A védjegyes termékek megvásárlásával az emberek támogatják a helyi gazdaságokat, erősítik a város-vidék kapcsolatát, emelik az élelmiszer-ellátás színvonalát, és értékes munka végtermékét veszik meg. - Az élelmiszergazdaságnak a jövőben meg kell felelnie az indokolt környezetvédelmi elvárásoknak, felelősen kell gazdálkodnia a természeti erőforrásokkal, törődnie kell a vidék értékeivel, de nem tévesztheti szem elől, hogy globális versenyhelyzetben kell dolgoznia és jövedelmezően termelnie - mondta Nagy István agrárminiszter az AGÓRA kereskedelmi konferencián. fotó: A miniszter megnyitó beszédében hangsúlyozta: a magyar mezőgazdaság versenyhátrányának leküzdése stratégiai kérdés. A területhasznosítás, a termelési színvonal az elkövetkező 10-15 év alatt el kell, hogy érje az EU-15-ök szintjét, ezzel Magyarország agrárgazdasága 20 millió ember ellátására lesz képessé tehető. - A Magyar Termék, illetve a Hazai Termék Védjegy egy összefogást is jelent, mivel a konkurens cégek a közös ügy mentén képesek az együttműködésre - tette hozzá Nagy István.
A terméket, a csomagolást, a termékelőállítást, magát a gyártási folyamatot is ellenőrzik. A gyártónak prezentálnia kell a pályázat során egy önértékelést, ezt követi a szakértői vizsgálat, helyszíni szemlék, laboratóriumi vizsgálat. A Magyar Terméknél ez utóbbi csak az esetek 10 százalékában zajlott, a mostani új tanúsítványoknál minden esetben. Szigorú kitételek Az ÖKOlogikus és a Kiváló Termék esetében is kitétel, hogy a termékek legalább két tulajdonságában sokkal jobbak legyenek, mint a hasonló piaci termékek, ezt végül szakértői bizottság bírálja el. A Kiváló Termék eseten 16, az ÖKOlogikus esetében 13 szempontrendszer van, ezeket értékeli a zsűri pontozással, és ennek alapján dől el, hogy megkapja-e a termék a minősítést. A szempontok rendkívül szerteágazók: pl. azt is vizsgálják, hogy az adott cég hogyan kezeli a munkavállalókat. Fenntarthatóság Szőllősy Réka, a Felelős Élmiszergyártók Szövetségének ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy az élelmiszeriparban a fenntarthatóság hangsúlyozott szerepet kap: például a csomagolással szemben már elvárás, hogy ne legyen környezetromboló, ugyanakkor az egész gyártási eljárásnak minél inkább környezetbarátnak kell lennie.
A nonprofit társaság maroknyi létrehozójának egyike a Detki Keksz Kft. volt, amelynek alapító-tulajdonosa szerint ők a kezdeti érdektelenség ellenére bíztak abban, hogy előbb-utóbb más cégek is a csatlakoznak. Pavlova Olga úgy látja, hogy a legjobb ösztönző a siker, márpedig a Magyar Termék 15 év alatt kiemelkedően a legismertebb és legelismertebb eredetjelölő védjeggyé vált Magyarországon, és folyamatos fejlesztésével újabb és újabb gyártókat tudnak meggyőzni a védjegy megszerzésének fontosságáról. Használd, komposztáld! – erre buzdít az egyedi, természetes anyagokból komposztálható szívószálat és evőeszközöket készítő Vilhemp jelmondata. A közeljövőben törvényileg is tiltott, egyszerhasználatos műanyag eszközök fenntartható természetes rostszál alapú alternatíváját kínáló cég nemrég vált védjegyhasználóvá. "Olyan megoldást kerestünk, ami megfelel a modern életvitel igényeinek, ugyanakkor a fenntarthatóságnak is eleget tesz. Így született meg a Vilhemp alapanyaga, mely kizárólag természetes eredetű összetevőket tartalmaz.
