Mérgezett Föld Az ember 11 ezer éve foglalkozik földműveléssel, és körülbelül 2 és fél ezer év mióta ekét is használ. 1950-re a világ termőföld készletének a felel termesztésre alkalmatlanná vált az egyre intenzívebb mezőgazdasági technológia miatt. 2010-ig további 30 százalékot tettünk tönkre. A világ mezőgazdaságának egyre nagyobb ember tömegeket kell táplálnia, egyre rosszabb feltételek mellett. Az intenzív technológiának a legnyomósabb érve, hogy ennyi embert nem lehet máshogy élelemmel ellátni. A talajforgatás, a műtrágyák és vegyszerek egyre nagyobb mértékű használata miatt a termőréteg elvékonyodik és a termőterület csökken. Vajon mennyi élelmiszert lehet még termelni a rendelkezésre álló területen? Milyen összefüggések vannak a giliszták száma és a megtermelhető élelmiszermennyiség között? Létezik egyáltalán bármilyen alternatíva az intenzív mezőgazdasági technológiák kiváltására? A Mérgezett Föld ismeretterjesztő film, de a bemutatott példák, események ábrázolása dokumentarista módon történik.
Házi mozi 2019. november 24. Az ember 11 ezer éve foglalkozik földműveléssel. 1950-re a világ termőföld készletének a fele alkalmatlanná vált a növénytermesztésre az egyre intenzívebb kihasználáson alapuló mezőgazdasági technológiák miatt. 2010-ig további 30 százalékot tettünk tönkre. Vajon mennyi élelmiszert lehet még termelni a rendelkezésre álló területen? A Mérgezett Föld című dokumentumfilm elementáris erővel, de mindvégig rendkívül tény- és tárgyszerűen mutatja be a termőterület csökkenésének okait. A filmet írta, fényképezte és rendezte: Kővári Gábor Mihály Tovább a forrásra:
Kővári Gábor Mihály és Iván Róbert dokumentumfilmje, a Mérgezett Föld érthetően és világosan mutatja be azt a folyamatot, ahogyan a nagyipari módszereket alkalmazó mezőgazdaság a természetben okozott károkat is további ipari eszközökkel igyekszik kijavítani, amik aztán további károkat okoznak, és ez a körforgás egészen addig folytatódik, amíg a termőföld teljesen terméketlenné nem válik. Ha a természetrombolásról van szó, általában a felszín feletti károk ugranak be mindenkinek, ahogyan mindent beterít a szemét, stadionnyi területekről irtják ki az erdőket vagy a levegőt szennyezik, miközben a rombolás a talajban is zajlik: a világ termőföldkészletének egyre nagyobb része válik használhatatlanná. A filmben megszólaló rendszerökológus, Borsos Béla azt is vitatja, hogy az intenzív nagyipari gazdálkodást a túlnépesedés tenné szükségessé, mert szerinte biológiai oka nincs annak, hogy ne tudnánk 10 millió embert eltartani. És nem csak a vegyszerezés, a műtrágyázás és a nemesített, hibrid növények teszik tönkre a szántókat, de a filmben még azt is felvetik, hogy egyáltalán szükség van-e szántásra, amitől csak elvékonyodik a talaj termőrétege és egyre élettelenebbé válik a föld.
A talajforgatás, a műtrágyák és vegyszerek egyre nagyobb mértékű használata miatt a termőréteg elvékonyodik és a termőterület csökken. Vajon mennyi élelmiszert lehet még termelni a rendelkezésre álló területen? Milyen összefüggések vannak a giliszták száma és a megtermelhető élelmiszermennyiség között? Létezik egyáltalán bármilyen alternatíva az intenzív mezőgazdasági technológiák kiváltására? A Mérgezett Föld ismeretterjesztő film, de a bemutatott példák, események ábrázolása dokumentarista módon történik. Ettől olyan drámai, ahogy a film a fenti kérdésekre keresi a válaszokat. Ha gazdaságában szeretné valaki a talajpusztító technológiákat meghaladni, a Talajmegújító Mezőgazdaság keretrendszerével bebiztosíthatja, hogy a talaj védelme mellett már a 2021-től kezdődő támogatási rendszer követelményeinek is megfeleljen. forrás: Beküldte Antal Miklós
A film a vetítés után 7 napig megtekinthető itt, a Médiaklikken! Mérgezett Föld Az ember 11 ezer éve foglalkozik földműveléssel, és körülbelül 2 és fél ezer év mióta ekét is használ. 1950-re a világ termőföld készletének a felel termesztésre alkalmatlanná vált az egyre intenzívebb mezőgazdasági technológia miatt. 2010-ig további 30 százalékot tettünk tönkre. A világ mezőgazdaságának egyre nagyobb ember tömegeket kell táplálnia, egyre rosszabb feltételek mellett. Az intenzív technológiának a legnyomósabb érve, hogy ennyi embert nem lehet máshogy élelemmel ellátni. A talajforgatás, a műtrágyák és vegyszerek egyre nagyobb mértékű használata miatt a termőréteg elvékonyodik és a termőterület csökken. Vajon mennyi élelmiszert lehet még termelni a rendelkezésre álló területen? Milyen összefüggések vannak a giliszták száma és a megtermelhető élelmiszermennyiség között? Létezik egyáltalán bármilyen alternatíva az intenzív mezőgazdasági technológiák kiváltására? A Mérgezett Föld ismeretterjesztő film, de a bemutatott példák, események ábrázolása dokumentarista módon történik.
