A ezen aktív csoportjának 48 százaléka az ellenzék listájára, 47 százaléka a Fidesz –KDNP-re szavazna. Az ellenzéki lista vonatkozásában nem történt elmozdulás, a kormánypártok listájának támogatottsága pedig 1 százalékponttal növekedett. Érdemes megjegyezni, hogy a kormánypártok támogatottsága 2021 folyamán éppen május végén, június elején érte el a legmagasabb szintet. Igaz ez a teljes népességre éppúgy, mint a biztos szavazó pártot választókra. A választáson biztosan résztvevő preferenciával rendelkezők körében a parlamenten kívüli kisebb pártok együttes támogatottsága 5 százalék, úgy, hogy a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 2, a Mi Hazánk Mozgalom pedig 3 százalékkal rendelkezik. Pártok támogatottsága, 2021. 2021. márciusi kutatási eredmények – Nézőpont | Közvéleménykutatók.hu. június elején Ha az egyes pártok támogatottságát külön-külön vizsgáljuk, kitűnik, hogy a Fidesz–KDNP 32 százalékon áll, ami egy százalékponttal magasabb, mint egy hónappal korábban. A biztos szavazó pártot választók körében 46 százalékon áll, ami változatlan támogatottsági szintet jelent május elejéhez képest.
Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
július elején az előző hónaphoz képest a Momentum és az MSZP választottsága is 1 százalékponttal csökkent a teljes, választókorú népességen belül, így a Momentum visszaesett a parlamenti bejutás küszöbére. Az MSZP pedig – az IDEA Intézet mérései során először – nem egyszerűen a küszöb alá esett, de még a biztos szavazó pártot választókat tekintve sem éri el az 5 százalékot. Az MSZP szövetségesének, a Párbeszédnek a támogatottsága nem változott, mint ahogy az LMP-jé sem. Az ellenzéki pártok mechanikusan összeadott össztámogatottsága 32 százalék a teljes választókorú népesség szegmensében, vagyis hajszálra megegyezik a Fidesz−KDNP-jével. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk Mozgalom 3−3 százalék pontot kapna egy most vasárnap esedékes parlamenti választáson a teljes választókorú népesség csoportját vizsgálva, vagyis mindkét párt támogatottsága 1–1 százalékponttal növekedett. Pártok támogatottsága. Az ismeretlen preferenciájúak (nem tudja melyik pártra szavazzon, nem mondja meg, hogy melyik pártra szavaz, illetve semmiképp sem menne el) aránya 30 százalék.
Északon belső keletkezésű, délen jövevényszavak Északon viszont nemcsak a karaktereket száműzték nyelvükből, hanem magukat a kínai eredetű szavakat is, amennyiben volt "eredeti" koreai megfelelőjük is. Márpedig nem ritka, hogy volt, a dél-koreai nyelvváltozatban ma is rengeteg ilyen szópár van. Például a 勤務하다 [günmuhádá] 'dolgozik' ige mellett, melynek szótöve kínai eredetű, létezik egy azonos jelentésű 일하다 [irádá] alak is. Délen mindkettőt megtartották, csak a kínai eredetűt is hangüllel írják (근무하다). Index - Tudomány - Észak-Koreában van a világ legnagyobb stadionja. Viszont mivel Kim Ir Szen nyelvújító iránymutatása szerint az ilyen kínai szavak feleslegesek, északon csak az irá dá alak használatos. A kínai eredetű szavak aránya a koreaiban mindig is magas volt, ahogy a többi kelet-ázsiai nyelvben is. A "felesleges kínai szavak" kiirtása tehát a koreai szókincs jelentős részét érintette. További fontos tényező az észak–déli különbség kialakulásában, hogy északon a japán megszállás idején átvett jövevényszavakat is koreai megfelelőkkel helyettesítették, és hogy nagyon kevés anglicizmust engedtek meghonosodni.