"A hazai az igazi" szlogennel indította idei kampánysorozatát a Magyar Termék Nonprofit Kft., hogy felhívja a vásárlók figyelmét a megbízhatóan magyar eredetű termékekre, és ezzel erősítse a tudatos vásárlási szokásokat; a szigorúan ellenőrzött, megbízható termékek védjegyének használatára már több mint 210 cég terméke jogosult. Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője kiemelte: a Covid-járvány következtében tovább erősödött a magyar gyártók és termékeik iránti fogyasztói bizalom. Ezt a piaci szereplők is érzékelték, így egyre több nemzetiszínű logóval ellátott termék jelent meg a piacon. "A kínálat zavarba ejtő bősége" miatt döntöttek az idei kampánysorozatról hangsúlyozva, hogy a Magyar Termék védjegy mögött álló független szakértői tanúsítási rendszer és a folyamatos ellenőrzés nemcsak a hazai eredetre jelent valódi garanciát, hanem a megbízhatóságra is – mondta el az ügyvezető. Eddig több mint 210 cég csaknem 5000 terméke jogosult a Magyar Termék védjegyek használatára – tette hozzá, megemlítve, hogy ezek a cégek 1740 milliárd forintot megközelítő árbevételt produkálnak, és több mint 43 ezer embernek adnak munkát.
2022. március 10., csütörtök 11:26:51 / MTI "A hazai az igazi" szlogennel indította idei kampánysorozatát a Magyar Termék Nonprofit Kft. Céljuk, hogy felhívják a vásárlók figyelmét a megbízhatóan magyar eredetű termékekre, és ezzel erősítsék a tudatos vásárlási szokásokat; - a szigorúan ellenőrzött, megbízható termékek védjegyének használatára már több mint 210 cég terméke jogosult - közölte a Kft. az MTI-vel szerdán. Minőségi, megbízható magyar alapanyagokból, minőségi étel készíthető — fotó: Tovább erősödött a magyar gyártók és termékeik iránti fogyasztói bizalom A közleményben Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője kiemelte: a Covid-járvány következtében tovább erősödött a magyar gyártók és termékeik iránti fogyasztói bizalom. Ezt a piaci szereplők is érzékelték, így egyre több nemzetiszínű logóval ellátott termék jelent meg a piacon. "A kínálat zavarba ejtő bősége" miatt döntöttek az idei kampánysorozatról hangsúlyozva, hogy a Magyar Termék védjegy mögött álló független szakértői tanúsítási rendszer és a folyamatos ellenőrzés nemcsak a hazai eredetre jelent valódi garanciát, hanem a megbízhatóságra is - mondta el az ügyvezető.
Ugyanis ennyi idő leforgása alatt, egy olyan termékkategóriában, amelyben egyébként nem jellemző a márkázás, a GoldenBurg brand 37%-os márkaismertséget ért el. "A 600 fős reprezentatív vásárlói felmérés adatai azt is megmutatták, milyen értéket jelent számunkra védjegyhasználónak lenni: a GoldenBurg burgonya vásárlóinak 80%-a preferálja vásárlói döntéseinél a Magyar Termék védjegyeit. " – tette hozzá. A GoldenBurg egyébként 2021 szeptemberében lett Magyar Termék védjegyhasználó, az elsők egyike a feldolgozatlan élelmiszerek kategóriájában. Kulich Éva A dunaegyházi Haladás Mezőgazdasági Zrt. takarmánykukorica, repce és sárgarépa termesztése mellett több mint 50 éve az étkezési burgonyapiac meghatározó szereplője. Éves átlagban közel 350 hektáron 10 ezer tonna burgonyát takarít be. Kereskedelmi partnereit egész évben lédig és csomagolt – többek között a Goldenburg és az S-Budget márkájú – burgonyával szolgálja ki.
A pályázattal kapcsolatos döntéshez a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. - saját költségére - szakértői értékelést készít. Formai követelmények, a pályázati dokumentáció részei: kitöltött pályázati adatlap, a pályázati adatlapban megnevezett melléletek, a minősítési feltételrendszerben megnevezett dokumentumok, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. szakértői által kért egyedi szakmai információ. ÉRTÉKELÉS MENETE A szakértői értékelésen alapuló döntést a Kft. javaslatára a környezetvédelemért felelős miniszter hozza meg. A MAGYAR "KÖRNYEZETBARÁT TERMÉK" MINŐSÍTÉS KÖLTSÉGEI A pályázónak a védjegyhasználattal kapcsolatos díjakat számla ellenében a Társaságnak a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00286662-00000017 számú számlájára kell utalni. ELJÁRÁSI DÍJ A minősítő eljárás lefolytatásának költségeihez való hozzájárulásként a pályázat beadásával egyidejűleg eljárási díjat kell fizetni az eljárást koordináló Kft. részére. Eljárási díjat kell fizetni valamely feltételrendszer módosítása miatt szükségessé vált új pályázat benyújtásakor is.
