1938-ban a nagyhatalmak vezetői, Chamberlain angol miniszterelnök, Dalaider francia miniszterelnök, valamint Hitler és Mussolini megegyeztek arról, hogy Csehszlovákiát felosztják (I. Bécsi döntés). A megállapodás részeként Magyarország visszakapta a Felvidék deli, zömében magyarok lakta részét (11. 927 km², 869. 299 fő, amelynek 86, 5%-a volt magyar). 1938. végén Mussolini hozzájárulását adja az Anschlusshoz. Mussolini a második világháború alatt 1939. Mikor került hatalomra mussolini dead. szeptember 1-jén kitört a második világháború. Hitler hadüzenet nélkül támadta meg Lengyelországot, Mussolini pedig 1940. nyarán megnyitotta az afrikai frontot. Szeptemberben indított támadást Egyiptom ellen, de a brit haderő megállította, ezért 1941-től Hitler hathatós segítségére volt szüksége – a segítség az Erwin Rommel vezette Afrika Korps formájában érkezett meg. Mussolini szeme előtt egy új Római Birodalom képe lebegett, ezért elfoglalta Korzika szigetét, valamint Tunézia fővárosát, Tuniszt is, illetve sikertelen kísérletet tett Málta elfoglalására.
A ducét másnap halálra ítélték, és a svájci határon fekvő Mezzegra településen kivégezték. Holttestüket közszemlére bocsátották a milánói Piazza Lorettón – figyelmeztetésül minden fasisztának. A Mussolinit elfogó Lazzaro később a brazíliai Rio de Janeiróba költözött, de gyakran kereste fel szülőföldjét. B) Hitler hatalomra jutása és a nácik | A világ az 1920-as és az 1930-as években. A volt partizán később több könyvben számolt be Mussolini elfogásáról. Harmat Árpád Péter Felhasznált irodalom: Harsányi Iván, Ormos Mária: Mussolini - Franco. Pannonica Kiadó, Bp., 2001.
A fasizmus maradandó alkotása viszont a római kiállítási központ, ami egy kicsit nagyzoló, de érdekes modernista épületegyüttes. A diktatúra nem volt nagyon kemény, viszont jó lassú, bürokratikus rendszer volt, kb. mint a Kádár-rendszer. Amikor a 30-as évek közepén hódítani kezdett, ezt a lakosság megütközéssel fogadta. A győzelem után ismét népszerűbb lett, de amikor Olaszo. Mikor került hatalomra mussolini en. belépett a II. világháborúba, a közvéleménynek elege lett Mussoliniből. A háború alatt vereséget vereségre halmoztak, 1942-re Mussolini egy megtört, deprimált, a világtól elzárkózó gyomorbajos remete lett. 1943-ban a lakosság kitörő örömmel üdvözölte a bukását. Érdekes viszont, hogy a kudarcát belátta, legalábbis az 1945 januári interjúsorozatában elismerte a hibáit, diktátoroktól szokatlan módon.
A szavakban egyre harciasabb Mussolini figyelme Afrika felé fordult. Kézenfekvő célpontnak kínálkozott az olasz gyarmatokkal határos Etiópa (korabeli szóhasználattal Abesszínia, a kontinens kevés még független államainak egyike), amelyen az olaszok amúgy is revánsot akartak venni negyven évvel korábbi vereségükért. Mussolini a háború megindítása előtt egyeztetett a kiterjedt afrikai gyarmatbirodalommal rendelkező franciákkal és britekkel, akik nem emeltek kifogást. Az olasz fegyvergyárak teljes kapacitással termeltek, a hadianyagot, tankokat, repülőgépeket és katonákat hajók szállították Eritreába. Okostankönyv. Az ürügyet egy határincidens szolgáltatta: 1934 decemberében a vitatott hovatartozású Val Val oázis környékén ellenségeskedés robbant ki etióp és olasz szolgálatban álló szomáliai katonák között. A hasonló esetek mindennaposak voltak, de most mindkét fél nemzetközi fórumokhoz fordult, és a válsággá fajult összetűzés 1935 májusában a Népszövetség napirendjére került. Az első világháború után a konfliktusok békés rendezésére létrehozott szervezet látványosan tehetetlennek bizonyult, szeptemberben hozott döntése egyik felet sem nyilvánította felelősnek.
