A zenész korábban 125 napot töltött rács mögött előzetesben. Lagzi Lajcsi Galambos Lajos tárgyalás
Újabb esett miatt vonultak ki a NAV emberei Galamos Lajos birtokára, ezúttal felesége volt cége miatt. Hat évvel ezelőtt Galambos Lajos közüzemi lopásásnak ügye miatt feleségét, Boglárkát is előrezetesbe helyezték. 12 napot kellett ott töltenie. Az asszonyt nagyon megviselték a történtek, a rémálom pedig újra megismétlődött: a közelmúltban hajnalban NAV-osok kopogtattak a házuk kapuján és házkutatási parancsot is vittek. Galambos Lagzi Lajcsi Lajos tárgyalás Fotó: Csudai Sándor - Origo Kiderült, hogy Boglárka már eladott cége ügyében nyomoznak, ugyanis az új tulajok ellen nagyétékű áfacsalás bűntette miatt nyomoznak a hatóságok. KEMMA - Lagzi Lajcsi ügyvédje: a tatai zenész ügye nem más, mint karaktergyilkosság. Boglárka teljesen kikészült, Lajcsi pedig otthon sem volt az eset alatt, jelenleg külföldön tartózkodik. Nem nyilatkozom, mert nagyon kivagyok... - mondta Boglárka, akiért Galambos Lajos nagyon aggódik, akár küldöldi útját is megszaktja, ha szükséges, írta meg a Blikk.
A vád szerint a művész 1993-tól egyedül, majd 2000-től feleségével, Boglárkával illegális bekötéssel áramot, vizet és gázt vételeztek szabálytalanul mocsai ingatlanaiban. A vád szerint a művész legalább 30 millió forintnyi villanyt, 4 millió forintnyi földgázt, és 16 millió forintnyi vizet használt el. Az ügyészség a vádiratban börtönben végrehajtandó szabadságvesztést, közügyektől eltiltást, és félmillió forint értékben vagyonelkobzást indítványoz. A halmazati szabályok végett a letöltendő börtönbüntetés tétele két év és tizenkettő év közé eshet – írta akkor a Bors. Galambos lajos ügyvédje. Az év júniusában kezdődött volna a bírósági szakasz, ekkor már összesen 11 vádlottal, ám sokan távol maradtak a tárgyalástól, ezért újabb fél évet tolódott. Új bírót is kapott az ügy, aki megint csak halasztott, hogy át tudja olvasni az addigra 12 ezer oldalasra duzzadt nyomozati anyagot. A házassága is ráment Sok-sok tárgyalási nap és elnapolt tárgyalás után 2019-ben az egyik tárgyaláson egy igen bizarr ügy is felmerült: a kérdéses lakópark egyik lakásában állítólag kéjbarlang üzemelt.
További friss híreink: Időjárás: napsütésre, de helyenként viharos szélre is készülhetünk Egy hónapra lezárják a Nyugati pályaudvart Ma van a magyar túllövés napja
tanúként meghallgatott rendésze elismerte, hogy a tatai Boglárka lakóparkban nem történt jogtalan vízvételezés. A korábbi vádiratban még az szerepelt, hogy a jogtalan vízvételezéssel 18 millió forintos kárt okoztak. A lakópark mindkét épületét fúrt kútról látták el ivóvízzel, csak a csatornahálózatot használták jogtalanul, de már rendezték a becsült 6, 3 millió forintos adósságot. Jelen állás szerint Lajcsira gáz- és áramellenőrök tettek terhelő vallomást, de azt, hogy ehhez Lajcsinak bármilyen köze lenne nem tudták bizonyítani. Ezzel gyengült a vád! A legutolsó tárgyaláson pedig fordulat állt be, mivel a bíróság kizárta a másodrendű vádlott, Galambos Boglárka védőjét az eljárásból. Ennek eljárásjogi okai vannak. Védője korábban tanúkat képviselt az ügyben, és ebből a bíróság most vonta le a következtetést. Lajcsi-per: újabb tanú halt meg, aki igazolhatta volna a zenész ártatlanságát - Blikk. Az összes eddigi eljárási cselekmény, amely Boglárka vonatkozásában volt, hatálytalanná vált, ezért az eljárást az ő ügyében újra, teljesen elölről kell kezdeni. Ez nem jelenti azt, hogy új vádat kell emelni, csak a bizonyításokat, az elejéről meg kell ismételni, ami újabb tárgyalási napokat jelent.
A gyerekeket is mesével fizették, így szoktatták őket a munkára. A meséket tovább vitték, terjesztették a vándorfoglalkozású emberek: a drótosok, a hajósok, a katonák, a mesteremberek. Három gyermeklapot kell megemlítenünk a múlt századvég és e század elejéről. 1889-ben, – éppen 125 esztendeje, – alapította Pósa Lajos "Az én Újságom" – at, amelyet Gaál Mózes, Sebők Zsigmond és Benedek Elek felváltva szerkesztették, írták. A "Jó Pajtás" című lapot Sebők Zsigmond alapította 1910-ben, amelynek főmunkatársa volt Benedek Elek. Sok jeles írót foglalkoztattak, így Mikszáth Kálmánt, Móricz Zsigmondot, Rákosi Viktort és Schöpflin Aladárt is. A harmadik lap egészen Benedek Elek nevéhez fűződik: a "Cimbora", 1922-1929 között irányította, szerkesztette, írta, korrigálta Kisbaconból a Szatmáron megjelenő gyermeklapot. Sok erdélyi, magyar és román író kapott helyet benne. 1925-ben közel 100 fő, köztük: Balázs Béla, Dzsida Jenő, Lengyel Laura, Nyírő József, Szendy György, Beke Margit, Lengyel Miklós.