Amikor Sztupa Gergely, Pusztaszabolcsi Agrár Zrt. vezetője kísérletezni kezdett, sokan beszóltak neki, amiért nem viszi tovább a téeszes időkből megörökölt módszereket. Ma már viszont azt látja, hogy a nem szántott földeken a csapadékhiányos időszakban is jobban fejlődnek a növények, és sem a termésátlagokban, sem a minőségben nem érez visszaesést, mióta nem szórják a műtrágyákat. Hogy az eredményeket tudományosan is bizonyítani lehessen, elhívtak Pusztaszabolcsra egy francia talajkutatót, Christophe Frebourgot, aki két egymáshoz közeli földet vizsgált meg. Kiderült, hogy a nagyipari technológiákkal művelt területen a termőréteg 0, 2 méterre csökkent. Viszont azon a területen, ahol a földet már 8 éve természetes módszerekkel művelték szántás helyett, a sokszorosára nőtt a humusztartalom, a termőréteg pedig 1, 2 méteres lett. Ehhez a trágya visszajuttatásán kívül az is kellett, hogy ne sértsék fel a talajt szántással. Bár a filmben nem említik, de a kishantosi biogazdaság is hasonló módszerekkel kísérletezett, amíg a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet 2013-ban úgy nem döntött, hogy biogazdaság tíz parcellájának bérleti szerződését nem újítja meg, hanem tíz új tulajdonosnak osztotta ki azokat.
Általánosságban az összes gyomirtó, rovarölő szer, gombaölő szer, műtrágya stb. súlyosan pusztítja az élővilágot és a talajéletet is. Nyilván a «szántás-nem szántás» kérdés egyébként nagyon függ attól is, hogy milyen klímánál, milyen talajjal, milyen növényekkel, azokon belül is milyen fajtákkal dolgozunk és mekkora területeken. Őszintén megmondom: én nem mernék ebben a kérdésben határozott állást foglalni. Ezt minden gazda – a saját gyakorlatában, ha elég nyitott és hajlandó kísérletezni, akkor – ki tudja alakítani. Nem felejtendő: mindez eddig a szántóföldi, nagyüzemi termelésre vonatkozik. A kiskertekben, illetve a zöldség- és gyümölcs-termesztésben már más módszerek a sikeresek. Például a filmben szereplő Gyulai Iván által bemutatott mulcsozás is ilyen, amely megtartja a nedvességet, táplálja a talajt, megakadályozza a gyomosodást, a talaj erodálódását, és miként a filmben is látható, nagyon sok kedvező hatása van még. Az öko-gazdálkodásban alkalmazott/alkalmazható számos egyéb módszer is van, amely alkalmas arra, hogy a talaj is életben maradjon és egészséges élelmiszer teremjen rajta, úgy, hogy nem teszünk tönkre semmit.
A Use Unused csapata nyerte a Magyar Olimpiai Bizottság riói olimpiára kiírt formaruha pályázatát. A divattervező trió, Füzes Eszter, Godena-Juhász Attila és Tóth András kollekciója az olimpikonok és divatszakemberek alkotta zsűri szerint praktikus, fiatalos és változatos darabokból áll. Magyar olimpiai formaruha 2016. A nyertes uniformisok különlegessége, hogy szakítanak a hagyományos, kizárólag piros-fehér-zöld színkombinációjú, öltönyös-kosztümös vonallal. A Magyar Olimpiai Bizottság zsűrijében helyet foglaltak sportolók, köztük Gyenesei Leila, Kammerer Zoltán, kreatív szakemberek, mint Léber Barbara divattervező, Harmati Hedvig a Moholy- Nagy Művészeti Egyetemi tanszékvezetője és Schiffer Miklós stílustanácsadó, de elmondta a véleményét a pályamunkákról Szabó Bence olimpikon, a MOB főtitkára, Füleky György marketing szakember és tanácsadó is – írja a Glamour online. Kattintson galériánkért! © MOB A zsűri tagjai a kiválasztás során számos szempontot figyelembe vettek: a kollekció mennyire lesz alkalmas majd az utazás körülményeihez, a riói időjárási viszonyokhoz, ugyanakkor a divatosság, a megjegyezhetőség is fontos kritérium volt.