Okostankönyv
Itt bontakoztak ki azok a modern szellemi és politikai eszmék, melyek vonzották a "másként gondolkodókat", sőt a sznobokat is. A korabeli Párizsban indult el Pablo Picasso és Alfons Mucha karrierje, itt szerezte meghatározó élményeit Kassák Lajos is. Ady költővé válásában Párizs az alapélmény (1904 és 1911 között hétszer járt a költő e városban). A szűkös, provinciális magyar állapotokból a "világ fővárosába" való kerülés döntő változásokat hozott szellemi, eszmei nézetrendszerében. Ady Endre Új versek kötete (ismertető írás) – Oldal 6 a 9-ből – Jegyzetek. A korábban csak megérzett, sejtett igazságok bizonyítást nyertek számára. Haladás, fejlődés, valódi polgári értékek, élénk és színvonalas szellemi élet, magas szintű kultúra, művészet – mindezeket megtalálta a költő Párizsban úgy is, ha első útja során még problémát jelentett számára a francia nyelv ismeretének hiánya. Még első párizsi útja (1904–5) előtt jelent meg második verseskötete Még egyszer címmel (1903, Nagyvárad). Íme az Ady Endre versek, amit elolvasásra ajánlunk! Ady Endre: Kocsi-út az éjszakában Milyen csonka ma a Hold, Az éj milyen sivatag, néma, Milyen szomoru vagyok én ma, Milyen csonka ma a Hold.
Ady Endre magyarság versei A 20. századi magyar költészet megújítója. Költészetére hatással voltak a francia szimbolisták. Szimbólumokkal fejezi ki egyéni mondanivalóját, érzéseit, hangulatát. Élete: 1877. -ben született Érmindszenten. Apja: Ady Lőrinc, anyja: Pásztor Mária. Iskoláit Érmindszenten kezdte, itt járt elemi iskolába, majd a Nagykárolyi Gimnáziumban tanult, utána Zilahon járt Gimnáziumba. 1896. -ban jelent meg első verse, Március 20. címmel, Kossuth halálára íródott. -ban érettségizett majd a Debreceni jogakadémia hallgatója lett. Tanulmányait nem fejezte be, 1899. -től a Debrecen című lap munkatársa lett. Ady Endre, Léda, Csinszka(Boncza Berta) Fogalmazás - Az Őrizem a szemed című vers alapján mi a különbség a Lédával a bálban című vers között? Tehát a két szerelem milyen vol.... 1899. -ben jelent meg az első verskötete, Versek címmel. 1900. -tól Nagyváradon a Szabadság, majd 1901. -től a Nagyváradi Napló munkatársa lett. 1903. -ban ismerkedett meg Diósy Ödönné Brüll Adéllal. A Léda versek ihletője. -ban jelent meg 2. verskötete: Még egyszer címmel. 1904. -ben Párizsban "a szép ámulások szent városába" utazott és innen 1905. -ben tért haza. -1911.
A XX. Századhoz közeledve Magyarország látszólag a fejlett Európa szintjéhez közelít, a főváros csodálatos épületektől pompázik, míg vidéken hallatlan az elmaradottság. A parasztok sorsa keserítő és tömegesen vándorolnak Amerikába. A tudomány, a kultúra, a képzőművészet és az irodalom ebben a korban nagyot fejlődött. 1877. november 22-én született, Érmindszenten a magyarok egyik legnagyobb és legtehetségesebb költője, Ady Endre. Világjárós típus volt és nagyon szeretett volna külföldön élni, de a szíve mindig visszahúzta Magyarországra. Szép versek - Ady Endre: Léda szíve. Első kötete 1899-ben jelent meg, Versek címmel és még ezt 11 követi. 1899-ben egy nagyváradi barátja szólt neki, hogy ott nagyobb a fizetés, ezért elutazott hozzá, ahol különféle lapoknál (Szabadság, Nagyváradi Napló) vállalt újságírói állást, itt vált kitűnő újságíróvá. Itt ismerkedett meg egy táncosnővel, akitől elkapott egy nemi betegséget, itt még nemigen törődött az egésszel, csak az első párizsi útján jelentkezetek a komolyabb tünetek. Párizsban élő magyar asszony, Diósy Ödönné Brüll Adél a Nagyváradi Napló hozzá eljutott számaiban figyelt fel Adyra.
