A király megbocsátást színlel, valójában azonban ettől a pillanattól kezdve nagybátyja gyilkosának tekinti a Hunyadiakat. II. Szilágyi Erzsébet aggódik a király lehetséges bosszúja miatt, ezért térdre borulva kéri a királyt, hogy bocsásson meg az önhibájukon kívül bűnbe esett gyermekein. V. László bűnbocsánatot hirdet, és jelképesen testvéreivé fogadja a két Hunyadit. A király közben szemet vetett Hunyadi László jegyesére, Gara nádor lányára Máriára. Az apa, Gara nádor szívesebben látná lányát a király hitveseként, Magyarország trónján, mint Hunyadi mellett. A jegyespár, Hunyadi László és Mária azonban nem sejtik a lány apjának terveit. Közben V. László király a várkápolnában ünnepélyes esküt tesz: sohasem fog bosszút állni Cillei gyilkosain. III. A király egyre jobban szeretné megszerezni magának a szépséges Gara Máriát. A nádor azt javasolja királynak, hogy a Hunyadiékat lázadással vádolja meg így, mint felségárulónak meg kell halnia, a lány szabad lesz. 2. László és Mária lakodalmi ünnepségét Gara zavarja meg, vádolja Hunyadit, majd rabláncra veri.
A sorozat március 11-én a Hunyadi László előadással kezdődik, amelyet másnap a Mayerling diákpremierje követ. Borítókép: Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója (j) instruál Erkel Ferenc Hunyadi László című operájának próbáján a Magyar Állami Operaházban 2022. március 8-án. Az operát Ókovács Szilveszter rendezésében március 13-án mutatják be.
Erkel "Hunyadi László" című operája a Debreceni Csokonai Színházban. Előzetes. 2010. 09. 24.
Közreműködnek a Magyar Nemzeti Balett művészei és a Magyar Nemzeti Balettintézet növendékei (koreográfus: Solymosi Tamás), valamint a Magyar Állami Operaház Zenekara, Énekkara (karigazgató: Csiki Gábor) és Gyermekkara (karvezető: Hajzer Nikolett), vezényel: Kocsár Balázs főzeneigazgató. A darabot a premiert követően március 15-én, 17-én, 23-án és 27-én tűzi műsorára az Operaház. Erkel Ferenc az 1844-es ősbemutatót követően több változtatást, kiegészítést is végzett művén, így az olyan híres részletek, mint a nyitány, Hunyadi László, Szilágyi Erzsébet és Gara Mária egy-egy áriája, valamint a Palotás csak az elkövetkező másfél évtizedben kerültek az eredeti műbe. Sajátos módon ezért a Hunyadi-ősváltozatonaz 1860-as évekre kialakult, Erkel Ferenc által véglegesített változatot szokás érteni. A széles közönség ugyanakkor nem ezt, hanem a darab Radnai Miklós, Nádasdy Kálmán és Oláh Gusztáv által az 1935-ös bemutató alkalmával zenéjében, szövegében és dramaturgiájában is a kor igényei szerint átdolgozott változatát ismeri, ami ezt követően több mint fél évszázadon át szerepelt így az OPERA repertoárján.
Kérdéseivel bármikor fordulhat hozzánk, panasz esetén pedig segítünk annak a rendezésében.
Kedves Látogató!! Ha valamit nem talál az Áruházunkban!!! Lehetőség van arra, hogy egyedi termék-termékeket rendeljen igénye szerint! Irjon email címünkre, vagy Fax formájában továbbítsa kérését. Mihamarabb válaszolunk, és teljesitjük igényét! !
csövek MŰ III. csövek MŰ II. cső könyökök MŰ II. cső toldók MŰ II. csőbilincsek MŰ II. cső tömszelencék Symalen csövek Lépésálló gégecsövek Hagyományos gégecsövek Diflex gégecsövek Diflex cső tömszelencék MŰ III.