December 1 Eiffel Műhelyház, 16:00 Porcelán szólamok" című Herendi porcelán kiállítás ünnepélyes megnyitója. A Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. és a Magyar Állami Operaház tisztelettel meghívja Önt és kedves Partnerét 2021. december 1-jén, szerdán 16 órára az Eiffel Műhelyházba (Budapest, Kőbányai út 30. ) a "Porcelán szólamok" című Herendi porcelán kiállítás ünnepélyes megnyitójára. Herend – Herendi az Eiffel Műhelyházon. A vendégeket köszönti: Ókovács Szilveszter a Magyar Állami Operaház főigazgatója és Dr. Simon Attila a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója A megnyitó után egy különleges házbemutatóra invitáljuk Önöket, ahol a kulisszák mögé is bepillanthatnak.
Kőbányán lehet az operajátszás új budapesti centruma. Az Eiffel Műhelyház átadását a járványügyi helyzet miatt el kellett halasztani ugyan, de az Octogon magazin jóvoltából virtuálisan bejárhatjuk. Az iparit felváltó technikai civilizáció világszere kulturális célokra alakítja át a funkciójukat vesztett ipari épületeket. Budapest új főépítészének határozott elképzelése szerint a főváros működési gondjaira az úgynevezett rozsdazónák, a külső területek és a városközpont közötti elhagyott, már nem működő ipari területek revitalizációja lehet a megoldás. Az Északi Járműjavító területén az Opera számára kialakított műhely-, raktár- és próbacentrum és környezete jó példával szolgálhat az ilyen folyamatokhoz. Ezen a területen a Magyar-Sveiczi Gyártársulat már 1867-től javított mozdonyokat. 1875-től az üzem neve Budapesti Főműhely lett, a századfordulóig folyamatosan bővített telepen csak gőzmozdonyok, személy- és teherkocsik javítása folyt. Megjelent a SZÍNPAD – Előadóművészetek technikája folyóirat 2021. évi 2. száma |. A mozdonyjavító csarnok és fűtőház, az 1883 és 1886 között felépült, 214 méter hosszú, 96 méter széles Eiffel-csarnok Magyarország egyik legnagyobb alapterületű, állami kézben lévő műemléképülete.
Visszatér az Operaházba Plácido Domingo, márciusban négynapos eseménysorozat kíséretében újranyit az Operaház, Ókovács Szilveszter rendezőként debütál. A 2021/2022-es évad több szempontból is az újranyitás évada A cikk folytatása >>> A kairói lúd, avagy A rászedett vőlegény című Mozart-pasticcio ősbemutatójával vette kezdetét az előadások sora az Opera új komplexumában, az Eiffel Műhelyházban. A BMW Group A cikk folytatása >>>
Kategória: Város: Előadóhely: Külföldieknek Programok népszerűség szerint Események időpont szerint
A sorozatot már az előző évadban megismerték és megszerették a nézők: Karosi Júlia a 327-es Mozdonycsarnokba saját kvartettjével és számos más, általa meghívott formációval érkezik. A cél ugyanaz, mint eredetileg: a kiváló jazzisták konkrét tematika mentén könnyed dalokat fűznek fel egy műsorba. A jazz esetében az atmoszféra a leginkább meghatározó, Karosi Júlia és az általa meghívott csapatok gondoskodnak a megfelelő hangulatról. Az énekesnő szerint nem csak az opera- és jazzrajongók – nem feltétlenül óriási létszámú – metszetére számítanak, amikor a közönségről gondolkodnak. Bízik viszont abban, hogy a pályájuk elején járó, de máris komoly eredményeket felmutató fiatal formációk zeneileg érett, egyéni produkciója az operaműfaj leginkább elkötelezett híveit is megszólítja. Jászay Tamás Kiemelt kép: Janklovics Péter. Fotó: Merjas Georgij A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg.
A főszerepben Kovács András Péter és Janklovics Péter humoristák, akiknek a műsorát Dénes István zongorakísérete teszi teljessé. Az Operához családi szálakon keresztül is kötődő Janklovics Péter szerint "nehezített helyzetből indulunk, hiszen egy operaelőadás után kell a közönséget megnevettetnünk. De gondoskodunk arról, hogy jól érezzék magukat, és szórakozás közben akár tanuljanak is. Érdekel például, mire emlékeznek az előadásból, de arról is kikérdezzük őket, hogy az általunk elmondottakból mi maradt meg. Kihasználjuk a hely adottságait, így lesznek filmbejátszások is, és az élő zene sem maradhat el. " Amikor arról kérdezem a humoristát, hogy egy sötét tónusú operával mit kezdenek majd, azt mondja: "Meggyőződésem, hogy mindennek meg lehet fogni a humoros oldalát. Aggodalomra semmi ok, tisztelettel közelítünk a több száz éves remekművekhez, de az a célunk, hogy a nézőket meglepjük az általunk kínált szokatlan kapcsolódási pontokkal. " A súlyosnak és komolynak bélyegzett operák "levezetésére" szolgál a Gőzeresztő is.
