Pref. label: Debreceni Nagyerdő természetvédelmi terület
Különös tekintettel kell lenni az idős, 100 évnél öregebb, elsősorban kocsányos tölgyekre. Jellemző növényfajok: égszínkék csillagvirág bogláros szellőrózsa erdei varázslófű enyves zsálya Állatvilág Ökörszem Mogyorós pele Aranyos bábrabló A Nagyerdő területén jelenleg 2 fokozottan védett, 49 védett gerinces, valamint 39 védett gerinctelen állatfajt tartanak nyilván. Ezen állatfajok védelmének biztosítása érdekében fokozott figyelmet kell fordítani élőhelyeik megóvására, amely elengedhetetlen feltétele a biológiai egyensúly fennmaradásának. Jellemző állatfajok: sisakos sáska imádkozó sáska nagy hőscincér aranyos bábrabló troxbogár örvös légykapó ökörszem darázsölyv héja egerészölyv fekete harkály zöld küllő nagy fakopáncs csuszka őz borz vaddisznó nyest mogyorós pele dolmányos varjú Galéria A Megújult Békás-tó és környéke 2015 tavaszán Légi felvételek Debreceni Nagyerdő, stadion légi felvételen Debreceni Nagyerdő, stadion madártávlatból Debreceni Nagyerdő, sportközpont a magasból Szabadtéri színpad - légi fotó (Debreceni Nagyerdő) Debreceni Nagyerdő.
Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület Debrecentől Északra, Pallag irányába terül el, az egykori erdő maradványa, a Debreceni Nagyerdő, a Natura 2000 hálózat része. 1939-ben hazánk első védett területe volt. Fenyő, akác, nyár és juhar elegyes telepített erdők között foltokban állnak az egykori kocsányos tölgyesek maradványai, különösen a Pallagi erdőrészen. Nagyon gyakori az őz és vaddisznó. Harkályok kedvelt élőhelye. Népszerű kirándulóhely. Az erdei énekesmadarak közül különösen jellemző a Csuszka, Barátcinege és az Örvös légykapó, a kertövezetben a Házi rozsdafarkú, és kis számban a Kerti rozsdafarkú is. Télen Debrecen város "varjúállományának" éjszakázóhelye a Nagyerdő pereme. Egyes években akár 100 000 varjú is összegyűlik, ezzel valószínűleg az ország legnagyobb Vetési varjú telelőhelye. Adatok Felszereltség: Díszpark, fásított köztér Ivókút, díszkút Kerékpárút Bekerített kutyafuttató
Media in category "Nagyerdő Park" The following 24 files are in this category, out of 24 total. A nagyerdei szabadtéri színpad légi felvé 600 × 400; 194 KB Ady Endre (Melocco Miklós, 1977), Nagyerdei park - 3, 072 × 2, 304; 1. 44 MB Debrecen, Hungary - panoramio (7) 1, 377 × 926; 464 KB Debrecen, Hungary - panoramio (8) 2, 196 × 926; 820 KB Debrecen, Nagyerdő 4, 288 × 2, 864; 5. 09 MB Debrecen15 (2) 4, 288 × 2, 864; 3. 37 MB Debrecen2013október11 4, 288 × 3, 216; 3. 74 MB 4, 288 × 3, 216; 3. 27 MB 4, 288 × 3, 216; 3. 64 MB 4, 288 × 3, 216; 3. 68 MB 4, 288 × 2, 864; 4. 33 MB 4, 288 × 2, 864; 4. 17 MB Debreceni Nagyerdő, sportközpont a magasbó 600 × 400; 168 KB Debreceni Nagyerdő, stadion légi felvé 600 × 400; 177 KB Debreceni Nagyerdő. Szabadtéri színpad a levegőbő 600 × 400; 192 KB Debrecen, Nagyerdei csónakázótó. Fortepan 2, 390 × 2, 267; 2. 3 MB Debrecen, Nagyerdői Gyógyfürdő. Fortepan 5, 337 × 3, 526; 12. 32 MB Debrecen, Nagyerdői Gyógyfürdő. - Fortepan 5, 595 × 3, 596; 12. 46 MB Debrecen.
