2021-03-03 A Simple-fiókos fizetés gördülékenyen megy: fizess kényelmesen és biztonságosan, a megszokott módon! Simple-fiók: mutatjuk miért éri meg elmenteni az adataidat Milyen bosszantó, amikor online vásárláskor, már a kosarad összeállítása után, hátradőlve kattintanál a fizetés gombra, de a folyamat valamiért elakad – lehet, elírtad a bankkártyaadatokat, vagy az újonnan bevezetett erős ügyfél-hitelesítéshez kapcsolódóan még nem egyeztettél le mindent a bankoddal? Válaszd a Simple-fiókos fizetési lehetőségét, hiszen így nem kell újra és újra begépelned a bankkártyaadataidat, ráadásul közel tízezer SimplePay fizetési rendszert használó webshopból is gyorsan, szinte bárhol, bármikor rendelhetsz. Simple-fiókba mentett kártyával ugyanis a fizetési folyamat – az esetek többségében – nem változott meg a január elsejével bevezetett erős ügyfél-hitelesítés (SCA) után sem. Erős ügyfélhitelesítés folyamata a Simple alkalmazásban és SimplePay felületen - Simple. Az appban jelszavas bejelentkezésre vagy képernyőfeloldásra van szükség, így fizethetsz biztonságosan és kényelmesen. Gondoltad volna?
Kezdjük a jó hírrel: Simple fiókban elmentett, bármely bank által kibocsátott bankkártyáddal a jövőben is egyszerűbben fizethetsz online vásárláskor! Néhány esetben azonban szükség lesz a külön megerősítésre. Fontos, hogy a Simple alkalmazással való vásárláskor a legfrissebb (legalább 3. 35. 0 számú) verzió legyen telepítve a telefonodra. Mi történik a Simple alkalmazásban és SimplePay fizetési felületen bankkártyás fizetés során, legkésőbb 2021. január 1-től*? Erős ügyfél hitelesítés otp. • Simple-fiókba elmentett bankkártya esetén: o Bizonyos vásárlásaidat külön meg kell erősíteni a bankodnál beállított módon (SMS-kód, banki mobilapplikáció, telekód – ennek részleteiről tájékozódj a bankodnál) – abban az esetben is, ha a Simple-fiókban korábban már megerősítetted az adott bankkártyát. A megerősítés gyakorisága bankonként eltérő lehet. • Ha nincs elmentve a bankkártya, vagy nem lépsz be a Simple-fiókodba fizetéshez: o A kártyaadatok megadását követően szükség esetén el kell végezni az erős ügyfélhitelesítést a bankodnál meghatározott módon.
Ám november 2-től többlépcsős azonosítással találkozhatnak azok az ügyfelek is, akik az OTPdirekt internetes szolgáltatásba való belépéshez adták meg mobiltelefonszámukat. Újabb nagy fejlesztés jön a bankkártyás fizetéseknél Magyarországon hamarosan ott is lehet majd kártyával fizetni, ahol eddig nem. Annyit vásárolunk a neten, hogy mindenkit érinthet a kártyás fizetés januári megváltozása | G7 - Gazdasági sztorik érthetően. A bankkártyás fizetések száma és forgalma jelentős mértékben emelkedik: az idei első negyedévben 1754 milliárd forintot tett ki, ami ötéves távlatban több mint 200 százalékos növekedést jelent, azaz megtriplázódott az összeg. A vásárlásokban alapvető fordulatot hozhat 2021. január 1. Az új szabályozás 2021. január 1-jétől az uniós tagállamokban, továbbá az Egyesült Királyságban, Norvégiában, Liechtensteinben és Izlandon üzemelő internetes oldalakon vonatkozik minden, 30 euró feletti kártyás vásárlásra.
