Az ültetés előtt a szaporítóanyagot megfelelően elő kell készíteni, tehát a fokhagymafejeket még a szétbontás előtt válogassuk át, hogy bontás után már csak egészséges és hibátlan fokhagymagerezdeket kapjunk. Lehetőleg az ültetés előtti napon bontsuk gerezdekre őket, mert a hoszszabb ideig bontott gerezdek fonnyadnak és penészednek. Csávázás után 4–6 cm-es mélységbe ültessük, a sortávolság általában 28–30 cm. Ha nagyobb területen termesztik 4–5 soronként szélesebb művelőutat hagynak. Erre elsősorban a későbbiek során géppel végzett növényvédelmi és -ápolási munkák miatt van szükség. A vetőmagszükséglet őszi ültetéskor 12–15 gerezd folyóméterenként, ha ennél sűrűbbre ültetjük, nagy a veszélye annak, hogy a hagymafejek kisebbek lesznek a vártnál. Ültetés után a területet könnyű boronával simítsuk el, majd hengerrel tömörítsük a talajt. Őszi fokhagyma. A fokhagyma gyomirtásában elsősorban a rendszeres kapálás a hatékony módszer. Tavasszal az első kapáláskor adjuk ki a növény káliumszükségletének másik felét és a szükséges nitrogénmennyiség második harmadát.
Húzzuk ki a sort! Ha elegyengettük a földet, akkor a gereblye végével húzzunk 4-5 cm mély egyenes sorokat, egymástól kb. 15-20 cm távolságra. Egy ágyásba, egymás mellé kb. 4-5 sort ültessünk el, így könnyedén hozzáférünk majd később is, amikor el kell távolítani a füveket az ágyásból! Dugjuk le a fokhagyma gerezdeket! Ha van már előző évről fokhagymánk, akkor azt szedjük szét kisebb gerezdekre, ha nincs, akkor vegyünk olyan fajtát, melyet mi magunk is szeretnénk jövőre, és azt szedjük szét kisebb gerezdekre! Őszi fokhagyma szedési ideje za. Érdemes a makói őszi, államilag elismert fajtát elültetni, mert az szép, egészséges hagymákat fejleszt. A gerezdegek egymástól kb. 3-4 cm távolságra dugjuk le, így lesz helyük kifejlődni az szép, nagy fejeknek! Temessük be a sorokat! Ha minden sorba ledugdostuk a fokhagyma gerezdegeket, akkor kevés földdel, temessük be azokat. Ideális, ha körülbelül azt a kis földet terítjük vissza rá, amelyet kihúztunk a sorhúzás alkalmával, de semmiképp se húzzunk rá dombocskát, mert az csak gátolja a hagymát, hogy kibújjon a földből!
A karórépához hasonlóan a burgonya elterjedése előtt fontos termény volt. Magyarországon főleg a Dunántúlon termesztették. A régi magyar szakácskönyvek "fehér répa" néven említik. Az újkortól főként takarmányként jelentős és igazán gyakran csak éhínségek idején került az asztalra. A 21. században a modern konyha az egészséges táplálkozásra való igény miatt újra felfedezte, ezért kulináris jelentősége ismét növekszik. Felhasználható nyersen retek helyett, és salátának, savanyítva, főzeléknek, és kirántva is. Zsenge levelei és fiatal gumója nyersen is fogyasztható. Fejlett gumója főzve, illetve savanyítva a legjobb. A tarlórépa elsősorban téli gyökérzöldségként használatos, de felhasználása állati takarmányként is jelentős. A tarlórépa magját művelési módtól függően 20-40 cm-es sortávolsággal vetjük 1, 5-2 cm-es mélységbe. Őszi/TAVASZI ültettésű fokhagyma fajták - fokhagymavetomag.h. A növényeket 3-4 lombleveles korban 10-15 cm-re egyeljük. Kiválóan termeszthető kiemelt ágyban is. A gumó gyorsan nő, így a tarlórépa alkalmas gabonafélék utáni másodvetésre.
Arany János: Arany János Kapcsos könyve (Akadémiai Kiadó-Helikon Kiadó, 1982) - Költemények Szerkesztő Kiadó: Akadémiai Kiadó-Helikon Kiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1982 Kötés típusa: Fűzött keménykötés Oldalszám: 140 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 22 cm x 15 cm ISBN: 963-207-546-3 Megjegyzés: Papír védődobozban. Reprint kiadás. Arany János Kapcsos könyvének a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárában őrzött eredeti példánya nyomán készült. Rézlemez kapoccsal. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Részlet a könyvből: Arany János nevezetes Kapcsos könyvéről a versolvasó általában azt tudja, hogy abba írta be a költő a Margitsziget tölgyei alatt szabadon, csendes magányában az "Őszikék"... Tovább Arany János Arany János műveinek az kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Arany János könyvek, művek Állapotfotók Védődoboz nélküli példány.