Az egykor összefüggő nyírségi erdők maradványa, írásos emlék 1214-ből maradt fenn, úri birtok része volt ekkor a tölgyes, a birtokviszonyok az idők során többször változtak. de ez - mivel 1950-ben letermelték az idős faállományt, mára csak emlék. 1959-ben a Pallagi út két oldalán előbb 86, majd még 11 hektárt nyilvánítottak védetté, a teljes Nagyerdő közel 1000 ha. Az állományalkotó legidősebb fák kb. 80 évesek, a növényzet zöme viszonylag fiatal, de elszórtan 2-300 éves kocsányos tölgyeket, öreg hársakat is láthatunk, de gyakori az akác és nyárfák. "A tölgyerdők fényviszonyai olyan jók, hogy a kettős lombkorona alatt még a cserjék számára is marad fény. Van itt mogyoró, galagonya, kökény, kecskerágó, veresgyűrű som, fagyal is és sok helyen buján fut fel a komló. A bodza különösen az akácosokban elterjedt. Az erdő szélein, tisztásain a hamvas szedret és az erdei iszalagot találhatjuk még a cserjékre, fatörzsekre felkúszva. "- olvashatjuk a honlapon. A gyepszint is fajban gazdag, máshol csak ritkán az erdei varázslófüvet, itt is ritka a kétlevelű sarkvirág és a fehér madársisak, erdős sztyeppjeinknek egykor jellemző növénye, a nagy ezerjófű is megjelenik.
Óriási sikert értek el a kutatók, először tudták megmérni egy kék bálna pulzusát, ezzel értékes információkat nyerve a világ legnagyobb teremtményéről. Az akár 30 méteresre és 200 tonnásra is megnövő kék bálna pulzusszáma szélsőségesen lecsökken, amikor táplálékért alámerül az óceánba: ez általában 4-8, de akár 2 szívverést is jelenthet percenként. A megfigyelt maximális pulzusszám percenként 37 szívverés volt, amit akkor mértek a kutatók, amikor a bálna ismét a felszínre úszott a táplálékszerzés után. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikált tanulmány vezető szerzője, a Stanford Egyetem tengerbiológusa, Jeremy Goldbogen szerint a kék bálna ilyen beható vizsgálata segít jobban megérteni a szélsőségesen nagy testtömegű állatok szervezetének működését, vagyis, hogy milyen az élet és milyen ütemben zajlik az élet egy ilyen nagy testben. Minél nagyobb egy állat, annál alacsonyabb a pulzusszáma, hogy a szívnek minél kevesebb munkája legyen a vér pumpálásakor. Velvet - Élet - Hivatalos: a kék bálnának van a világon a legnagyobb szíve. Az embernél a nyugalmi pulzusszám nagyjából 60-100 szívverést jelent percenként, és körülbelül 200 a percenkénti felső határ sportolás közben.
Közülük kerül ki minden idők egyik legnagyobb állata, a kék bálna. Mint minden emlős, a bálnák is levegőt lélegeznek be, tüdejük van, meleg vérűek, utódaikat nem szoptatják, hanem a szájukba fröcskölik az anyatejet. A bálnák szárazföldi emlősöktől származnak. Az evolúció során kitűnően alkalmazkodtak a vízi életmódhoz. Alakjuk áramvonalas, a halakéhoz hasonló. Elképesztő számok a vérkeringésünkről - Blikk. Mellső végtagjaik uszonyokká alakultak át, hátsó végtagjaikat elveszítették. Nincs szőrzetük. A bálnák vándorlása [ szerkesztés] A legtöbb bálna a nyarat a sarkvidékek hideg tengerein tölti, ezek a vizek ugyanis ilyenkor vannak tele a legfőbb táplálékukat jelentő apró, rák szerű élőlényekkel. A tél közeledtével aztán a bálnák elhagyják sarki élőhelyüket, s az Atlanti-óceán trópusi vizeire úsznak, hogy megszüljék borjaikat. A legtöbb faj óriási távolságot tesz meg, miközben gyakran megállnak pihenni és utódokat nemzeni. Vándorlás közben azonban nem táplálkoznak, így útközben akár testtömegük felét is elveszíthetik. Etimológia [ szerkesztés] A bálna szó a latin ballaena és a görög φάλαινα szóból származik, ez a bálnafélék duzzadt és hengeres testalkatára utal.
2021. június. 13. 14:03 MTI Tech Atombomba-robbanást kerestek, ismeretlen bálnákat találtak Ausztráliában Az esetleges atombombatesztek észlelésére használt víz alatti mikrofonok révén fedezték fel a törpe kék bálnák egy eddig ismeretlen populációját az Indiai-óceánban az ausztrál Új-dél-walesi Egyetem szakemberei. 2020. február. 23. 16:03 "Egészen elképesztő" számú kék bálna gyűlt össze egy Atlanti-óceánon fekvő szigetnél A kereskedelmi célú bálnavadászat betiltása óta nem látott számban gyűltek össze az elmúlt hetekben a kék bálnák az Atlanti-óceánon fekvő Déli-Georgia szigetnél. 2019. november. 26. 13:10 Van, hogy percenként csak kettőt ver a kék bálna szíve Az óceánba alámerülve lelassul a bálnák pulzusa. 2019. 24. 16:15 Kiemeltek a tengerből egy négyéves bálnatetemet, összerakják és kiállítják Nagyon ritka, hogy kék bálna teteme épségben sodródjon partra, a csontokat a tudósok szándékosan hagyták évekig a vízben. 2019. Megmérték a kék bálna pulzusát, egészen hihetetlen az eredmény (videó). április. 05. 12:33 Ősi négylábú bálna maradványaira bukkantak Peruban A bálnák eredetileg szárazföldi patás állatok voltak, majd egyre inkább alkalmazkodtak a vízi élethez.
