Az ember Hallgatja az ember a riportokat, és arra lesz figyelmes, hogy egy fárasztó divat ütötte fel a fejét. Azon gondolkozik eközben az ember, hogy mi lehet ennek az oka: divat-e, egy kulturális mém, egy vírus terjed titokban, talán egy újabb kortünet fogalmazódik éppen meg. Arra lettem figyelmes, igen én, és nem az ember, hogy a személyes közlések alanya egyre gyakrabban az egyes szám első személy használata […] Szükség van az oltásra? Szükség van-e a Covid oltás felvételére? I. A kérdések Nekem szükségem van-e, hogy felvegyem az oltást? Szüksége van-e a családomnak, hogy én felvegyem az oltást? Jantyik Csaba – Wikipédia. Szüksége van-e a magyaroknak, hogy én felvegyem az oltást? Szüksége van-e az Európai Unió polgárainak arra, hogy én felvegyem az oltást? Szüksége van-e a világnak, hogy én felvegyem az oltást? Egyetlen kérdés, és mégis a választ a kérdés értelmezési fókusza […] A dialóg színe A fikciós játék-, tévé-, sorozatfilmek szinkronizált forgalmazása során felmerül a kérdés, hogy a külföldi verzió eredeti, legtöbbször helyszíni dialógfelvételét lehet-e más nyelven megismételni stúdió körülmények között.
: Nyom nélkül, Egymásra nézve, Egy teljes nap, Szerelem első vérig, Szerelem második vérig, Csocsó, avagy éljen május elseje!, Üvegtigris, Sose halunk meg, A miniszter félrelép, Kalózok). Emellett musicalt is szerzett (pl. : Valahol Európában, A dzsungel könyve, Sose halunk meg, A Pál utcai fiúk), valamint a Jazz+Az együttes zeneszerzője és zenekar-vezetője volt. 1993-ban szólista lett, kortárs szerzők műveit adta elő, elsősorban kamara - és szimfonikus zenekarokkal. Hangszerei a szoprán és a tenorszaxofon, játékát az érzékeny és "szubjektív hang", az improvizációs dallamvezetés jellemzi. A dzsungel könyve 2020-ban elérte az 1300. előadást. Dést azon kevés zenészek egyikének tartják, akiket a szakma, a kritikusok és a közönség is egyaránt tisztel. 2003-ban új együttest alapított Dés sextet néven, melynek szaxofonosa lett, egy évvel később a Magyar Jazzművészek Társaságának elnökévé választották. Dés lászló wiki.ubuntu. Pályafutása során többek között dolgozott Nemes István, Geszti Péter, Bereményi Géza, Bródy János, Parti Nagy Lajos, Müller Péter Sziámi dalszövegírókkal, Udvaros Dorottya, Básti Juli, Cserhalmi György, Kulka János, Koltai Róbert színészekkel, Szulák Andrea, Váczi Eszter énekesekkel, Presser Gáborral, Somló Tamással.
[5] Budapestért díj (2002) Érdemes művész (2003) Kossuth-díj (2007) Fonogram Életműdíj (2014) Színikritikusok díja A legjobb színpadi zene A Pál utcai fiúkért (2017) Story Érték-díj (2019) Artisjus Életmű-díj (2019) Prima Primissima-díj (2019) [6] Válogatott diszkográfia Szerkesztés Dimenzió I (1980) A fal mögött (1983) Átutazó ( Udvaros Dorottyával, 1984) Szerelem első vérig (filmzene, 1986) Avec Plaisir Dimenzió II, (1986) Hallgass kicsit! ( Básti Julival és Cserhalmi Györggyel, 1987) Trio Stendhal I (1988) Best of Dés (1988) Earthsound (Trio Stendhal) (1990) Something Happened (Trio Stendhal) (1992) Sose halunk meg (filmzene, 1993) Patika (filmzene, 1994) A miniszter félrelép (filmzene, 1997) Akasztottak (1998) Kalózok (A Jazz+Az -zal, 1998) Egynek jó (A Jazz+Az -zal, 1999) Ennyi a dal (Válogatás CD 2000) Dés 2 (válogatás CD 2001) Jazz+Az koncert (DVD 2003) Metszetek (2004) Világszám!