Arany János: Arany János Kapcsos könyve (Akadémiai Kiadó) - Költemények Szerkesztő Kiadó: Akadémiai Kiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: Kötés típusa: Bőr Oldalszám: 124 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 22 cm x 15 cm ISBN: Megjegyzés: A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kézirattárában őrzött kapcsos könyv hű mása. Eredeti védődobozban. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Részlet a könyvből: Az Arany-életrajzok éppoly behatóan foglalkoznak a "kapcsos könyv" történetével, mint az Őszikék-korszakkal a kritikák és méltatások. Az epikus Arany mellett az... Tovább Fülszöveg Arany János "kapcsos könyve" a magyar irodalom egyik legkitüntetettebb szellemi és tárgyi emléke. A Gyulai Pál által 1856. augusztus 20-án Arany Jánosnak ajándékozott kéziratos könyv. Ez a könyv a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának kézirattárában őrzött Kapcsos könyv hű mása. Készült az Akadémiai Könyvtár Tudományos dolgozóinak közreműködésével.
Az idősödő Arany Jánosnak volt egy kulccsal zárható kapcsos könyve. A költő ezt hóna alá fogta, elindult vele a Margit-sziget néptelenebb útjain, s háborítatlanul mélázgatott, írva, ha jött az ihlet perce. A kapcsos könyv tiszta lapjai gyorsan teltek, de jó ideig titokban tartotta az új verseket a költő. Gyulai Pál unszolására engedte, hogy a... bővebben Utolsó ismert ár: A termék nincs raktáron, azonban Könyvkereső csoportunk igény esetén megkezdi felkutatását, melynek eredményéről értesítést küldünk. Bármely változás esetén Ön a friss információk birtokában dönthet megrendelése véglegesítéséről. Igénylés leadása 5% 1 280 Ft 1 216 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 121 pont 1 399 Ft 1 329 Ft Törzsvásárlóként: 132 pont 2 999 Ft 2 849 Ft Törzsvásárlóként: 284 pont Események H K Sz Cs P V 28 29 30 31 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 1
A kísérő tanulmányt Sőtér István írta, a jegyzetelés munkáját Sáfrán Györgyi végezte. A klisék a Kossuth nyomdában készültek. A könyvet díszítő zárat a 21. sz. ipari tanuló intézet munkaközössége készítette. A nyomtatás és kötés az Akadémiai nyomda munkája. Készült 2200 példányban egészbőr kötésben. Tartalom Arany János: Költemények Sőtér István: A "Kapcsos könyv" és az Őszikék Sáfrán Györgyi: A Kapcsos könyv verseihez... Arany János Arany János műveinek az kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Arany János könyvek, művek
A "Kapcsos könyvet" 1856. augusztus 20-án – valószínűleg Nagykőrösön – Gyulai Pál ajándékozta Aranynak. Vojnovich Géza feljegyezte, hogy Gyulai is tanítványától, Nádasdy Tamástól kapta, s e szavakkal adta át a költőnek: "Legyen a tied, János, neked szebb írásod van, szebb költeményeket is írsz nálam. " Eredetileg nem ilyenfajta versgyűjtemény egybeírására szánhatták; a múlt század közepén még felnőtt emberek is bejegyeztették barátaikkal, jeles ismerőseikkel a szokásos emléksorokat a maguk emlékalbumába (amilyeneket a mi ifjúságunk idején már inkább csak szebb lelkű leányok használtak ifjúkori barátságok emlékének megörökítésére); az ismertebb emlékkönyvek, pl. Fáy Andrásé, Wohl Jankáé, Hollósi Kornéliáé, meglehetősen gazdag anyagot, sok verset tartalmaznak, sok híresség keze írását őrzik. Arany is, Gyulai is írt effajta emlékkönyvekbe, maguk azonban már nem gyűjtöttek emléksorokat. A Kapcsos könyvbe Arany a saját verseit – pontosabban: azok egy részét – tisztázta bele. A könyvet a költő halála után fia tartotta magánál, s főként ebből állította össze az "Őszikék" első, csaknem teljes kiadását 1888-ban.
2013. március 2., 11:41 A "Kapcsos könyvet" 1856. augusztus 20-án – valószínűleg Nagykőrösön – Gyulai Pál ajándékozta Aranynak. Vojnovich Géza feljegyezte, hogy Gyulai is tanítványától, Nádasdy Tamástól kapta, s e szavakkal adta át a költőnek: "Legyen a tied, János, neked szebb írásod van, szebb költeményeket is írsz nálam. " Eredetileg nem ilyenfajta versgyűjtemény egybeírására szánhatták; a múlt század közepén még felnőtt emberek is bejegyeztették barátaikkal, jeles ismerőseikkel a szokásos emléksorokat a maguk emlékalbumába (amilyeneket a mi ifjúságunk idején már inkább csak szebb lelkű leányok használtak ifjúkori barátságok emlékének megörökítésére); az ismertebb emlékkönyvek, pl. Fáy Andrásé, Wohl Jankáé, Hollósi Kornéliáé, meglehetősen gazdag anyagot, sok verset tartalmaznak, sok híresség keze írását őrzik. Arany is, Gyulai is írt effajta emlékkönyvekbe, maguk azonban már nem gyűjtöttek emléksorokat. A Kapcsos könyvbe Arany a saját verseit – pontosabban: azok egy részét – tisztázta bele.
Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22. ) Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai. Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett.