Szentgyörgyi Horváth Zsigmond idején kezdődtek meg a család nagy építkezései: a budai Horváth-kert és a füredi Horváth-ház kivitelezése. A balatonfüredi, copf stílusú Horváth-ház 1795 és 1798 között épült meg, Trimel Ferenc tervei alapján. Anna bál balatonfüred. A korabeli tudósítás így adott hírt az építkezésről 1796-ban: "Roppant nagy épületet építtetnek itt Kir. Tanácsos Gludovátz és Horváth uraságok, melly, ha – amint már kevés hijja van – egészen elkészül, az egész vidéknek mintegy újabb tekintetet fog szolgáltatni, a savanyúvízzel élő uraságoknak pedig kívánt jó alkalmatosságokat. " A Horváth háznak 1801-ben már igen neves vendége akadt, mégpedig a magyarok egyik legnagyobb barátja, József nádor. Magyarország nádorának érkezéséről ekképp tudósítottak: "Olaszországból hazajövet a nádor a Festetics-féle híres Georgikont és a füredi fürdőintézetet kívánta megtekinteni. A fenség augusztus 23-án délután érkezett meg Keszthelyről a füredi gyógytérre, hol a Ferdinánd főhercegi ezred egy zászlóaljának tisztelgését fogadta s utána Horváth Zsigmond udvari tanácsos és Gludovátz kir.
Madarász Róbert, a Nemzeti Lovas Díszegység parancsnoka felidézte Kiss Ernő altábornagy emlékét; a róla elnevezett díjat minden évben a bál keretében ítélik oda a kiemelkedő közéleti tevékenység elismeréseként. Az Anna fesztivál keretében július 26-án tematikus sétán lehet részt venni, kedden és szerdán lesz a Prímásverseny a Kisfaludy Galériában. A Magyar Állami Operaház Énekkara lép fel a Gyógy téren csütörtökön és pénteken. Pénteken megrendezik a hagyományos szívhalászatot, szombaton a Valcer Táncstúdió előadását láthatják a nézők a Kisfaludy színpadon. Fellép Balatonfüred fúvószenekara és a Footprint zenekar, este pedig utcabált rendeznek. Elmarad a balatonfüredi Anna-bál | Sokszínű vidék. Vasárnap bemutatkozik az Anna-bál szépe és udvarhölgyei, este pedig Operafüred címmel filmvetítés lesz a Gyógy téren. A bál fővédnöke Varga Judit igazságügyi miniszter, a díszvendég Veszprém város lesz.
Magyarország első számú utazós közösségi magazinja Közel kétszáz év óta rendezik meg Balatonfüreden a híres Anna-bált, melyet minden évben az Anna naphoz legközelebb eső szombaton szoktak megrendezni. A Magyarország legelőkelőbb báljai közé sorolt Anna-bál gyorsan vált híressé, amit a reformkor idején olyan neves művészek és politikusok is felkerestek, mint Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos, Vörösmarty Mihály, Blaha Lujza vagy Jókai Mór. Egy kis történelem: Az első bálokat a Szentgyörgyi Horváth család Balatonfüred központjában található 1798-ban épült copf stílusú fogadójában rendezték meg, ami sokáig a balatonfüredi társasági élet központja is volt, szívesen látogatták a közélet fontos szereplői. A XX. század során a különböző társadalmi folyamatokra visszavezethető okoknál fogva fokozatosan vesztett jelentőségéből a nyári rendezvény, sőt az I. világháborút követően 1954-ig szünelt is a sorozat. 1957-től már a szépen felújított egykori Kúrszalonban tartották meg a zenés rendezvényt, mely ma az Anna Grand Hotel rendezvényterme.
A Szent Ágoston-regula Hippói Szent Ágoston egyházatyától származik. Leírás [ szerkesztés] Jellemzően a 11. században számos egyházi rendi közösség fogadta el e rövid regulát együttélésük alapszabályául. Ma több száz rend és kongregáció él szent Ágoston regulája szerint, és nemcsak azok a közösségek, amelyek szent Ágoston nevét viselik, mint névadójuk, ilyen például az Ágoston-rend ( Ordo Sancti Augustini, korábban Ágostonos remeterend) és az Ágostonos kanonokrend. A reguláris kanonokok közé tartoznak még a keresztes lovagok és a premontrei rend tagjai, amelynek tagjai szintén Szent Ágoston reguláját követik. A koldulórendek közül a Szent Domonkos rend, a Mercedárius rend és a Trinitáriusok rendje tartozik ide. Megtévesztő lehet azonban, ha egy egységes Ágostonos regulá ból indulunk ki, mivel különböző változatok léteznek, ahogy P. Hippói Szent Ágoston – Köztérkép. Lukas Verheijen OSA írja le 1967-ben: "A regula fő része használható mind a férfiak számára, mind a nők számára. A rövidebb szöveg, amelyet Ordo Monasterii néven is ismernek, a kolostor napirendjéről szól és főleg a férfiak számára íródott, de létezik egy rövidebb változat a nők számára is.
