2017. július 11. 09:58 MTI Nyolcvan éve, 1937. július 11-én halt meg George Gershwin amerikai zeneszerző, a Kék rapszódia és a Porgy és Bess komponistája, aki hidat épített a "klasszikus" és a "népszerű", a "fekete" és a "fehér" zene között. Jacob Gershowitz néven született 1898. szeptember 26-án New York Brooklyn negyedében. Az Oroszországból bevándorolt zsidó családfő előbb Gershvinre, majd Gershwinre változtatta a nevét, Jacobot, aki a négy gyermek közül a második volt, kezdettől fogva George-nak szólították. Első zenei élményeit Harlemben szerezte, ahol rövidnadrágos, görkorcsolyás kisfiúként hallotta a hegedűművészként később fényes karriert befutott, akkor még csak nyolcéves Max Rosen játékát. Tizenkét éves korában vette birtokába a bátyja, Ira számára vásárolt zongorát, amelyen főként improvizált. Gershwin kék rapszódia fogalma. Szülei tanárokat fogadtak mellé, köztük a magyar Kilényi Edét, aki összhangzattanra oktatta, igazi mestere az Arnold Schönberg zenéjét Amerikában népszerűsítő Charles Hambitzer lett. A kereskedelmi iskolát tizenöt évesen otthagyta, New York központjában, a dzsessz és a szórakoztató könnyűzene terjesztésében nagy szerepet játszó Tin Pan Alleyn talált munkát.
New York, január 7. – Az orosz származású zeneszerző egyik legnagyobb sikerű műve, amely a dzsessz és a klasszikus zene "keverékének" tekinthető. Jacob Gershowitz volt Gershwin eredeti neve, a család Szentpétervárról emigrált New Yorkba, ő maga 1898. szeptember 26-án született. Szülei 1910-ben vettek egy zongorát a bátyjának, Irának, de George kisajátította a hangszert. Sokat improvizált, zenei iskolákba csak alkalomadtán járt. Első sikere az 1919-ben megkomponált Swanee volt. Ebben az évben írta a Bölcsődal című szimfonikus művét. Eleinte egy zeneboltban dolgozott, majd úgynevezett plugger volt, azaz slágereket játszott egy zenei üzletben. Kisfilm a Kék rapszódia történetéről: 1915-től Kilényi Edétől tanult kottaírást, zeneelméletet és hangszerelést, majd egyre többen figyeltek fel a tehetségére. Ella Fitzgerald, Frank Sinatra, Billie Holiday, Miles Davis, John Coltrane, Herbie Hancock, Judy Garland, Nina Simone, Louis Armstrong énekelték dalait. Gershwin: Kék rapszódia - Margitszigeti Szabadtéri Színpad - Margitszigeti Színház - Margitsziget. Paul Whiteman, akor egyik legnagyobb zenekarvezetője kérte fel Gershwint arra, hogy írjon egy jazzdarabot számukra.
Ezt az Abraham Lincoln születésnapjára tervezett koncerten adták volna elő. Eleinte nem nagyon akaródzott ez neki, de később már a New York Times is nyomást gyakorolt rá. Egy amerikai Párizsban – a New York-i filharmonikusok Észak-Koreában: Meg is született a Kék rapszódia, amely korszakalkotó zenemű lett. Eredetileg Amerikai rapszódia lett volna a címe. Gershwin befejezi a Kék rapszódiát (1924) | 24.hu. A kék itt nem a színre utal, hanem a blue amerikai angol "szleng" jelentésére: ez szomorúságot, levertséget jelent, így a magyar cím nem fejezi ki a mű hangulatát. A mű 1924. január 7-ére készült el, a bemutatót feburár 12-én tartották a New York Aeolin Hallban, a közönség soraiban ott ült Sztravinszkij és Rahmanyinov is. Elsöprő sikert hozott a dal. Ella Fitzgerald énekli a Summertime című dalt: Testvérével együtt is dolgoztak, dalaikat (melyek között musical szerzemények is voltak) a Broadwayen imádták. Mivel sikeresek voltak a zenekari művek, Gershwin úgy döntött, zongorára és zenakarra is dalokat, így született meg az Egy amerikai Párizsban című dal, amelyet a francia fővárosban tett látogatása után szerzett.