Észak-koreai lakosság Észak-Korea lakossága több mint 24 millió. A Koreai-félsziget kezdetben Ázsia északnyugati régióiból érkezett tungusi népek lakta.. Ma Észak-Korea nemzeti összetételét a következők képviselik: koreaiak más nemzetek (kínai, japán). Észak-Korea lakossága számos csoportra oszlik (származásuk alapján), amelyek három rétegből állnak: "fő-" (munkavállalók, mezőgazdasági dolgozók bevándorlói, köztisztviselők, katonai családok, háborús hősök); "habozó" (volt közép parasztok, kézművesek, kis- és középkereskedők), "ellenséges" (volt kulakok, földesurak, reakciókkal rendelkező tisztviselők, elbocsátott személyzet, kínai koreaiak, akik az 1950-es években visszatértek Kínából Koreába). 195 négyzetkilométerenként 195 ember él, de a legtöbb nyugati part menti terület a legsűrűbben lakott. A hivatalos nyelv koreai. Legfontosabb városok: Phenjan, Hamhyun, Nampho, Wonsan, Hungnam, Cheongjin, Kaesong, Siniyuju, Sarivon, Kanga. Észak-koreai konfucianizmus és buddhizmus. Nyelv és Tudomány- Főoldal - Hatalmas segítség az északról menekülteknek. Élettartam A nők átlagosan 74, a férfiak pedig 69 éves korig élnek.
(További példákat is találunk Osváth Gábor cikkében. )
A hivatalos – azaz elég nagyvonalú – számok szerint 150 ezer fő befogadására képes a stadion. Mértékadóbb becslések szerint ennél kevesebben, nagyjából 114 ezren férhetnek el benne, de ezzel is rekorder, a 110 ezer krikettrajongót befogadni képes indiai Motera Stadiont bőven előzi "a világ legnagyobb stadionjai" lista élén, fityiszt mutatva a top tízben őket követő nyolc USA-beli amerikaifoci-stadion százezres kapacitásának. Így lett Észak-Koreából bezárkózó diktatúra. Az 1989-es Világifjúsági és diáktalálkozó (VIT) alkalmával megnyitott Rungnado-stadion egyik propagandacélja természetesen az volt, hogy lekörözze a déli szomszéd büszkeségét, az 1988-as olimpiára épült szöuli olimpiai stadion t, a hetvenezres Dzsamsilt (Jamsil). A következő években állítólag kivégzések helyszíne is volt, majd 2000-ben itt fogadta az ország akkori vezetője, Kim Dzsongil az Egyesült Államok történelmi látogatásra érkező külügyminiszterét (Madeleine Albright volt az első amerikai külügyminiszter, akit a világtól elzárkózó rezsim beengedett az országba).
Észak-Korea adatai 2021. 09. 29-én lettek frissítve. Észak-Korea elhelyezkedése Kelet-Ázsiában Kína és Dél-Korea között Észak-Korea, hivatalos nevén Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Kelet-Ázsiában, a Koreai-félsziget északi részén fekszik, fővárosa Phenjan. Mint ahogy azt Dél-Koreánál is olvashatjuk, 668-tól létezett az egységes Korea. A huszadik században az ország Japán uralom alatt nyögött, függetlenségét a második világháború után a szövetséges erők akarták visszaállítani. Az északi rész szovjet, a déli pedig amerikai megszállás alá került. A japánokat legyőzték, de – mindenesetre északon – biztos nem ilyen jövőről álmodott a lakosság. Két ország jött létre a megszállt területen 1948-ban, viszonyuk egyre romlott, és 1950-ben kitört a 3 évig tartó koreai háború, melyet egy mind a mai napig érvényes fegyverszünet állított meg. A háborúnak nem lett nyertese, de Észak-Koreának a békét (tűzszünetet) sem sikerült megnyernie. A háború után mindkét ország rendkívül szegény volt, s míg Dél-Koreában csoda számba menő gazdasági fejlődés ment végbe, addig az Észak-Koreában élők ma is éheznek, mindezek ellenére – északon csakúgy mint délen – óriási hadsereget tartanak fent.
Ez áll abban az emlékeztetőben, amelyet az ország ENSZ-nagykövete nyújtott be a világszervezetnek. Eszerint az ENSZ-szankciók is hozzájárulnak ehhez a súlyos helyzethez, de okozói súlyos természeti katasztrófák is. A dokumentumon a Reuters szerint nincs keltezési dátum, viszont a hírügynökség felhívja a figyelmet arra, hogy a dokumentum nem sokkal Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető második csúcstalálkozója előtt látott napvilágot - írta az MTI alapján a. A tervezett találkozón szó lesz a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítéséről, és annak tisztázásáról, hogy ez mit jelent. Az Egyesült Államok követeli, hogy Phenjan hagyjon fel atomfegyverprogramjával, amely fenyegeti őt, Észak-Korea viszont azt akarja elérni, hogy oldják fel az ellene szóló büntetőintézkedéseket.