Dualizmus kori társadalom
A konyha lett a ház központi helye, itt volt a főzés, lakás, szomszédolás. A parasztság rétegei: gazdagparasztság (50-200 hold = 1, 5%-a a paraszti gazdaságoknak): a falu irányítói, földjeiket főleg bérmunkásokkal műveltették - középparasztság (11-40 hold = 20%): maguk művelték földjüket, de még meg tudtak élni. szegényparasztság (5-10 hold): nem tud megélni földjéből, ezért bérmunkára kényszerült. Birtokukat nehezen tudták gyarapítani a nagybirtokrendszer miatt, de főleg a középbirtokosok rovására. agrárproletárok (<5 hold): Megélhetésüket munkavállalással oldják meg. Főleg mezőgazdasági bérmunkások, kubikosok (Duna-szabályozás: a 90-es évek végére megszűnik mint lehetőség), napszámosok (pl. Dualizmus kori társadalom - erettsegik.hu. aratásban, szüretnél segédkeznek), mezőgazdasági cselédek. Helyzetük közel reménytelen, életük munkaadójuktól függ. Ezért az országban a 90-es években több agrárszocialista mozgalom (pl. aratósztrájkok) bontakozott ki, amiket azonban az állam nem tűrt meg, ezért levert (Viharsarok). Látható tehát hogy a parasztság elkeserítő helyzetét az aránytalan nagybirtokrendszer okozta; pl.
Hogy földjüket megóvják a felaprózódástól, elveszéstől, hitbizományokat alapíthattak, amivel kivonták birtokaikat a birtokforgalomból. Életmódjuk meghatározó volt a nagypolgárság számára is. Általában rendelkeztek egy vagy több kastéllyal vidéken, valamint egy-egy palotával Budapesten és Bécsben. A telet és a tavaszt a városban töltötték, míg a nyarat és az őszt vidéken, zempléni vagy erdélyi kastélyaikban. A társadalom többi rétegétől teljesen elszigetelődtek. Külföldi nevelőnőket tartottak (német, francia, angol), magyarul nemigen beszéltek. A legfontosabbnak a nyelvek elsajátítását tartották. Dualizmus kori társadalom. Szertartásosak voltak többfogásos étkezéseik, amelyek mindig tartalmaztak húsos fogásokat és amelyeken gyakran vendégeskedtek művészek, illetve egy-egy arisztokrata politikai hívei. A nagybirtokos réteg alatt helyezkedett el a jómódú középbirtokosi réteg, akik 200-1000 holdnyi földterülettel rendelkeztek. A reformkor derékhada voltak, mert reménykedtek a felemelkedésben; vagyoni helyzetük azonban a korszakban a jobbágyfelszabadítás gyakorlati megvalósulása (elhúzódó állami kártérítés) miatt inkább egyre romlott, ami ellentmondásban állt úri szokásaikkal, amik viszont a látszat fenntartásához kellettek.
E réteg leginkább életvitelét tekintve nevezhető egységesnek (pl. 3 szobás lakás, cseléd tartása, rendszeres húsfogyasztás, pihenés Tátrában és fürdővárosokban, nászút Velencében, minimum érettségi megszerzése, gyakran katonai pálya választása, másodosztály a vonaton). Ellentétben a Nyugattal, az alsóbb rétegeknek (kispolgárság) nincs mód felemelkedésre, nem tudnak vagy csak nagyon nehezen bekerülni a középosztályba. A kispolgárság kritériuma az önálló megélhetés és a tisztességes fizetés volt (egyéb: 2 szobás lakás). Elkülönültek a középpolgárságtól, ide tartoztak a régi céhes kisiparosok, az alacsonyabb rendű állami hivatalnokok és a szakképzett munkások is. A munkásság a korszakban megjelenő társadalmi réteg hazánkban (5%), főleg a Lajtántúlról bevándorolt munkások adták; számuk rohamosan növekedett, a világháború elejére már elérte az 1 millió főt. Erősen differenciált réteg a szakképzettség szerint, a szakképzett munkások bére jelentősen magasabb volt, mint a szakképzetleneké. Szervezkedéseiket, mozgalmaikat tolerálta az állam (mert nem volt tömeges, mint a parasztságé), így alakult meg a Magyarországi Általános Munkáspárt (1868) és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (1890).