Délről zöldesfekete felhők kúsztak az égre és ijesztő sötétségbe borították az amúgy is szürke Budapestet. Mérgező anyagok enyhe, csípős gőzével telt meg a levegő, a fellegek hangosan felnyögtek, és frissen nyílt sebeikből világoszöld villámokat folyattak a kopár, élettelen földre. Ede elragadtatva figyelte, ahogy a pokoli vihar lassan az ő otthonát is eléri. Arcán apró mosolyt világított meg a feje felett húzódó erőtér halovány fénye. Gondolatai a régmúltban kalandoztak, mikor még olyanok, mint a méregviharok, nem léteztek. Bentről kellemes meleg áradt, és rég ismert dallamok szűrődtek ki a ház erkélyére. "Gershwin: Kék rapszódia…" A hangok összefonódtak a pattogó eső egyre hevesebb ritmusával, és új értelmet nyerve maguknak, messzire visszhangoztak a kihalt utcákon. Gershwin kék rapszódia teljes film. Senki sem merte elhagyni a házát. A lehulló cseppek nyomán egyre fényesebben izzott fel a Gellért-hegy betonnal leöntött sziluettje, a beépített Duna-völgy, a Vár és a Belváros… Egy közeli villanás felébresztette Edét révedéséből: az egyik villám elkerülte a villámhárítókat és belenyesett a kéken izzó erőtérbe.
Barátai és családtagjai rábeszélésére elment kivizsgálásra, de egészségesnek nyilvánították, tüneteit hisztériának minősítették. 1937. július 9-én otthonában komponálás közben összeesett, kórházba szállításakor már kómában volt. Csak ekkor derült ki, hogy agydaganata van, életét az azonnali műtéttel sem tudták megmenteni. A mindössze 38 éves zeneszerző az operáció után néhány órával, július 11-én meghalt. Halála után kapta meg a Pulitzer-díjat és a Kongresszusi Aranyérmet, a legmagasabb polgári személyeknek adományozható amerikai kitüntetést. Jegyvásárlás - Budapesti Nyári Fesztivál - szabadtéri programok - Margitsziget - Városmajor. Gershwin rövid élete során írt musicalt, vonósnégyest, zenekari és zongoradarabokat, zongoraversenyt, Of Thee I Sing (Rólad énekelek) című musicalje az Egyesült Államok politikai rendszerének szatírája. Önálló zenei nyelvet teremtett azzal, hogy egyesítette a dzsessz, a ragtime és a blues elemeit az európai klasszikus zenével, sajátos hangszereléssel. Zenéje rendkívüli népszerűséget ért el, stílusa a modern zene számos képviselőjére hatott. Életműve nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a dzsessz az új találmányok, a hanglemez és a rádió révén meghódította Európát.
Jacob Gershowitz néven született 1898. szeptember 26-án New York Brooklyn negyedében. Az Oroszországból bevándorolt zsidó családfő előbb Gershvinre, majd Gershwinre változtatta a nevét, Jacobot, aki a négy gyermek közül a második volt, kezdettől fogva George-nak szólították. Gershwin kék rapszódia film. Első zenei élményeit Harlemben szerezte, ahol rövidnadrágos, görkorcsolyás kisfiúként hallotta a hegedűművészként később fényes karriert befutott, akkor még csak nyolcéves Max Rosen játékát. Tizenkét éves korában vette birtokába a bátyja, Ira számára vásárolt zongorát, amelyen főként improvizált. Szülei tanárokat fogadtak mellé, köztük a magyar Kilényi Edét, aki összhangzattanra oktatta, igazi mestere az Arnold Schönberg zenéjét Amerikában népszerűsítő Charles Hambitzer lett. A kereskedelmi iskolát tizenöt évesen otthagyta, New York központjában, a dzsessz és a szórakoztató könnyűzene terjesztésében nagy szerepet játszó Tin Pan Alleyn talált munkát. Song-plugger, vagyis dalelőjátszó ügynök lett a Remick cégnél, egy fülkében üldögélve a vevők kérésére naphosszat slágereket játszott kottákból, így ismerkedett meg a kor teljes repertoárjával.
A darab szimfonikus és jazz-zenekarra és zongorára szóló átirata az egyik legnépszerűbb amerikai koncertdarab: az 1984-es Los Angeles-i olimpia megnyitóján 84 zongorista játszotta egyszerre. Gershwin 1924-ben társult először testvérével, Irával, közösen alkották meg az Asszonyom legyen jó című musicalt. 1925-ben mutatták be F-dúr zongoraversenyét – amelyet a New York Symphony Society vezetője, Walter Damrosch felkérésére készített -, majd 1928-ban az Egy amerikai Párizsban című szimfonikus művét, amely egyik párizsi tartózkodása során született, és az 1920-as évek Párizsának hangulatát mutatja be. (A New York-i premieren Gershwin az élethűség kedvéért egy Párizsból hozott autódudát is megszólaltatott. ) Írt színpadi művet, musicalt, vonósnégyest, zongoraversenyt és egyéb darabokat is. Az 1931-es évet az Egyesült Államok politikai rendszerének szatírája, a Of Thee I Sing (Terólad énekelek) című musicaljének sikere zárta, ami legmerészebb alkotása is lett, amelyért a következő évben Pulitzer-díjat kapott.