Fontos, hogy a versenyzőink büszkén viseljék a formaruhájukat, ezért fontos, hogy a formaruha igazodjon a trendekhez " – összegezte a pályázat kiírásának célját a MOB főtitkára, Szabó Bence. A kétszeres olimpiai bajnok vívó, aki egyébként a pályázatot elbíráló zsűrinek is a tagja, kiemelte még azt, hogy a sportolók saját ruhát szinte nem is visznek a játékokra, éppen ezért különösen fontos szempont a hordhatóság és a variálhatóság a formaruháknál. " Öröm volt látni, hogy mindenki nagyon lelkesen fogadta a kiírást, sokan már hosszú ideje vártak erre a lehetőségre. Magyar olimpiai formaruha. Megmozgatta a hazai divatszakma fantáziáját, és ennek megfelelően nagyon jó minőségű és színvonalas pályázati anyagok születtek. Az elbírálásban fontos szempont volt, hogy a tervezők rendelkezzenek olyan háttérrel és tapasztalattal, hogy a terveiket háromszáz emberre is meg tudják valósítani " – foglalta össze az első forduló tapasztalatait Siklós Erik, a MOB kommunikációs és marketing-igazgatója, aki szintén tagja a zsűrinek.
Kattints ide a galéria megnyitásához A kollekcióban megjelenik a NUBU-ra jellemző anyaghasználat, és a fenntarthatóság. Az újrahasznosítás a márka kiemelt szempontjai között szerepel. A 2020-as tokiói olimpiára és paralimpiára kreált formaruhák igazán különlegesek, ám a NUBU tervezője az itthon maradt szurkolókra is gondolt, ezért egy különleges kapszulakollekcióval kedveskedett nekik. A sportrajongók hasonló színű és vonalvezetésű fazonkombinációkkal fejezhetik ki támogató szurkolásukat. A legmenőbb olimpiai formaruha dobogósai | FashionStreetOnline.hu. A koncepció hasonló, mint a formaruhák esetében: a magyar zászló ebben a gyűjteményben is fő motívumként jelenik meg. A minimalista vonalvezetéssel kialakított, sportosan elegáns kreációk tökéletesek a szurkoláshoz, ám a hétköznapokban ugyanúgy megállják a helyüket. A fiatalos, modern kollekció darabjai már megvásárolhatóak a NUBU webshopjában, illetve a márka üzleteiben. Kiemelt kép: Földi Ádám / NUBU. Képgalériák képei: Földi Ádám, NUBU. Megosztás: Copyright © 2011-2022 Femina Média Kft. Minden jog fenntartva.
Az olimpiai formaruha megtervezése közel sem olyan egyszerű, mint amilyennek hangzik: " Sokféle testalkatú és izomzatú sportolót kell öltöztetni, és szinte lehetetlen tervezői feladatnak tűnik olyan szabásvonalakat kitalálni, melyek mindenkinek jól állnak, de pontosanez adja az ilyen pályázatok szépségét, hogy ez mégiscsak lehetséges " – fejtette ki a zsűri tagja, Maróy gazinunk főszerkesztője hozzátette még, hogy a tervezőknek sikerült elszakadnia a közhelyektől, és bármelyik terv is nyer végül, nemcsak a magyar sportot, de a magyar divatot is népszerűsíti majd Brazíliában. Schiffer Miklós dizájner és stílusszakértő elmondta, hogy a riói olimpián a magyar csapat olyan nemzetközi trendhez csatlakozik majd, amelyet az olasz vagy az amerikai csapat képvisel, hiszen előbbinek a sztártervező, Giorgio Armani, utóbbinak pedig Ralph Lauren tervezi a formaruháját. " Biztonságos, naprakész és hordható, de a saját nemzeti karakterét megőrző lesz a magyar a formaruha, már a döntőbe jutott tervek alapján is ez látszik " – tette hozzá a több szakkönyv szerzőjeként is ismert zsűritag.
Az olimpia után mentünk ugyanabban a ruhában egy későbbi versenyre, a repülőn egymás mellett ültünk az egyik csapattársammal. Azt hitték az utasok, hogy mi vagyunk a sztyuárdeszek – meséli mosolyogva. – A mai napig, 84 évesen is tetszenek ezek a darabok. " Kammerer Zoltán háromszoros olimpiai bajnok kajakozó már egy másik generációhoz tartozik, ő öt olimpián vett részt. "Az 1996-os atlantai bőrszandálom a mai napig megvan a dobozában. Akkor nagyon kezdő voltam, 18 éves, a bevonuló ruhánkat pedig papagájnak hívtuk, mert zöld-kék színű volt. " "Sydney-ben 2000-ben egy szürke zakó volt huszáros gombokkal. Peking emlékezetes volt, mert ott én vittem elöl a zászlót. Ott a férfiaknak viszonylag egyszerű, fekete nadrág, rózsaszín ing, szürke zakó összeállatás volt, nem volt olyan kirívó, viszont a nők kis pipacsos ruhában voltak, az nekem nem annyira tetszett. NUBU olimpiai formaruhák. " A pekingi ruhákat 2008-ban Makány Márta tervezte, aki szakítani akart a magyar hagyományokból építkező formaruhákkal, ehelyett a motívumokban jelent meg a magyarosság, pipacsminták segítségével.