Koltai András: A Szent Anna templom és a budai víziváros katolikus egyházai (Budapest-Felsővízivárosi Szent Anna Plébánia, 2005) - Fotózta Kiadó: Budapest-Felsővízivárosi Szent Anna Plébánia Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2005 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 176 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 29 cm x 21 cm ISBN: 963-218-737-7 Megjegyzés: Fekete-fehér és színes illusztrációkat, fotókat tartalmaz. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Az ember térben és időben él. Teste a föld anyagából való, a teremtett anyagból, és személyes kapcsolatra hivatott Istennel, ahogyan a Biblia mondja, az Úr leheli bele az élet leheletét.
A szentéllyel együtt épült fel 1740 és 1746 között a templom lorettói kápolnája is, melynek szép kovácsoltvas rácsát Pügl Ignác készítette 1752-ben. A szentéllyel együtt épült fel a templom lorettói kápolnája is, melynek kovácsoltvas rácsát Pügl Ignác készítette 1752-ben (Fotó: Budapest-felsővízivárosi Szent Anna-plébánia honlapja) A szentély átadása után a templom építése folytatódott, bár az építkezést vezető Hamon Kristóf 1748-ban bekövetkezett halála miatt azt már Nöpauer Máté építőmester folytatta. A főhomlokzat és a két torony falazása 1758-ra fejeződött be, majd 1759 novemberében, a toronysisakok belső vázának elkészülte után a keresztek is felkerültek a két templomtoronyra. A hajó kupolájának falazását 1762 novemberében fejezték be. Budapest-Felsővízivárosi Szent Anna plébánia. Hamarosan ismét nem várt nehézségek adódtak: 1763 júniusában földrengés rongálta meg a már csaknem elkészült templomot. A földrengés kárainak helyreállítását már Hamon János, a templomépítést megkezdő Hamon Kristóf fia végezte. Hamarosan elkészültek a homlokzat díszítésének munkálatai, és 1765-ben a két meglévő mellékoltár sorát bővítve öt újabb mellékoltárt emeltek, a templom falait Wagenschön Ferenc műhelyében készült festményekkel díszítették, s az addigi egyszerű főoltár helyére gróf Zichy Miklósné költségén épült új főoltárra 1773-ra elkészült Bebo Károly ma is látható szoborcsoportja.
Plébániánk elsősorban azon római katolikus hívők közössége, akik a budapesti Víziváros északi részén élnek. Az egyházközség életét a kommunista diktatúra legsötétebb évei után Mócsai Gábor plébános atya alapozta meg 1977-től. Plébánossága alatt a közösség élete látható módon életre kelt. Működni kezdett a Karitász és a színjátszó csoport, elkezdődött a látássérültek lelki gondozása, majd később létrejött a fiatalokat tömörítő Szent Anna Meeting. Felsővízivárosi szent anna templom szentes. A rendszerváltáskor után megalakult a Kolping Család és a cserkészcsapat is. Mióta a plébániát 2000-től Jánosa Domokos atya vezeti, a lelkipásztori munka legfontosabb célja továbbra is a közösség kialakítása, lehetőleg minden korosztály számára. Szeretnénk, hogy mindenki otthon érezze magát plébániánkon. A Szent Anna plébánia él, megőrizve az ősök, az egykor templomunkat alapító jezsuita atyák, majd a világi plébániát vezető lelkipásztorok hagyományait. Ha voltak is nehéz időszakai a plébániának, átvonult felette két világháború, a kommunizmus fél évszázada, de áll a templom, szép, talán szebb, mint valaha, két tornyával hirdetve itt a Duna-parton Isten dicsőségét, otthont és megnyugvást adva mindenkinek, aki villamosról, autóbuszról, HÉV-ről vagy metróról leszállva akárcsak egy imára betér Szent Anna gyönyörű templomába.
Copyright by Vámos László Budapest 2, Lepke u. 33 Hungary Kiállítás: -Pillanatképek Kodály Zoltán életébõl, Fészek Klub, 1977. Címke: Kodály Zoltánné Péczely Sarolta | HIROS.HU. február; vmint Kecskemét, Kodály Intézet. Kategórizálás: fotó: pozitív sulinet: kommunikáció sulinet: magyar sulinet: történelem Tulajdonságok: eredetiség fajtája: eredeti negatívról későbbi kópia hordozó: papír jogtulajdonos: Magyar Fotográfiai Múzeum jogtulajdonos: örökös méret x: 199 méret y: 174 méretfajta: b műfaj: életkép, zsáner színesség: fekete-fehér technika: zselatinos ezüst tárgytulajdonos: Magyar Fotográfiai Múzeum Személy: fotó készítője: Vámos László jogtulajdonos: Vámos Lászlóné jogtulajdonos: m tárgytulajdonos: m ábrázolt személy: Kodály Zoltán ábrázolt személy: Kodály Zoltánné Digitális: scan szám: 01140139
Elengedhetetlen munkamenet (session-id) "sütik": Ezek használata elengedhetetlen a weboldalon történő navigáláshoz, a weboldal funkcióinak működéséhez. Ezek elfogadása nélkül a honlap, illetve annak egyes részei nem, vagy hibásan jelenhetnek meg. Analitikai vagy teljesítményfigyelő "sütik": Ezek segítenek abban, hogy megkülönböztessük a weboldal látogatóit, és adatokat gyűjtsünk arról, hogy a látogatók hogyan viselkednek a weboldalon. Ezekkel a "sütikkel" biztosítjuk például, hogy a weboldal az Ön által kért esetekben megjegyezze a bejelentkezést. Ezek nem gyűjtenek Önt azonosítani képes információkat, az adatokat összesítve és névtelenül tárolják. KZ családja - Bácstudástár. ( pl: Google Analitika) Funkcionális "sütik": E sütik feladata a felhasználói élmény javítása. Észlelik, és tárolják például, hogy milyen eszközzel nyitotta meg a honlapot, vagy az Ön által korábban megadott, és tárolni kért adatait: például automatikus bejelentkezés, a választott nyelv, a szövegméretben, betűtípusban vagy a honlap egyéb testre szabható elemében Ön által végrehajtott felhasználói változtatások.
