E naphoz általános vélemény szerint gonoszűző hagyomány tapad. Körülsöprik a házat, az ólakat, hogy kiűzzék a házi férgeket, bogarakat. Most van az ideje a tavaszi munkák megkezdése előtt, hogy megszabaduljon az ember, az állat a házban elszaporodott, bajt, betegséget terjesztő, kárt okozó férgektől, bogaraktól. február 6. : Népi időjósló nap. "Dorottya még szorítja Julianna (febr. 16. ) tágítja". Ilyenkor már némi enyhülés tapasztalható. Az Ágotától megszorított időjárást, a hideget Dorottya tágítja, azaz enyhíti. február 10. : Ehhez a naphoz kötődik az eddig hivatalosan mért legalacsonyabb maximum hőmérséklet hazánkban. 1929-ben, február 10-én igen kellemetlen időjárás volt. Februári jeles napok 2002. A meteorológiai feljegyzések szerint a napi maximum hőmérséklet, Nyíregyházán -20 C fok volt. A rákövetkező reggel is zord időt hozott, ugyanis akkor mérték az egyik legalacsonyabb minimum értéket is. Kecskeméten -33 fokot regisztráltak. február 14. : Bálint napja. Napján ha hideg, száraz az idő, akkor jó lesz a termés.
24. Jégtörő Mátyás. Ahol Zsuzsanna nem vitte el a fagyot, Mátyás töri meg a tél uralmát. Vagy ha jeget nem talál, akkor csinál. A halászoknak is jeles napja. Az ezen a napon fogott csukát a nép "Mátyás csukájá"-nak nevezi, és egész évre bő fogást ígér.
Február a meteorológiai évszakváltások szerint az utolsó téli hónap (csillagászatilag nem hónapváltáskor következik az évszakváltás). Ősi magyar nevén Jégbontóhava, de régiesen Februáriusnak is nevezték, a népi kalendáriumban pedig Böjtelő havaként említik. Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony napja Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe tartalma szerint éppen úgy az Úr ünnepe, mint Szűz Máriáé, s ezért a liturgiában több neve is van. Gyertyaszentelő Boldogasszony a neve azért, mert ezen a napon gyertyát szentelnek és gyertyás körmenetet tartanak, és a hívek a szentmisén szentelt, égő gyertyákkal vesznek részt. Mária megtisztulása a neve azért, mert Mária a zsidó törvények iránti engedelmességből az Isteni gyermek születése után 40 napra a Mózes törvénykönyvében meghagyott módon bemutatta a tisztulási áldozatot a templomban. February jeles napok. Jézus bemutatása a zsinagógában a neve azért, mert ezen a napon mutatták be Jézust, mint elsőszülöttet a templomban, és szentelték szülei Istennek. A keleti liturgiában Hypapanie a neve, azaz: találkozás (Occursus Domini), mert ezen a napon találkozott Isten Fia először papságával.
Február– Télutó – Böjtelő hava – Jégbontó hava Régi magyar neve szerint február a böjtelő hava, ami a keresztény hagyományokra utal: általában februárban kezdődik a húsvétot megelőző hosszú böjt. Korábban a tisztulás, megtisztulás hónapjának tartották. A hónap neve a latin "fibra" (tisztulás, megtisztulás) szóból származik. De vajon tudjátok, hogy milyen népi hiedelmek fűződnek az év második hónapjához? Ha nem, akkor ebben a cikkben rövid leírást olvashattok a februári népszokásokról. Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony napja A régi rómaiaknál tavaszkezdő nap volt. Nagy ünnepségeket rendeztek, fáklyás-gyertyás körmenettel indultak el a Plútó istenétől elrabolt gabonaistennő, Ceres keresésére. A keresztény egyház azután gyertyaszentelő ünneppé nevezte át ezt az ünnepet. A szentelt gyertya (ami Krisztus jelképe) pedig az egészség és szerencsevarázsló eszközévé vált. Februári jeles napok, népszokások - kossuthsuli.lapunk.hu. Úgy tartották a gyertya megvédi a csecsemőket és a betegeket a gonosz szellemektől. A hónap második napján szokás szerint figyeljük a medvét – ha a barlangjából kijőve meglátja az árnyékát, visszamegy, mert soká tart még a hideg… Kissé torzítja az előrejelzés biztonságát, hogy többnyire csupán mesterséges körülmények között élő, állatkerti mackókat látogat meg ilyenkor a média – miközben ugyancsak ehhez a naphoz kötődik egy másik, kevéssé ismert, ám könnyebben megfigyelhető hagyomány: ha énekel a pacsirta, később még hosszan fog hallgatni.