Keresés Súgó Lorem Ipsum Bejelentkezés Regisztráció Felhasználási feltételek Hibakód: SDT-LIVE-WEB1_637849805523594025 Hírmagazin Pedagógia Hírek eTwinning Tudomány Életmód Tudásbázis Magyar nyelv és irodalom Matematika Természettudományok Társadalomtudományok Művészetek Sulinet Súgó Sulinet alapok Mondd el a véleményed! Impresszum Médiaajánlat Oktatási Hivatal Felvi Diplomán túl Tankönyvtár EISZ KIR 21. Rutherford-féle atommodell - Wikiwand. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3. 1. 1-08/1-2008-0002)
Mi a Rutherford-féle atommodell? Rutherford kísérlete Elmagyarázzuk, mi a Rutherford-féle atommodell és főbb posztulátumai. Illetve milyen volt Rutherford kísérlete. Rutherford atommodellje eltért a korábbi modellektől. Mi a Rutherford-féle atommodell? Rutherford atomi modellje, ahogy a neve is sugallja, egyike volt azoknak a modelleknek, amelyeket a magyarázatára javasoltak szerkezet belső atom. A Rutherford-féle atommodell | netfizika.hu. 1911-ben Ernest Rutherford brit kémikus és fizikus javasolta ezt a modellt a kutatás eredményei alapján. kísérletezés aranylevéllel. Ez a modell szakítást jelentett a korábbi modellekkel, mint például a Dalton atommodell és a Thompson atommodell, és előrelépést jelentett a jelenleg elfogadott modellhez képest. Abban atommodell, Rutherford azt javasolta, hogy az atomoknak központi magjuk van, ahol a legnagyobb százalékban tömeg. Ezen túlmenően ezen elmélet szerint ez az atommag pozitív elektromos töltéssel rendelkezik, és ellentétes töltésű és kisebb méretű részecskék (elektronok) keringenek körülötte.
Az elképzelés hiányosságait még 1911-ben felismerte Niels Bohr, aki egyúttal arra is rájött, hogy a felsorolt problémák a klasszikus fizika keretein belül nem oldható meg. Három összefüggő, 1913-ban publikált dolgozatában (Az atomok és molekulák szerkezetéről) a kvantummechanika frissen felismert szabályszerűségeit felhasználva hozta létre a róla elnevezett atommodellt, ami ezután hosszú ideig érvényes maradt. Jegyzetek Források Richard Rhodes, 1986: Az atombomba története. Park Könyvkiadó, Budapest, 2013. ISBN 978-963-530-959-7 p. 82–83. {{bottomLinkPreText}} {{bottomLinkText}} This page is based on a Wikipedia article written by contributors ( read / edit). Text is available under the CC BY-SA 4. 0 license; additional terms may apply. Rutherford-féle atommodell? (5935148. kérdés). Images, videos and audio are available under their respective licenses. Rutherford-féle atommodell {{}} of {{}} Thanks for reporting this video! ✕ This article was just edited, click to reload Please click Add in the dialog above Please click Allow in the top-left corner, then click Install Now in the dialog Please click Open in the download dialog, then click Install Please click the "Downloads" icon in the Safari toolbar, open the first download in the list, then click Install {{::$}} Follow Us Don't forget to rate us
Avogadro törvénye: az azonos térfogatú, azonos hőmérsékletű és nyomású gázok azonos számú részecskét tartalmaznak. (Avogadro-szám: 6*1023, a szénatomok száma 12 gramm C12 izotópban) Elemi töltés: megegyezik a proton töltésével: e=1, 6*10-19 C Elektron: negatív töltésű elemi részecske, John Thompson mutatta ki először. Tömege 9, 11*10-31kg, töltése megegyezik az elemi töltéssel, csak negatív. Az atommag körül kering meghatározott energiaszintű pályákon, amelyek állúhullámokkal írhatók fel (Bohr-féle atommodell) Az atom felépítése (Bohr-féle atommodell szerint): Az atommag pozitív töltésű, protonokból és neutronokból áll (a hidrogén atommagban csak proton van), az atom tömegének legnagyobb része itt található, mégis nagyon apró a teljes atommérethez képest (viszonyítás: ha az atom egy 100m sugarú kör, az atommag sugara 1mm). Az atommag körül keringenek az elektronok, csak meghatározott sugarú (energiaszintű) pályákon. A centripetális erőt az elektrosztatikus vonzás biztosítja. Ezek a pályák állóhullámokként írhatóak le.