Hat éven keresztül elnézte felesége és Richard kapcsolatát, sőt még közös lakást is bérelt, mindent megtett, hogy Cosima boldog lehessen. Cosima és Wagner végül 1870-ben összeházasodhattak. Három gyermekük született: Isolda, Eva és Sigfrid. „Minden ötezer évben történik ilyen” – kultúra.hu. Richard Wagner híres volt tékozló életéről, így az sem meglepő, hogy nagy szerelmét, Cosimát is megcsalta: 1876-ben viszonyt kezdett Judith Gautier írónővel. Cosima tudott a kapcsolatról, sőt sokáig rettegett is, hogy férje – aki egyébként 24évvel volt idősebb nála – egyszer kísértésbe esik és viszonyt kezd egy másik nővel. Cosima túllendült a félrelépésen, mint ahogy Wagner össze többi hibáján. Egész életét férjének szentelte, amikor pedig Wagner 1883-ban meghalt, kizárólag az ő emlékének élt és egyedüli szellemi örökösének tartotta magát. Cosima 1930-ban halt meg, kilencvenhárom évesen, mindvégig őrizte Richard Wagner örökségét: ő felelt a Wagner által megteremtett Bayreuthi Ünnepi játékokért is, amelyet később fia, Sigfrid irányított. Wagner így jellemezte szerelmüket: "jó, ha minden ötezer évben történik ilyen".
Bartók Béla és Pásztory Edith Az ő szerelmi történetük kevésbé kaotikus, mint Cosima és Wagner kapcsolata. Bartók Béla 1909-ben vette el első feleségét, akiről szinte semmit sem lehet tudni. Házasságukból született meg rtók Béla. 1923-ban váltak el, szinte egyik napról a másikra, az okot nem lehetett tudni, csak sejteni: a válással szinte egyidőben Bartók elvette egy fiatal tanítványát, Pásztory Dittát. 1924-ben született meg közös gyermekük, Bartók Péter. Első feleségével Bartók jó kapcsolatban maradt egészen haláláig. Második feleségével, Dittával 1938-ban közösen is felléptek, miután a nő sikeresen befejezte tanulmányait férje segítségével, "mentorálásával". Első fellépésük után kétzongorás hangversenyeket adtak Európában és Amerikában is. Az 1940-es években végül végképp Amerikában költöztek a náci hatalom térnyerése miatt. Bartók Béla 1945-ben vesztette életét leukémiában. Felesége a halála után hazatért Budapestre és zongoraművészként szinte csak Bartók-műveket adott elő. Haláláig, 1982-ig őrizte Bartók szellemi emlékét, sosem házasodott újra.
Kodály Frigyes (Kodály Zoltán édesapja) 1853. február 9-én Pesten született Kodály Ferdinánd hadnagy és a csehországi Hel Magdolna házasságából. A győri bencés gimnázium kitűnő eredményű diákja volt. 1870. augusztus 6-án lépett munkába először Kőbányán. A következő év márciusában került Kecskemétre. Itt látta meg Jaloveczky Paulinát (Kodály Zoltán édesanyját) akivel 1879 június 4-én házasságot kötött. Paulina 1857. április 5-én született Fehértemplomban Jaloveczky Ferenc és Arendt Paulina első szülött gyermekeként. Forrás: "Szívébe fogadott Kecskemét: Kodály és szülővárosa / Heltai Nándor. – Kecskemét: Kecskemét város tanácsa, 1982. – p. 7-14. Lásd a katalógusban>> A messzi tájakról - Flandriából, Lengyelországból - eredő gyökerek végül is Kecskeméten, ebben a színmagyar városban kapaszkodtak össze: Kodály Frigyest a vasutas sors ide vetette egy rövid időre. Megismerkedett Jalovetzky Paulinával és 1879. június 4-én feleségül vette. A kecskeméti Nagytemplomban tartott esküvő után azonban két évig Budapesten éltek, mivel az ifjú férj ekkor a MÁV egyik fővárosi irodájában dolgozott.