A szűrve táplálkozó bálnák méretét nem úgy korlátozza az elérhető zsákmány mennyisége, ahogy a fogascetekét. Az apró, krillnek nevezett rákok, amivel ők táplálkoznak, kimeríthetetlen bőségben tenyésznek az óceánban – igaz, a krillek mindig csak rövid időre szaporodnak el, a világtengerek különböző pontjain más és más időben. Ezért az óceánok mai gigászainak méretét végső soron az limitálhatja, hogy zsákmányuk bőséges ugyan, de csak szezonálisan elérhető – vonja le a következtetést Goldbogen és Pyenson. Egy 25, 2 méteres kék bálna csontváza a londoni természettudományi múzeumben Forrás: AFP/Tolga Akmen "A legnagyobb testű szilásceteknek a krillrajokban rejlő energiát a magas földrajzi szélességek néhány legtermékenyebb nyári hónapja alatt kell kiaknázniuk – fejtette ki Goldbogen. – A magas hatékonyságú szűrve táplálkozó stratégia lehetővé teszi, hogy ezek a bálnák jelentős zsírtartalékokat halmozzanak fel, amelyekből aztán fedezni tudják az alacsonyabb szélességeken fekvő óceáni medencékbe való vándorlásukat.
A parányi prédaállatoktól hemzsegő vizeken átúszva csaknem mindig több kalóriát szereznek, mint amennyit befektetnek – olvasták ki az adatokból a kutatók. A szűrve táplálkozó bálnák számára az óriási testméret nem jelent akadályt: a kutatásban szereplő legnagyobb fajok, a kék bálnák, a púposbálnák és a barázdásbálnák rendre kedvezőbb energiamérleggel zárták a táplálkozást, mint akármely másik cet. A fogascetek ezzel szemben echolokációval tájolják be zsákmányukat, és egy táplálkozási esemény során egyetlen prédát ejtenek el. A szűrve táplálkozóknál mélyebbre is kell úszniuk, hogy bőséges és nagyméretű zsákmányra – termetesebb halakra és mélytengeri tintahalakra – akadjanak. Nemigen akad más melegvérű ragadozó, amely az óceán olyan mélységeibe merészkedne, ahol a fogascetek vadásznak. "300 méteres mélység alatt már semmi sincs, csak a tintahalak, amiket megehetsz" – érzékeltette Pyenson. Viszont a tintahalakat üldözni kell, ami az adatok tanúsága szerint igen sok energiát felemészt, különösen a legnagyobb termetű fogascetek esetében.
Kék italunkba bele-belehörpintve csillagidőben és kvadránsok között sugározhatunk fel-és le. Az NCC-1701 USS Enterprise fedélzetén James Kirk kapitány valahogy így… Két év után újra megrendezthették a Kék sétát Szombathelyen Kétévnyi kényszerszünet után szombaton ismét megrendezte a Kék sétát az autizmus világnapja alkalmából a PontMás Vas Megyei Autista Gyermekekért Alapítvány. A hagyományoktól eltérően ezúttal közös éneklés zárta a programot – Jámbor Nándor, a Weöres Sándor Színház színésze közreműködésével. Kékben ragyogott a városháza.
A bálna nem rendszertani elnevezés. Szűkebb értelemben általában a szilásceteket hívják bálnának, tágabb értelemben azonban a delfinek kivételével a fogasceteket is bálnáknak nevezik nagy méretük alapján (a kardszárnyú delfin esetében használt "gyilkos bálna" kifejezés a köznyelv szóhasználata). Elnevezései [ szerkesztés] A bálna szó a latin balena származéka. A régi magyar nyelvben baléna alakban szerepelt, a nyelvújítás korában Bugát Pál módosította bálna formára (a márna, málna, pálma szavak mintájára). A bálna másik régi elnevezése cet vagy cethal volt. A cethal ma már elavult szó, a cet név pedig szinte csak tudományos rendszertani elnevezésként használatos (a köznyelv pl. az ámbráscet szót használja gyakran). A szó a latin cetus ("bálna") szóból származik, amely a Bibliában, Jónás próféta történetében szerepel, és cethal néven fordították magyarra. [1] A bálnák kicsinyét olykor bálnaborjú nak nevezik. Anatómia és életmód [ szerkesztés] A bálnák nagy termetű állatok. Testhosszuk kifejlett korukban fajtól függően 1, 2-30 méter, tömegük 30 és 180 ezer kilogramm között változhat.