfoglalja az egész hátsó falat, pedig egyes darabokat már levágtak róla. Vitathatatlanul ez a múzeum egyik leghatásosabb festménye. Története [ szerkesztés] A megrendelést valószínűleg 1639-ben, vagy 1640-ben kapta Rembrandt a Frans Banning-Cocq által vezetett lövészegylettől. Más festők – többek között Nicolas Elias és Joachim von Sandrart – is megbízást kaptak a Polgárőrség Háza Amstel-folyóra néző termének díszítésére. [1] Rembrandt számos rajzvázlatot is készített műve elkezdése előtt. Az egyiken ez olvasható: "A Polgárőrség Házának nagytermében elhelyezendő festmény vázlata, amely azt ábrázolja, amint az ifjabbik Purmerlandt báró (Frans Banning-Cocq), a Polgárőrség kapitánya, parancsot ad hadnagyának, Vlaerdingen (Willem van Rytenburch) lovagnak, hogy vonultassa ki századát. "