Benedek Elek ( 1859- 1929) Benedek Elek, a Székelyföld szülötte 1859. szeptember 30-án látta meg a napvilágot Erdővidék egy kicsi falujában, Kisbaconban. Első iskoláit kisbaconban járja, később azonban már székelyudvarhelyen készül egyetemi tanulmányaira. A kollégiumban köt életre szóló barátságot a kultúrával, nyelveket tanul, lelkes tagja az önképző köröknek. Érettségi Budapestre költözik, ahol bölcsész szakon tanul, tanárnak készül, de lelke mélyén írói babérokra tör. Ekkor mutatja be diákévei alatt, székelyudvarhelyi barátjával, Sebesi Jóbbal, összegyűjtött népköltészeti alkotásokat Gyulai Pálnak. A híres kritikusnak azonnal elnyerte a tetszését a székely népköltési gyűjtemény, ekkor szakította félbe egyetemi tanulmányait, hogy újságírónak álljon. Újságíró lett, a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársa. 1887-től 1892-ig ogy. -i képviselő, egy ideig szabadelvű párti, majd a nemzeti pártba lépett át. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott.
Hat évvel később jelent meg a Székely mesemondó. Az igazi vállalkozás azonban (1894-96) az öt kötetben megjelenő Magyar mese- és mondavilág, ami a millenium ünnepére készült. Jelentősek Benedek Elek mesefordításai is. Ezek a Kék, Piros, Ezüst és Arany mesekönyvek. Említésre méltót alkotott novelláival, regényeivel is: Katalin, Uzoni Margit, Mária, Huszár Anna, valamint a magyar nemzeti múltat népszerűsítő írásaival is: A magyar nép múltja és jelene, Hazánk története, Nagy magyarok élete. Mint újságíró többféle lap munkatársa, majd szerkesztője lett. Hozzáértése, esztétikai igényessége nem ismerte a megalkuvást. (Nemzeti Iskola, Néptanítók Lapja, Az Én Újságom, Jó Pajtás, Cimbora stb. ) Élete alkonyán visszatért szülőföldjére, ahol fáradhatatlanul küzdött tovább elképzeléseinek valóra váltásáért. Munka közben érte a halál 1929. augusztus 17-én. Az utolsó három szó, amelyet kért, írói végrendelete: -... fő, hogy dolgozzanak. "
A dokumentumfilm játékfilmes betéteiben többek között ez a történetszál elevenedik meg, de például az író öngyilkossági kísérletének mozzanata is. A fiatal Benedek Eleket Kenéz Ágoston, az idős Elek Apót Kőszegi Ákos alakítja a filmben. Benedek Elek Kisbaconban született 1859. szeptember 30-án. Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Újságíróként dolgozott a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. 1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette.
Iskolavezetés Székely Gyula igazgató ének, zene Tanárok - Betanító tanárok Kovács Gyöngyvér román Bálint-Benedek Mária-Magdolna földrajz, technológia Mituleci Alexandra román Csáki Melánia gyógypedagógus Demeter László testnevelés Ivácsony Zsuzsánna magyar Kacsó Kati pszichológus Kencse Ildikó-Csilla német Kovács Csilla-Éva kémia-fizika Kovács Emilia informatika Mihály Anna-Mária testnevelés Balázsi Csilla-Gabriella pszichológus Novák Károly-István történelem Gergely Katalin biológia Sógor Erzsébet Gyöngyi hitoktató, református Tófalvi Emese rom. kat. hitoktató Balázsi Csilla-Gabrialla pedagogia Péterffy Tünde pedagógia András Gellért Ének/zene Elemi tagozat - Tanítók Dávid-Szabó Cecília tanító Miklós Izabella tanító Sebestyén Jolán tanító Sebestyén Klára-Veronika tanító Vitus-Pálfi Emőke tanító Tánczos Gyöngyvér tanító Profesionalizarea carierei didactice -PROF- 2021-11-01 Idéntől akkreditált Cambridge-i felkészítő központ vagyunk 2019-11-22 Határozat az iskolán belüli tevékenység megszervezésére vonatkozóan 2021-11-08 Vizsgakalendárium 2022-02-23
Kedves regényei is egymás után jelennek meg. Két leányregénye: a Huszár Anna, majd Katalin, a kétkötetes "Szív" könyve, a "Kismama Könyve", a "Nagyapóéknál" és "Egy szalmaözvegy levelei". A század végén jelent meg, – két díszes kötetben sok képpel, – "A magyar nép múltja és jelene" című munkája. 1902-ben látott napvilágot a "Hazánk története" című kötete, amelynek nem volt jó a fogadtatása, de történetírói kedve nem lohadt, sőt új kiadások jelentek meg: így a "Honszerző Árpád", az "Ezer esztendő", a "Rákóczi Emlékezet", a "Szigeti veszedelem", majd 1905-1914 között a "Nagy magyarok élete" sorozata, 13 kötetben. Ezekben közel 40 fontos életrajzot készített el, így többet között: Arany János, Kőrösi Csoma Sándor, Széchenyi István, Vörösmarty Mihály, Wesselényi Miklós és másokról. Közben leányregényeit is folytatta; "Uzoni Margit", "Anikó regénye", "Zsuzsika könyve" és az önéletrajzi ihletésű "Mária". Még sok-sok terve fennmaradt, de a "Flórát" helyette már Benedek Marcell, a fia fejezte be.