Ez alkalomból fotópályázatot is hirdettek, erre olyan fényképeket várnak, amelyek az alkotóik számára megjelenítik a nemzeti összetartozás érzését. Az Országgyűlés tavaly május 31-én döntött úgy, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4-e a jövőben a nemzeti összetartozás napja. A fideszes Kövér László és a kereszténydemokrata Semjén Zsolt törvényjavaslatára 302-en szavaztak igennel, 55-en nemmel és 12 képviselő tartózkodott. A Fidesz és KDNP mellett igennel szavazott a Jobbik, illetve egy MSZP-s (Juhász Ferenc) és egy LMP-s (Schiffer András) képviselő. Az MSZP-ből 55-en a nem gombot nyomták meg, az LMP-ből 12-en tartózkodtak. A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló, öt paragrafusból álló törvénnyel az Országgyűlés kinyilvánította, hogy "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme".
Amióta sikerült megerősödnünk, azóta javítottuk a szomszédainkkal a viszonyt. Egyre több szomszédunkkal egyre jobb kapcsolatban vagyunk, nem ellenfeleket gyűjtünk, hanem barátokat – jelentette ki Orbán Viktor. Megnyílt a Magyar szemmel fotókiállítás Megnyílt a Magyar szemmel című fotókiállítás június 4-én, a nemzeti összetartozás napján a Kossuth téren. Az Összetartozás emlékhelyénél látható kültéri tárlat a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága pályázatának 101 győztes alkotásából ad válogatást. Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelõs államtitkára beszédet mond a Magyar szemmel című fotópályázat képeiből összeállított kültéri kiállítás megnyitóján az Összetartozás Emlékhelye mellett a nemzeti összetartozás napján, 2021. június 4-én. (Fotó: MTI/Balogh Zoltán) Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a kiállítás pénteki budapesti megnyitóján elmondta: szimbolikus üzenete van annak, hogy az Összetartozás emlékhelye mellett állítják ki a Kárpát-medence és a világ magyarságának alkotásait.
felirat vagy a zászlón, vagy a talapzaton. Az árbocrúd sokszor sávosan piros-fehér-zöldre volt festve. Tetejét sok helyen díszítette esküre emelt kéz, turulmadár, kettős kereszt vagy Trianon kereszt. Sok helyen díszes lépcső vezetett a talapzathoz. "
Mert nem lehet feledni, nem, soha, Amíg magyar lesz és emlékezet
Jóval korábban. Sunyi háttértárgyalásokon. Felkészületlen politikusok, politikai kalandorok, önjelölt próféták, fizetett ügynökök, elfogult, részben korrumpált szakértők, magyargyűlölettel fertőzött újságírók közös munkája mindaz, amit ma trianoni diktátumnak hívunk. Százegy év elteltével joggal tehetjük fel a kérdést: békét hozott-e Trianon? Nem, két évtizeddel később az öldöklés folytatódott. Segítette-e a térség – Közép-Európa és Kelet-Európa – gazdasági fejlődését? Nem. Csökkentette-e az etnikai feszültségeket a térségben? Nem. A döntés egy soknemzetiségű országból több soknemzetiségű országot kreált. Ezzel újabb viszálykodás magvait hintette el. Ráadásul sem a német nemzeti szocializmus, sem az orosz bolsevizmus későbbi térnyerését nem tudta megakadályozni. Emlékezzünk hát lehajtott fejjel, fájdalommal a magyarság, a magyar föld szétdarabolására és gyújtsunk egy gyertyát az elszakított honfitársainkért, s bízva a jövőben mondjuk: a magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is! A cikk Ablonczy Balázzsal készült interjú, Áder János 2020. évi beszéde és egyéb internetes források felhasználásával készült.
A nemzetközi kereskedelemben Magyarországnak meg kellett adnia a győztes hatalmak számára a legnagyobb kedvezményt. A békeszerződés betartását nemzetközi katonai ellenőrző bizottság felügyelte. A szerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, és ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18, 2 millióról 7, 6 millióra csökkentették. A Felvidék, a Kisalföld északi fele és a Kárpátalja Csehszlovákiához, Erdély, az Alföld keleti pereme és Kelet-Bánát Romániához, Horvátország, Bácska, Nyugat-Bánát, Zala vármegye nyugati pereme, a Muraköz és baranyai háromszög a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, Nyugat-Magyarország egy sávja Ausztriához került, Lengyelország pedig északon Szepes és Árva vármegyéből kapott területeket. Végeredményben a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát. A trianoni szerződés az etnikai állapotokat, az 1910. évi népszámlálási adatokat sem vette figyelembe, így mintegy 3, 2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra, felük összefüggő tömbben, a határok mentén.