Az elektronokat kvantumszámok segítségével jellemezzük. Főkvantumszám (n=1, 2, 3, …): a pálya nagyságával és az elektron energiájával van kapcsolatban, az azonos főkvantumszámú elektronok héjakat alkotnak (az n héjon az elektronok száma) Mellékkvantumszám (l=0, 1, 2, …, n-1): az elektronpálya alakjával van kapcsolatban, az elektron pálya-impulzusmomentumát adja meg. A pályákat s, p, d, f betűkkel jelöljük. Mágneses kvantumszám (m=-l, …, 0, …, l): az elektronpálya térbeli orientációjával van kapcsolatban. Az elektron pálya-impulzusmomentumának egy kitüntetett irányra való merőleges vetületét adja meg. Spinkvantumszám (s=-0, 5;0, 5): az elektron saját-impulzusmomentumának egy kitüntetett irányra eső merőleges vetületét adja meg. A kvantumszámokhoz kapcsolódik a Pauli-elv, ami kimondja hogy egy atomon belül két elektronnak nem lehet azonos mind a négy kvantumszáma 4. Színkép: folytonos/vonalas; kibocsátási (emissziós)/elnyelési(abszorpciós) Milyen a színképe az alábbi fényforrásoknak: hagyományos (wolfram szálas) izzó: folytonos, kibocsátási energiatakarékos (kompakt) fényforrás: vonalas, kibocsátási gyertya: folytonos napfény: vonalas, elnyelési
Az atommag szerkezetéről a Rutherford modell idején még semmit nem tudtak (a protont és a neutront csak 1926-ban és 1932-ben mutatták ki kísérletileg), ezért a Rutherford-modellben nem helyes az atommagot úgy ábrázolni, hogy kisebb golyókból tevődik össze. Az elektronok keringése a modellben csupán egy logikus feltevés (annak érdekében, hogy ne zuhanjanak be a magba, hisz az atomok a tapasztalat szerint stabil képződmények), tehát nem megfigyelt jelenség. Az elektronok keringési pályáit a modell nem volt képes pontosan leírni (lásd később). A fenti ábra az elektronok keringési módjai közül a legegyszerűbb esetet, a körpályán zajló keringését mutatja, és az egyszerűség kedvéért azt is úgy, mintha az elektronok egy közös síkban keringenének (a bolygók a Nap körül nagyjából ezt teszik, de annak van oka, a csillagrendszer kialakulásakor az összehúzódó anyagban érvényesülő perdületmegmaradás). Az atomi elektronok esetében azonban a közös síkban zajló keringést semmi alapunk nincs feltételezni.
Azt már 1897 óta tudtuk, hogy az atomokban vannak negatív töltésű részecskék, amiket a felfedező Thomson elektronoknak nevezett el. Mivel az is ismert volt, hogy az atomok összességében semlegesek, így egy atomban muszáj lennie valami pozitív töltésnek is. A Rutherford‑kísérlet eredménye szerint a pozitív töltés az atom közepén egy igen kicsi térrészben (az atommagban, ami latinul nukleusz) kell koncentrálódjon. Ez a pici atommag az atomnál \(\approx 100\ 000\)‑szer kisebb átmérőjű, mégis ő hordozza az atom össztömegének $\approx 99, 9\%$‑át. A körülötte lévő térrészben az elektonok nem "lebeghetnek", hiszen akkor a pozitív mag vonzása gyorsan magához rántaná őket, és bezuhannának a magba, ezért az elektronoknak valahogyan keringeniük kell a mag körül, hasonlóan ahhoz, ahogy a bolygók keringenek a számukra (gravitációs) vonzócentrumot jelentő Nap körül. A bolygómozgás évszázadok óta jól ismert, alaposan kidolgozott esetére analógiaként meg is született az atomok Rutherford‑féle "Naprendszer-modellje": A Rutherford-modell mindössze annyit állít, hogy a nagyon pici méretű, de az atom tömegének majdnem egészét hordozó, pozitív töltésű atommag körül keringenek a kis tömegű elektronok.