Az út az úgynevezett Nagy-nyakban halad, amelynek kialakulása a Kékestetőről lezúduló csapadékvíznek köszönhető, úgy, ahogy a Somor-patak is, mely szinte végig kíséri utunkat. A Tölgyes-bérc aljában futó villanypásztorral elkerített fiatal cserjeerdőt elhagyva ismét útkereszteződéshez jutunk, melynek alkalmával továbbra is a piros kereszten folytatjuk a túrát, északi irányba, Mátraháza felé. Itt lehetőségünk van letérni a piros kör jelzésre, amin pár száz méter múlva a Szent László-forráshoz érünk. Tipp: Érdemes megkóstolni a forrásvizet, hiszen ez a Mátra egyik legtisztább, legízletesebb forrásvize, mely mindig gazdagon áll rendelkezésünkre. A frissítő vízvételt követően visszatérünk a piros kereszt jelzésre és amint elérjük az Edzőtábor felújított épületsorozatát, a domoszlói táborozók faháza mögött található lépcsősoron át a Naphimnusz Parkba jutunk. Mátra túraútvonalak térkép my online rádió 1. Itt benézhetünk a Magyarok Nagyasszonya kápolnába is, illetve megtekinthetjük a fából faragott stációkat. A vallási kitérő után ráfordulunk a Kékes nyugati oldalára, az Országos Kéktúra vonalán, közel 3 km-es szakaszon kapaszkodunk vissza a Kékesre.
A tájegység természeti és kultúrtörténeti látnivalóit, a legszebb turistautak leírását, egyéb hasznos információkat (pl. kerékpártúrák, kirándulás-ajánlatok, közlekedés, a turistajelzések rendszere stb. ) a térkép társkiadványa, a Mátra turistakalauz ismerteti. Mátravasút - ismertető
A 2005-ben épült toronyról a fák fölött a Karancs felé, illetve a magas-mátrai falvakra látunk rá, ellenkező irányban pedig a Galya-tető tömbjének meredek lejtőjét kémlelhetjük. A helyszín az andezites alapkőzet vasoxidos bemosódásainak köszönheti nevét. Mátraszentlászló és a költöző szlovákok A S jelzésen megyünk le Mátraszentlászlóra, aminek főutcájára kanyarodunk. Akárcsak a többi közeli falu, ez is a török idők után betelepített, főleg üveggyártással foglalkozó szlovákoké volt (régi neve Fiskalitáshuta). A Csörgő-völgy környékének fáit letermelve a családok fölköltöztek a magasabb területekre. Mátra Túraútvonalak Térkép – groomania. Mátraszentlászló elsősorban síparkjáról ismert, de túránk az ellenkező irányba terel. Becsatlakozik a K jelzés, elhagyunk néhány éttermet, és az Országos Kéktúra nyomvonalán kapaszkodunk ki a faluból. Egy legelőként hasznosított sípálya pásztája után csenevész erdőben kanyargunk, mielőtt a Piszkés-legelő gazos gyepcsíkjára érkeznénk. A tetőkre felköltöző helyi családok elsősorban az üveg gyártásából és szénégetésből éltek, de itt, a magasabb területeken már állatot tartani és földet művelni is volt lehetőségük.
Egy bércorr kerülése után sífelvonó, majd rendezetlen sípálya árulkodik a galyatetői síélet szebb napjairól. A hegységet természetesen a trianoni határhúzás után fedezte fel magának a honi természetjárás, a környék fejlesztése ekkor indult meg. Egy romos kiszolgálóépület elhagyása után kereszteződésbe jutunk, és a P jelzést jobbra követve megérkezünk célunkhoz, Galyatetőre.
Országos Kéktúra 19 Mátraverebély-Becske 73Km Túra Az Országos Kéken, Mátraverebélytől Becskéig. Az útvonalon számos látnivaló vár: Szentkút, Tepke-kilátó, Szandavár, Hollókő, Megvilágosodás-sztúpa #futás #kéktúra #túrázás
10. Mátra túraútvonalak térkép útvonaltervező. útvonal Bobpálya - Rákóczi-forrás - Mátrafüred - Csepegő-forrás - Disznó-kút - Kékestető - Kishalál - Nagyhalál - Mátraháza - Rákóczi-forrás - Bobpálya Oda-vissza 6 óra Letölthető térkép: itt. 11. útvonal Bobpálya - Sástó - Farkas-kút - Lajosháza - Ilona-kút - Tarma-kút - Kozmáry-kilátó - Sástó - Bobpálya Alternatív lehetőség Lajosházától a Mátravasúttal Gyöngyös-Mátrafüred, majd Mátrafüredtől újra gyalogosan a Bobpálya, ennek ideje a vasúti menetrendtől függ. Oda-vissza 3 óra 20 perc Letölthető térkép: itt.