Alapmotívumok: alapmetafora: szekér – ebben a versben nemcsak egy zörgő utazó alkalmatosság, hanem az élet metaforája (fut vele a rossz élet, a rossz sors: szinte menekül az ember önmaga világa elől, de nem tudni, hová) természeti kép: a Hold – jelzője, a "csonka", a fogyó holdra utal, mely az ép, az egész, a teljesség, az egység, a kerekség hiányát jelképezi (ez az átvitt értelmű jelentés a fontos) klasszikus világirodalmi toposzok: az utazás – életjelkép, a tapasztalás, haladás stb. jelképe az éjszaka időtoposz – teljes csönd, sötétség, pusztaság, kietlenség, szorongás, fázó érzés kapcsolódik hozzá; a bizonytalanság, történelmi vészkorszak, alvilág, álom, sőt, halál jelképe; ugyanakkor a befelé fordulás, a meditáció ideje is lehet. Kocsi út az éjszakában. Az Adynál gyakori nagybetűs szimbólumokból egyet találunk: "Egész". Ennek a szónak a jelentése értelmezi a verset, e szónak a révén válik létértelmezéssé. A pillanatnyi helyzetből egy átfogó léthelyzet lesz. Kifejezőeszközök: metafora, szimbólum, megszemélyesítés, kifejtetlen allegória, ellentét, paralelizmus, ismétlés, halmozás, anafora, költői felkiáltások A legfeltűnőbb költői eszköz a sorismétlés: minden strófa első sora ismétlődik az utolsó sorban, mintegy ráfelel az utolsó sor az elsőre.
Kocsi-út az éjszakában Milyen csonka ma a Hold, Az éj milyen sivatag, néma, Milyen szomoru vagyok én ma, Milyen csonka ma a Hold. Minden Egész eltörött, Minden láng csak részekben lobban, Minden szerelem darabokban, Minden Egész eltörött. Fut velem egy rossz szekér, Utána mintha jajszó szállna, Félig mély csönd és félig lárma, Fut velem egy rossz szekér.
De a nyelvi elemeken túl is jelen van a misztikum: maga az ábrázolt táj is sejtelmes. Tartalmilag az elvont és a konkrét benyomások váltakozása lebegteti a vers jelentését. Az egyébként is sejtelmes hangulatú kép ezektől egyértelműen látomássá válik, a konkrét elemeket csak hosszas nyomozás után lehet föllelni benne. A vers egy belső monológ, melyben a lírai én E/1. személyben szólal meg. A beszélő az első és az utolsó strófában jelenik meg, a középső szakasz csak a tényeket leltározza. A mű témája a lét töredékességének posztmodern tapasztalata. Kivételes költői erővel fogalmaz meg Ady egy olyan gondolatot, amelyet a kor filozófiai mozgalmai közül elsősorban az ún. Ady kocsiút az éjszakában elemzés. kultúrkritikai irányzatok visszhangoztak. A gondolat lényege, hogy a létben törés következett be, és nekünk már nincsen esélyünk a világ teljességének megtapasztalására. A filozófia ezt a törést a távoli múltba helyezi, a vers azonban itt-és-most élményként mutatja, és a jelenben teszi átélhetővé. Ez a befejező képnek is köszönhető, ami a kinyilatkoztató jellegű középső rész után az észlelés bizonytalanságát sugalló képpel érzékelteti a megismerés esetlegességét (" Utána mintha jaj-szó szállna, / Félig mély csönd és félig lárma …").