A daloló Párizs ciklus Léda sok szempontból meghatározta Ady életét 1912-es szakításukig: ő emelte ki a fiatal, tehetséges költőt a vidéki város, Nagyvárad szűk lehetőségei közül, s magával vitte Párizsba 1904-ben. Mint tudjuk, a párizsi út szabadította fel Ady tehetségét, így a város a szépség, a fejlettség és a modern kultúra szimbóluma lett a szemében. Annyira fontossá vált számára a Párizs-téma, hogy külön versciklust szentelt neki az Új versek kötetben. Tény, hogy a francia világváros valóban a művészet és az európai kultúra fellegvárának számított akkoriban. Ady ott találkozott a nyugati modernséggel, a szabadsággal és a nagyvárosi polgári civilizációval, s megismerkedett a francia szimbolista lírával is (különösen Baudelaire költészetével, amelyet nagyra tartott, ezt Baudelaire-átköltései is jelzik). Ugyanakkor Ady idegenül mozgott a nyüzsgő nagyvárosban, nem érezte magát otthon. Akkoriban még franciául sem tudott, Léda segítette át minden nyelvi nehézségen, és Verlaine meg Baudelaire verseit is Léda fordítgatta le neki.
Elválások és egymásra találások sorozata volt ez a szerelem. Így lett ez a viszony mindkettőjük számára egyszerre üdvösség és kín, öröm és gyötrelem; olyan érzés, mely nem boldogságot ad, hanem izgalmat, olyan szüntelen feszültséget, melyből költeményei táplálkoztak. Szerelmükbe a hiányérzet fészkelte be magát, állandó kísérője lett a hiábavalóság tudata s a halál hangulat. Nincs az örömnek egyetlen tiszta hangja ebben az érzelemben, s így a szerelem minden mozzanata bús, tragikus színt kap, mintha a szerelmesek mögött mindig ott állana a halál. Bonyolult, sok szálból összeszőtt, ellentmondásos és vigasztalan érzelem volt az övéké, de egyben megrendítő. A diszharmonikus szerelem fő motívumai jelennek meg a Héja-nász az avaron (1905) című költeményben. Nem boldogságot, búfelejtő idillt sugallnak a jelképek, hanem vergődő nyugtalanságot, örökös mozgást, gyötrelmes fájdalmat és céltalanságot. A szerelmesek szimbóluma a ragadozó héjapár; a nász: dúló csókos ütközet, egymás húsába tépés. Bántó, kellemetlen hanghatások kísérik a szerelmi vágyat: víjjogás, sírás, csattogás.
S ez az út egyre gyorsul, a mozgást jelentő igék cselekvésének fokozásával: útra kelünk – megyünk – szállunk – űzve szállunk. A gyorsuló rohanás vége a megállás "valahol az Őszben", a lehullás "az őszi avaron", vagyis a halál, a pusztulás. Az Örök harc és nász a Vér és arany című kötetben jelent meg 1907-ben. A versszakok elején álló megszólítás, "Én asszonyom" megható gyöngédséget árul el, ezek ellentmondással vannak a " be jó, ha bántlak", "be jó, ha rossz vagy" sorokkal. A harmadik versszakot egy költői kérdéssel kezdi: "Én asszonyom, ugye hogy így lesz? " A Valaki útrávált belőlünk című verse A magunk szerelme című kötetben jelent meg 1913-ban. Ady unn már mindent (kapcsolatot, világot): "Unatkozók és halálra-untak" Ebben az időben már kiégett a szerelmük Lédával és már csak füst van tűz felett, azt mondja, hogy már nem jó ez a kapcsolat már senkinek, mindketten másra vágynak, egy új kapcsolatra: "Sustorgó ázott-fák a tűzben, Panasszal égünk, lángtalan. " Hasonlattal kezdi a második és a harmadik versszakot: "Mint elárvult pipere-asztal, Mint falnak fordított tükör, Olyan a lelkünk, " "Ingunk s mint rossz tornyuk" A szíve üres lett ("Nagy termeink üresen kongnak") és úgy sír, mint a gyerek, ártatlanul, igazán.