Ellen-kultúrát, ellen-normát kell beillesztenie helyettük. Bibó István különösen tehetséges módon tapintott rá ezen, materialista felfogások eredetére, és az alábbi példákban jól bizonyíthatóan a tagadó-elutasító indulatok ellenére, mégiscsak egyfajta restaurációt hajtottak végre. Bizonyos értelemben továbbgondolták, tovább formálták azt. Hippói Szent Ágoston volt, aki megfogalmazta neoplatonista indíttatásból az eredendő bűn fogalmát: Libido dominandi. Ágoston elválasztotta a szellemit és evilágit, Isten városát az ember városától. Hippói Szent Ágoston - További nyelvek – Wikipédia. Negatív emberképe szerint a libidó ( élvhajhászat, gazdagság- és hatalomvágy) az embereket az erőszakba, a korrupcióba, végül a káoszba sodorja. Hamvas erről úgy fogalmaz: " a lázadó nem a korrupció életre kelt rossz lelkiismerete, hanem az élet javaitól megfosztott és a közösségből kizárt ember bőszültsége, s izmusát annak tekintetében hajtotta végre, amennyiben maga is a haszonelvűség szerint korrumpálhatóvá válhatott. " Ellenezte a meritokrácia érdemalapú társadalmi pozícionálását, mert gőgöt és gátlástalan spkelutaív jellemet ad.
Ami megmarad az a nihilizmus. A társas identitás hiánya viszont arra sarkalja az embereket, a korábban jelentéktelenség érzésével küszködőket, az alacsony önhatékonysági szinten állóakat, hogy esélyt kapjanak a bizonyításra. S akarva-akaratlanul bevonzza Őket valamelyik kollektív ideológia, tömegmozgalom. Vagy akár olyan intézmény, amely olyan hatalommal bír, mint amilyennel saját maga hiányt szenved a hétköznapokban. Ugyanis a kor emberének alapélménye a töredezettség, a hiányzó struktúra, a megszűnő egyértelműség, illetve folytonosság. Szent Ágoston regulája – Wikipédia. Mintha megszűnne az átfogó törvények érvényessége és kiszámíthatósága, fokozódik a bizonytalanság, nő a kockázat, szaporodnak a konfliktusok, megváltozik a valósághoz való viszony, csakúgy, mint a térszerkezet érzékelése, az időpercepció, és a szent és profán viszonya is. Ha a modern egyet jelentett azzal, hogy a tudományok megingatták a mítoszok, az ősi nagy elbeszélések világát, akkor most a posztmodern pedig megingatja a tudománynak, mint egyetlen világmagyarázó elvnek a felfogását.
Ágoston az ész útmutatásai alapján indult el, hogy megtalálhassa a lélek nyugalmát, így aztán az ókor és saját korának valamennyi filozófiai és vallási irányzatával megismerkedett. Az ókori görög és római szerzők mellett Ágoston már idejekorán kézbe vette a Bibliát, azonban a Szentírás nyelvezetét annyira egyszerűnek találta, hogy először megvetéssel dobta félre. 374-ben, húszesztendős korában aztán a későbbi tanító belépett a manicheus szektába, és anyját is meg akarta téríteni, de a hithű keresztény asszony elzavarta a házától. Ágoston számára ezek az esztendők mégis hasznosnak bizonyultak, mert megismerte az úgymond "rivális" vallások tanait és érvrendszerét. A kereszténységhez aztán a kíváncsiság vezette őt vissza; 383-ban Rómába, majd Milánóba utazott, és utóbbi helyen gyakran hallgatta Szent Ambrus szónoklatait. A tehetséges rhétor hírében álló Ambrus püspök aztán lassanként ráirányította Ágoston figyelmét a keresztény tanításokra is: az egyházatya híres látomása után – mely során egy angyali hang megmutatta neki a Bibliát, és felszólította, hogy olvassa azt – ismét kezébe vette a Szentírást, majd 387-ben fiával együtt megkeresztelkedett.
Mentális térkép alatt értve, abban tagolódása a társadalmi kultúra alapján kialakult viszonyrendszerek elismert pozícióiban ( politikai-, gazdasági-, társadalmi tőke) alá-fölé, mellérendelt, centrális-periféria státuszszimbólumaiban érhető tetten. Ahol nem a térfelfogás, annak kiterjedése a meghatározó, ( a teret belakó emberek karaktere, identitása, mozgása, értéktudata), akkor a történelmi idő adja meg valamely földrajzi egység ideáját, s válik a többitől megkülönböztethetővé. A kereszténységnek köszönhetően két nagyon meghatározó irányzat adta meg az európai keresztény államok fejlődési pályaívét. Nem feltétlenül kell hívőnek, vagy tradíciót szerető embernek lenni ahhoz, hogy ezek összefüggésbe hozhatóak a modern politikai-ideológiai elméletek kialakulásában. Noha, a baloldali klasszikus megfogalmazás szerint elismeri, de nem tiszteli a kultúrát és a hagyományokat, mert világnézete szerint racionalista és a természetjogokra alapoz. Mi több, a társadalom normáit, hagyományait ideológiai elkötelezettsége szerint diszkriminálnia kell, hogy elérje céljait.