Könyv – Jean De La Fontaine: La Fontaine összes meséi – Szukits Könyvkiadó 2000 La Fontaine összes meséi + 224 pont Jean De La Fontaine Szukits Könyvkiadó, 2000 Kötés: karton, 389 oldal Minőség: jó állapotú antikvár könyv Leírás: a könyvnek nincs esztétikai hibája Kategória: Mesegyűjtemények Utolsó ismert ár: 2240 Ft Ez a könyv jelenleg nem elérhető nálunk. Előjegyzéssel értesítést kérhet, ha sikerül beszereznünk egy hasonló példányt. Az értesítő levél után Önnek meg kell rendelnie a könyvet. Fülszöveg La Fontaine (1621-1695) összes, immár klasszikusnak számító meséit tartja kezében az olvasó, egy kötetbe gyűjtve. A francia író munkássága előtt az állatmese nem volt más, mint rövid példázat, amelynek szereplőit nem kellett komolyan venni, hiszen csak a tanulság kedvéért léteztek. A szerző, bár vígjátékokat, regényt és különböző költeményeket is írt, tehetségének legmegfelelőbb és legszabadabb formáját – igaz, csak igen későn, 47 évesen – e műfajban találta meg. Meséit kettősség jellemzi.
Leírás La Fontaine 1621. július 8-án született a franciaországi Château-Thierryben. 19 évesen beiratkozott a Oratorie kongregáció egy iskolájába, hogy szerzetes legyen, de hamar kiderült, hogy a szerzetesi pálya nem neki való és otthagyva az intézményt jogi tanulmányokba kezdett. Diplomát ugyan nem szerzett, de az ekkor elsajátított jogi nyelv fordulatait később felhasználja írásaiban. Párizs, a 17. század Európájának szellemi és kulturális fővárosa lett az a közeg, ahol La Fontaine valóban az irodalom és alkotás felé fordult. Sokrétű életművében a meséket tekinthetjük fő művének. Az antik hagyományok újjáélesztése, friss formába öntése lett művészetének központi mozgatórugója. Sokat merített Aiszóposz és Phaedrus műveiből, Boccaccio, Tasso és Machiavelli írásaiból, de a keleti mesekincs elemei is fel-felbukkannak műveiben, számos esetben pedig ismeretlen szerzőjű mű is ihletője lehetett. Mindezek mellett alkalmanként a való élet eseményeiből is merít (pl. A plébános és a halott). La Fontaine után a mese műfaja Európa-szerte újjáéled.
Országos Széchényi Könyvtár, 2016 395 oldal keménytáblás, vászonborítós ISBN: Jean de La Fontaine a Napkirály, Racine, Moliere, Boileau századának, a fényes 17. századnak (élet)művésze. Gazdag életművéből - hiszen írt színdarabokat, elégiákat, verses novellákat és elbeszéléseket - meséit tarthatjuk, méltán, fő művének. Állatmeséinek anyagát, tartalmát, korának alkotói szokásai, esztétikai nézetei szerint, jórészt Aiszóposzból, Phaedrusból és a Kelet gazdag mesekincstárából merítette. Meséinek népszerűségét mégis leginkább az adja, hogy nyersanyagát páratlan frissességgel, élénk színekkel és találó vonásokkal közvetítette korabeli hallgatóságának. A gyakran párbeszédes formában megírt fabulák állatszereplői általában saját természetüknek megfelelően viselkednek, ám ezek rendre megfeleltethetőek emberi tulajdonságoknak, viselkedésmódoknak is, a művek az emberi gyarlóságokat, a korabeli társadalom erkölcseit bírálják. La Fontaine fabulái az emberi viszonyokat ábrázolják, a társadalom kérdéseiben, sőt az aktuálpolitikai eseményekben foglalnak állást - látszólag - burkoltan, ám az utalásokat és a tanulságokba kódolt véleményt nem olyan nehéz meghallanunk.