A szerző műveit leggyakrabban Şecaattin Tanyerli adta elő, ahogy ebben a videóban is. Őt ismerik az utolsó nagy török tangóénekesként. Első albumát 1949-ben készítette el, és 1994-es haláláig adta elő dalait. Majd fél évszázados szólista karrierje során közel 1000 török tangódalt énekelt. Ezek a dalok 30 albumot töltöttek meg, és évtizedekkel később CD formában is kiadták őket. Az 1950-es években a tangó egy sztárt hozott az országnak. Oláh Krisztián lép fel először a Magyar Zene Házában - MagyarJazz.hu. Celal İnce énekesként kezdte, és hamar óriási sikerre tett szert. Nemsokára már filmek főszereplőjeként is folytatta pályafutását. Bemutattunk néhány előadót is a zeneszerzők mellett. A sorból hiányozna, ha nem szerepelne itt Zehra Eren neve, akit úgy is neveznek: a török Marlene Dietrich. Búgó hangja, elegáns stílusa sokakat elvarázsolt. Gimnázium után táncdalénekes volt, azonban nagybátyja megmutatta dalait egy közeli barátjának, Kadri Cerrahoğlunak, aki tangódalok híres szerzője volt. Közös munkába fogtak, majd össze is házasodtak. Zehra Eren hamarosan már a rádióban énekelte dalait, illetve koncerteken lépett fel, ahol különleges hangszíne mindig meglepte közönségét.
Állítólag az írót saját élete ihlette azzal, hogy szerelmét az édesapja erőszakkal elszakítva tőle Németországba költöztette. A dal 1928-ban született meg, és 1932-ben rögzítették lemezen Seyyan Hanım előadásában. Azóta is rendszeresen szerepel filmek betétdalaként, és kerül újabb és újabb lemezekre (legutóbb 2005 novemberében az İncesaz albumára). Egy másik kiemelkedő dalszerző Fehmi Ege, aki az 1920-as években még operett stílusban készítette műveit. Folytatódhat az amatőr együttesek munkája. A 30-as évektől lett a török tangó egyik legtermékenyebb zeneszerzője, és 1978-ban bekövetkezett haláláig mintegy 300 alkotása készült, melyet Fehmi Ege Orkestrası nevű zenekarával adott elő. Ebben a videóban Şecaattin Tanyerli előadásában láthatjuk korabeli felvételeken az En Son Hatıram (Az utolsó emlékem) című dalát. A török tangó harmadik legnagyobb neve ebben az időszakban Necdet Koyutürk. Első ismert tangója, a Papatya (Kamilla) 1948-ban jelent meg lemezen. Heti rendszerességgel volt tangóműsora zenekarával az Isztambul rádióban. Mérföldkőnek is tekinthető a dal, hiszen nemzetközi porondra lépett a Columbia Records segítségével, így nem csak Törökországban, de Angliában, Közép-Európában, a Közép-Ázsiában és a Balkán országaiban is népszerű lett.
Az előbbiektől eltérően ők elektronikus együttes, a basszus ennek megfelelően állandóan is tűnik, mellette folyamatosan gomolyog valami szürkés elektronikus hangfelhő. Időnként olyan mintha a nemrég ugyanitt játszó Crystal Castles készülne robbantani, néha pedig simán olyan, mint egy régebbi Depeche Mode, csak női énekessel. Az első néhány hallgatás után az a benyomásunk, hogy ennél kevés menőbb dolog van most a városban. Alley Catss Egy csomó mindent bele lehet látni ebbe a kísérleti elektronikus projectbe. A legfontosabb, hogy soha nem lehet megunni, mindig történik benne valami, mindig új színekkel és hangzásokkal lehet találkozni. Aki nagyon keres, esetleg még Daft Punkot is találhat benne. Új videó a női énekessel felálló Blues Pills-től: 'Bliss' | Rockbook.hu. A zene nagyrészt pittyegésből, lebegésből, zenei csillogásból áll, amibe simán bele lehet állni egy langymeleg nyárestén, hogy elmerengjünk az élet fontos kérdésein. Ha valaki slágerekre vágyna, akkor érdemes meghallgatni a Better Off Alone feldolgozást, ami nagyjából összefoglalja az Alley Catss munkásságát.
Itt mutattuk be őket, amikor 2018-as albumuk (szokás szerint) jól szerepelt az eladási listákon. Zene: Varga Zoltán, Gere Dorottya Sára, Blahó Brigitta, Kovács Klaudia. Szöveg: Molnár Máté. 473-2 The Grenma A 2004-ben alakult punktrió felállása azóta is változatlan, a basszusgitáron Arany Dóra játszik – Szalay Csongor (ének, gitár) és Botlik Mátyás (dob) mellett. Kevés fellépést vállaltak a nyáron, de abból az egyik a Campus fesztiválon, főműsoridőben volt. Zene és szöveg: Arany Dóra, Szalay Csongor Antal, Botlik Mátyás Benedek. 152. 916-2 A Playlist végighallgatható a Spotify-on: és a YouTube-on: Categories: Playlist Tags: fesztivál, női előadók
11:11 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: