Egy kicsit sem akarja őket jobb embernek lefesteni, mint amilyenek akkoriban voltak: Szabó Győző drogfüggő volt, fogadd el! – hangzik a fejünkben Herendi hangján a gondolat. A karakterek hitelességét erősíti még a kiváló színészi játék. A Csernust megformáló Bányai Kelemen Barna például tisztelettel mutatta be az országszerte ismert pszichiáter karakterét. Nem egy karikatúraszerű Csernust látunk a vásznon, mert bár folyamatosan érezni lehet a doktorban tomboló energiát, az agresszió – egy jelenet kivételével – végig távol marad a szereptől. A rendkívül erős szereplőgárdán belül is kiemelkedett játékával az Éva karakterét megformáló Török-Illyés Orsolya, akinek Bányaival közös pillanataival puhították Csernus keménységét. Molnár Áron és Bányai Kelemen Barna a Toxikoma című filmben A film első fele látványvilága miatt is alkalmas arra, hogy székében tartsa a nézőt: sorra jönnek egymás után a különböző CGI-jelentek – erre az elmúlt években csak Uj-Mészáros Károly volt képes X – A rendszerből törölve című filmével –, melyek hitelesen átadják az érzést, hogy milyen lehet épp bódult drogosként a Duna partján "lebegni".
2020. jún 10. 20:25 Szabó Győző a jövőben ismert emberekkel beszélget a Blikk internetes oldalán. Budapest — Hamarosan elindul lapunk arcának, Szabó Győzőnek (49) az új heti műsora a -n, illetve podcasten. A Blikk+Győző című műsor beharangozójaként Szirmay Dávid főszerkesztő-helyettessel beszélgetett, ahol a színész őszintén kitért drogos múltjára is. Sőt, többek között azt is megemlítette, hogy a mai napig hiányzik neki a heroin okozta érzés. A teljes beszélgetés csütörtökön délután a! ( A legfrissebb hírek itt) – Valójában nem akarnék visszatérni a dologhoz, de az, amikor a heroin beüt, ami tart három percig, az annyira durva, annyira euforikus, hogy semmi sem tudja überelni – vallotta be Szabó, aki úgy gondolja, ha nem száll ki időben, biztosan belehalt volna a kábítószerbe, amely a filmes karrierjére is hatással volt. A Valami Amerika főszerepét például csak akkor kaphatta meg, ha leszokik a drogról, ami végül sikerült is neki. A színészkedéssel kapcsolatban a mai napig úgy gondolja, hogy mivel nem szerzett diplomát, így ő még most is kívülállónak számít, hiába szerepelt a legnézettebb magyar filmekben.
Az új film tehát várhatóan októbertől a mozikban is látható és a rendezőt idézve: "Ez a film akkor jó, ha a színészek jók. És szerintem ők parádésak. Nem feltétlenül sztárparádéban gondolkodtunk, hanem ígéretes fiatal tehetségeket kerestünk a szerepekre. " Így lett, hogy Szabó Győzőt Molnár Áron és Csernus doktort Bányai Kelemen Barna, Kaszás Attila-díjas színész alakítja. Éva nővért, a női főszereplőt pedig Török-Illyés Orsolya, a hazai színjátszás egyik legnagyobb tehetsége formálja meg.
Szabó Győző bizonyára sokakat meglepett bejelentésével: nemrégiben a TV2 Aktív című műsorának kamerái előtt a nyilvánosság előtt is beismerte ugyanis, hogy évekig drogfüggő volt. Sötét múltjáról saját maga vall önéletrajzi ihletésű regényében, amelyben részletesen leírja, hogyan lett heroinista, hogyan szerezte meg a kábítószert napról napra, mígnem a pszichiátriára került. Tíz évig drogozott Életének erről a pokoli szakaszáról zavarba ejtő őszinteséggel beszélt: amint az Aktív riportjából kiderül, a mintegy tíz évig tartó időszakban a könnyűdrogoktól egészen a heroinig jutott. - Mindenen végigmentem: fű, speed, kokain, heroin, szúrtam magam, szívtam, mindent csináltam - mondta kendőzetlen nyíltsággal. Mint mesélte, könyvét hosszú hónapokig írta, olykor fizikailag is rosszul lett közben, és pánikrohamszerű tüneteket produkált, szorongás lett úrrá rajta és felment a vérnyomása. Most azonban az egész országgal megosztja pokoljárását, és kertelés nélkül meséli el, hogy milyen mélyre süllyedt: szenvedélye kis híján az életébe került.
2012-ben jelent meg Szabó Győző Toxikoma: tíz év drogvallomásai című önéletrajzi könyve, amiben a közismert színész írta meg, hogyan lett az elszabadult bulikból pokoljárás, és hogyan tudott visszafordulni a halál küszöbéről. A Blikk úgy tudja, hogy a könyvből film készül, amire a napokban adott 370 millió forint támogatást a Magyar Nemzeti Filmalap. A filmet Herendi Gábor fogja rendezni, aki 2001-ben Szabó Győzőnek ultimátumot adott: vagy leszokik, vagy nem játszhat a Valami Amerikában. A színész inkább az előbbit választotta, bevonult az Országos Pszichiátriai Intézetbe egy hónapra, amiből egy hetet a zárt osztályon töltött. A Valami Amerika aztán megváltoztatta az életét, egy csapásra ismert és sikeres lett. Bár szó volt róla, hogy önmagát alakítsa a filmben, a lap úgy tudja, hogy mégsem vállalta el a felkérést, mert nem szeretné újra átélni élete legnehezebb időszakát. Szabó Győzőt így Molnár Áron fogja alakítani a júliusban kezdődő forgatáson. Szabó Győző sok minden más mellett a drogos időszakáról is beszélt az Index podcastjában:
Minden másban viszont tökéletes ellentétei egymásnak" – meséli Illés Gabriella, a film producere, aki elmondta "ha a járványhelyzet engedi, október 22-től már a mozikba kerül a Toxikoma. Mások mellett a Kincsem és a Valami Amerika trilógia rendezője elmondta, hogy ezzel a filmmel új vizekre evezett, de miután a valós történetet "testközelből" élte át, hisz' Szabó Győző gyógyulása a Valami Amerika sikerének záloga is volt, nem volt kérdés, hogy elvállalja a rendezést. "Nagyon élveztem csinálni" – mesél a film készítéséről a rendező. "Nekem ez a műfaj újdonság, az én repertoáromban ilyen film nincs és már a forgatás közben is éreztem, hogy ebből valami jó fog kisülni" – mondja Herendi, aki a történet hátterét megvilágítva elmesélte azt is, hogy annak idején, a Valami Amerika forgatására Szabó Győző anyaszínháza csak akkor engedte el a színészt, ha előtte bevonul az elvonóra és végigcsinálja a terápiát, amit már évek óta halogat. "A Toxikoma tehát, ha műfajában nem is, de –ha úgy tetszik- "szerves előzményként" közvetlenül kapcsolódik a Valami Amerikához" – mondja a rendező.
Októbertől a mozikban Herendi Gábor legújabb filmje, a Toxikoma, mely a szerző-színész életének sorsfordító időszakát viszi vászonra. A film a drogos alfahím és egy istent játszó pszichiáter egymásnak feszülését mutatja be. A Toxikoma című könyv egy vidékről a fővárosba felkerült fiatalember életének legnehezebb éveit eleveníti fel, egy hosszú évekig tartó drogos zuhanást. Győző, aki Budapestre kerülve volt pincér, grafikus, játékkészítő – és bár színészetet nem tanult – belecsöppen a színészvilág forgatagába is –, bekerül egy vad, végtelennek tűnő heroinspirálba, melynek végén minden szétesik körülötte, család, munka, jövő, de végül – ha nem is önszántából – elvonókúrára megy. Itt találkozik az ismert pszichiáterrel, Csernus doktorral. A film döntően a két domináns férfi között a pszichiátrián zajló egoharcot mutatja be. "Két "nagyvad", Csernus doki és Győző küzd meg egymással a filmben: mindketten erősek, lázadók, és hatalmas teljesítménykényszer hajtja őket előre. Minden másban viszont tökéletes ellentétei egymásnak" – meséli Illés Gabriella, a film producere, aki elmondta "ha a járványhelyzet engedi, október 22-től már a mozikba kerül a Toxikoma. "
Kedves Szálláskeresők! Kényelmes, tágas apartmanjaink a Bükk hegység egyik legszebb részén Nagyvisnyón helyezkedik el. A szomszédos falu Szilvásvárad, Eger 30, Miskolc 50 km-re található. Átkelés a Bükk-fennsíkon • Gyalogtúra » TERMÉSZETJÁRÓ - FÖLDÖN, VÍZEN, KÉT KERÉKEN. A tágas udvaron bográcsozó, grillező, szezonális medence, ping-pong asztal, kerti bútorok, sok játék szolgálják a vendégek kényelmét, szórakozását. A környéken népszerű kirándulóhelyek, túraútvonalak, fürdők, várak, barlangok vannak! Szolid árakkal gyermek-és csoportkedvezménnyel várjuk Vendégeinket!
10 perc múlva találkozunk a balról érkező műúttal, melyen az Országos Kéktúra fut, innen a Z és a K jelzés együtt megy tovább a Stájer-házak szépen felújított, fehérre festett épületei közé. Az erdei iskolaként működő Stájer-házak központi műemlék jellegű épületében kis erdészeti kiállítást nézhetünk meg, ha épp nyitva van. Bükk túraútvonalak – Betonszerkezetek. A házak mögött jobbra, kissé elhanyagolt környezetben van a felújításra váró Ciklámen-forrás, az út túloldalán viszont gyönyörűen megépített, fedett pihenőhelyen pikinikezhetünk. A terület a nevét az 1770-es években Stájerországból ide hívott erdészekről kapta. Az aszfaltcsíkon indulunk tovább, melynek visszaforduló nagy kanyarját a jelzéseket követve balra levágjuk, majd a műutat keresztezve, utunk egyik legmeredekebb kaptatóját küzdjük le a gyönyörű bükkösben, hogy az Írott-kő alatti Hörmann-forráshoz érjünk. A Kőszegi-hegység legmagasabban fekvő foglalt forrásánál pihenőt is találunk. Aki korán indult a túrára és jó kondícióban van, innen meghosszabbíthatja a kirándulást az Írott-kő csúcsán található kilátóig.
0 km| 33 perc Tovább enyhén jobbra északnyugatra ezen Kálmán-hegyi út 45 Bél-kő-nyak Eddig: 11. 7 km| 35 perc Tovább enyhén jobbra délnyugatra ezen földút 46 Eddig: 11. 8 km| 35 perc Tovább egyenesen északnyugatra ezen földút 47 Bél-kő Eddig: 11. 9 km| 36 perc Tovább egyenesen délnyugatra ezen földút 48 2 7. Bél-kő Megérkeztél Összesen: 12. 0 km| 36 perc
Hosszú túra a Bükk ismert részein. Rutinos túrázóknak ajánlott, egész napos program, szép kilátópontokkal. Tömegközlekedéssel ajánlott. Túránk Lillafüredről indul, az 5-ös busz állomásáról. A sárga jelzést követve végigtúrázunk a meredek, néha nehezen járható Vesszős-völgyön. Innen a piros, majd a piros kereszten, könnyen járható erdei utakon (Kühne Andor út) haladunk Jávorkútig. Jávorkúton lehetőség van az étteremben enni, de lehet tüzet rakni és forrás is található. Jávorkúttól a piros jelzésen haladunk tovább, Csipkéskúton keresztül Bánkút felé. Bükk » KirándulásTippek. Bánkúton szálláslehetőség van, a síház épületében meleg ételt is adnak. Már csak pár perc a Bálványon található Petőfi-kilátó, aminek felső szintjéről még a legnagyobb ködben is gyönyörű a kilátás, ellátni a Mátráig vagy akár a Tátra magas hegyei felé. A Bánkúti síháztól a piros jelzés visszafordul a város felé, erre haladunk tovább. A Czékus útnak nevezett szakasz szép fenyvesen halad keresztül. Egészen Szentlélekig követjük a jelzést. Itt található a híres pálos kolostorrom és egy újabb turistaház.
Magyarország, Budapest, Ritka utca, 21, 1204 ( Dobroszláv Kristóf, 2020. 05. 22 14:44)
A Bükk-hegység A Bükk az ország legvadregényesebb területe. Nem csak azért, mert a legnagyobb egybefüggő erdőterület itt található, hanem mert átlagmagasságban is a legmagasabb, még ha a Mátra meg is előzte a legmagasabb csúcsok tekintetében. Aztán azért is érdekes, mert az egyetlen tagja az Északi-Középhegységnek, amely nem vulkáni eredetű, hanem mészkő, és emiatt nagyon sok barlang található a területén, köztük olyanok is, amik kuriózumnak számítanak nem csak az országban de Európa területén is. Persze ha már a kőzetanyagról beszélünk, fontos megemlíteni, hogy déli lábainál azért mégis fellelhetők a vulkáni tevékenység nyomai, és az itt lerakódott 100 méternél is vastagabb könnyű, porózus, és könnyen faragható riolittufa rétegekben számos erózió, és emberi kéz által is létrehozott látványosságot találunk, óriási sziklakúpok, és ezekbe vájt kaptárkövek és barlanglakások formájában. Magasabb tartományában a csúcsok kis szintkülönbséggel alkotnak egy nagyobb területű tömböt, ezt a vidéket ezért Bükk-fennsíknak nevezzük.