A true story inspirálta szériák valahogy mindig sokkal mélyebben érintik az embert, talán pont azért, mert folyton ott az a kis hang, aki azt ismételgeti, ez valakivel megtörtént. Így talán nem annyira meglepő, hogy a Netflix a személyes érzelmekre játszva szívesen nyúl az igaz történetekhez, sikersorozataik jó nagy szeletét ezek a történetek teszik ki. Narcos A Narcos Pablo Escobar drogbáró igaz sztorijára épül, a sorozat az ő kokainbirodalmának születését, növekedését és bukását mutatja be. Utóbbiban nagy szerepe volt Steve Murphy és Janiér Peñá DEA (kábítószerellenes hivatal) ügynököknek, akik azon dolgoztak, hogy megpróbálják megállítani a drog terjedését. Netflix igaz történetek film. Mindhunter Ha azt gondoltad, a Mindhunter egy fiktív történet, részben igazad volt. Ugyan Holden Ford tényleg csak egy kitalált szermély, Wendy Carr nem az, ő a valóságban is létezett. Ráadásul egy csomó olyan dologra épít a sorozat, ami a valóságban is megtörtént, például az atlantai gyermekgyilkosságokra, vagy éppen Charles Mason mészárlására, aki amerikai egyik leghírhedtebb sorozatgyilkosa volt.
Hiszen az igazi Simon nem nem jelenik meg a Netflix kamerái előtt. Ezzel pedig bármennyi rosszat is hallunk, mindig egy lépésre leszünk a karaktertől, aki márkás ruháiban, hatalmas óráival és dizájner szemüvegeivel mosolyog ránk két órán át hatalmas sushitálak társaságában. Az áldozatául esett nőkért azonban nem csak emiatt nem fáj a szívünk. Nehéz ép ésszel felfogni, hogyan is hihette el bárki Simon történeteit és hogyan is bízhattak meg benne vakon, relatíve rövid ismeretség után. Van, aki az első közös ital után Bulgáriába utazik vele, és van, aki látatlanban Amszterdamba repül, hogy találkozzanak egyetlen beszélgetést követően. Persze a pofára esés nem azonnali, tehát valamennyire érhető, hogy beleestek a csapdájába. Netflix igaz történetek serial. Ez a csapda azonban igencsak ködös: nem kis részben a Netflix elbeszélése miatt. Az első nő közel 15-20 perces mesélés után fedi csak fel, hogy valójában egy hónapnyi randizgatás után terveztek összeköltözni és kezdett el kölcsönöket felvenni, hogy kisegítse bajba jutott szerelmét.
Unod már a teljes fikcióra épülő filmeket? Akkor mutatunk pár olyan sztorit, amiket mind valós események ihlettek. Művészi szabadság Rengetegszer hallod, hogy igaz történeten alapszik egy film, de azt is, hogy megtörtént események inspirálták? Bár hasonló a két dolog, mégis elég nagy a különbség köztük, ugyanis ha igaz történeten alapszik valami, akkor általában a sztori tényleg nagyon közeli a valós eseményekhez. Viszont ha csak megtörtént dolgok inspirálták, akkor sokkal nagyobb az írók és rendezők művészi szabadsága és eltérhetnek a történelmi tényektől. Most az utóbbiból hoztunk néhány példát, amiket egytől-egyik megtalálhatsz a Netflix hazai kínálatában. Netflix igaz történetek 2018. Lapozz és máris mutatjuk a listát! Fotó: Oldalak
Az autogén tréning Johannes Heinrich Schultz német pszichiáter nevéhez fűződik és a relaxációs terápiák közé tartozik. [1] [2] A hipnotikus állapotba merülő emberek beszámolóit tanulmányozva, J. H. Schultz arra lett figyelmes, hogy bizonyos élettani változásokhoz különböző testérzetek társulnak. Izomlazító technikák a hátfájás megelőzésére, enyhítésére. [3] A módszer, amelyet először 1932-ben publikált, egy vizualizációs készletet foglal magába, melynek formuláit ismételgetve relaxált állapot idézhető elő. A technika a testi érzékelés passzív koncentrációján alapul (például a karok és a lábak elnehezedésén és átmelegedésén), amit a gyakorlatban résztvevő személy önszuggesztióval ér el. [2] [4] José Custódio de Faria (Faria abbé), Émile Coué és Oscar Vogt Schultz előfutárainak tekinthető. A technikát számos stressz által kiváltott pszichoszomatikus rendellenesség enyhítésére használják. [4] [5] A Menninger Alapítvány által kutatott biológiai visszacsatolás ( biofeedback) módszerének hívei, köztük Elmer Green, Steve Fahrio, Patricia Norris, Joe Sargent és Dale Walters, párhuzamosan alkalmazták az autogén tréning vizualizációs módszerét és a biofeedback technikával előidézett tudatos testkontroll gyakorlatát.
Kik számára ajánlott és kiknek nem? Az autogén tréning hatékonyan alkalmazható izomfeszülés, légzőszervi rendellenességek, a gyomor-bélrendszer, a keringési rendszer és a belső elválasztású rendszer betegségei esetén. Emellett segít csökkenteni az általános szorongást, ingerültséget és kimerültséget. Felhasználható arra, hogy változtassunk a fájdalomra adott reakciónkon, növeljük a stressztűrést, enyhítsük az alvászavarokat. Alkalmazása nem javasolt öt évesnél fiatalabb gyermekek, motivációs nehézségekkel küzdők, súlyos mentális vagy érzelmi zavarban szenvedők számára. Aki súlyos betegségben (pl. cukorbetegségben, hipoglikémiában, szívbetegségben) szenved, az csak folyamatos orvosi felügyelet mellett végezhet autogén tréninget. A gyakorlatok egyeseknél vérnyomáscsökkenést, másoknál hirtelen vérnyomás-emelkedést eredményezhetnek, extrém esetben szorongást és nyugtalanságot okozhat, ezért mindenképpen érdemes szakember segítségét kérni a módszer elsajátításához. Hogyan és mennyi idő alatt sajátítható el?
A relaxációs gyakorlatok rendszeres használata segít a mindennapi stresszoldásban, és a szorongás kezelésében. A relaxációval megtanulja, hogyan figyelje teste jelzéseit, milyen az, amikor feszült, és milyen a teste, amikor nyugodt. A módszerrel elsajátíthatja, hogyan tudja akaratlagosan előidézni a nyugodt, ellazult állapotot, azaz megnyugtatni önmagát. A rendszeresen végzett relaxációs gyakorlatok általános hatása: önbizalom növelése kreativitás, motiváció felkeltése önkontroll, testtudatosság képességének fejlődése koncentráció- és megjegyzőképesség javulhat jó közérzet, jobb hangulat fáradékonyság csökkenése önmegnyugtatás, ellazulás, kikapcsolás elsajátítása szorongás könnyebben oldódhat dac, ingerlékenység kevésbé jelentkezhet megkönnyítheti az elalvást, és pihentetőbbé teheti az alvást általános jótékony élettani hatások jelentkezhetnek (pl. természetes légzésritmus, pulzus, emésztési folyamatok) önismeret fokozódik javulhat a teljesítmény. A rendszeresen végzett relaxációs gyakorlatoknak láthatjuk tehát, mennyi pozitív hatása lehet.