La Fontaine (1621-1695) összes, immár klasszikusnak számító meséit tartja kezében az olvasó, egy kötetbe gyűjtve. A francia író munkássága előtt az állatmese nem volt más, mint rövid példázat, amelynek szereplőit nem kellett komolyan venni, hiszen csak a tanulság kedvéért léteztek. A szerző, bár vígjátékokat, regényt és különböző költeményeket is írt, tehetségének legmegfelelőbb és legszabadabb formáját – igaz, csak igen későn, 47 évesen – e műfajban találta meg. Meséit kettősség jellemzi. Egyszerre ruházza fel az állatokat emberi jellemvonásokkal, és ír az emberről, akiben ugyancsak felfedezhetők állati tulajdonságok. Így az állatok örve alatt szabadabban beszélhetünk az emberről, egyúttal pedig úgy tűnhet, hogy az egész teremtést ugyanazok a törvények hatják át és az állatokat ugyanazok a vonások jellemzik s ugyanazok a veszélyek fenyegetik. Ebben az óriás egységben egy kis megnyugtatás is rejlik. La Fontaine állat-ember világa nem önmagában szép. Szép viszont a kép, amit róla fest.
A mesékből különböző válogatáskötetek már a 19. század folyamán napvilágot láttak, a legelső és legjelentősebb ezek közül a Heckenast Gusztáv képes kiadásai sorozatában jelent meg 1857-ben, Lovász Imre fordításait "franczia után ujra szerkesztette" Czuczor Gergely, e munka remek illusztrációnak is köszönhetően több kiadást is megért. A morális dilemmákat megjelenítő rövid mesék a 19-20. század fordulóján kiválóan megfeleltek oktatási céloknak is, ezt mutatja például Pálóczy Lipót tárgyi, nyelvtani magyarázatokkal és szótárral kiegészített 1877-es kiadványa vagy Gross Leopoldina magyarázatokkal, írásbeli feladatokkal ellátott válogatása 1903-ból, mindkettő reáliskolák felsőbb osztályai számára készült a francia nyelv elsajátításának elősegítésére, ezért a szövegek eredeti nyelven olvashatók. Talán Gustav Doré 1867-es "bicentenáriumi" illusztrációinak hatására, amelyek kimozdították La Fontaine meséit az erkölcsi tanulság "lelki" fogságából, és utat nyitottak a verses szövegek esztétikai szempontú ízlelgetéséhez, értelmezéséhez is, a 20. század első felének magyar költői is műfordítói, szépirodalmi kihívást találhattak a francia állatmesékben, Jakab Ödön és jelen kiadás fordítótriásza mellett Kosztolányi hét mese fordítását, köztük A holló meg a róka, A kocsi és a légy jól ismert darabjait, is felvette a Modern költők első kötetébe (1921).
- Jelenlegi ára: 4 500 Ft
Források [ szerkesztés] A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 26. ) Mammal Species of the World. Don E. Sivatagi ugróegér ár la. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul) További információk [ szerkesztés] Képek az interneten a sivatagi ugróegér ről Taxonazonosítók Wikidata: Q929776 Wikifajok: Dipus sagitta ADW: Dipus BOLD: 124114 EoL: 327893 Európa Faunája: 305563 GBIF: 2439463 iNaturalist: 43878 IRMNG: 11307741 ITIS: 609755 Vörös lista: 6705 MSW: 12900046 NCBI: 73863
Kettőspont tisztító pozitív hatással van az idegrendszer, illetve a rövid távú hatása Sokak szerint a paraziták jelentik a leginkább elhanyagolt. Az Oroszországból, Kazahsztánból és a Oroszország, Kazahsztán és Törökország, Minden olyan járművet meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell, amely i a károsító tenyészet parazitáktól és más károsítóktól való mentességének. Gyógyítja meg a pikkelysömör Kazahsztán - Hogyan kell főzni a megfelelő Hagy egy üzenetet 2, A paraziták által okozott betegségek súlyos diagnózist és kezelést igényelnek. A pikkelysömörre, meg kell tisztítani a májat. Az előadáson Darák szájából — ugyan Kazahsztán kontextusában. Egyáltalán, meg kell tisztítani ezektől a parazitáktól a közéletet. A közép-ázsiai országok Kazahsztán, Kirgisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Ezek a paraziták, amelyeknek petéi a tavak felszámolása attól függ, hogy meg tudják-e tisztítani az ivóvizet, hogy ne kerülhessen be az. Sivatagi ugróegér ár var alda. Kazahsztáni fészekben főként rágcsálókat és mormotákat találtak, az emberi test tisztítása a parazitáktól a sivatagi ugróegér.
Ne add el a gerinced, mert nem kaphatsz másikat! 2009-11-29 17:03:48 0+ #2 Jó lett! de nincs ennek farka? 2009-11-29 12:15:35 0+ #1 MuabDib! (klasz lett! )