Nemzet: magyar Hossz: 130 perc Ez a film a 2877. helyen áll a filmek toplistáján! (A Filmkatalógus látogatóinak osztályzatai alapján. ) Mi a véleményed erről a filmről? nem láttam szörnyű gyenge átlagos jó szenzációs Ida regénye figyelő Szeretnél e-mail értesítést kapni, ha az Ida regénye című filmet játssza valamelyik tévéadó, bemutatják a hazai mozik, vagy megjelenik DVD-n vagy Blu-ray lemezen? Igen Ida regénye trailer (filmelőzetes) Sajnos ehhez a filmhez még nincs filmelőzetesünk. Kérlek, ha találsz hozzá a videómegosztón, akkor írd meg nekünk a linkjét az alábbi hivatkozásra kattintva: Ida regénye filmelőzetes beküldése Ida regénye fórumok Vélemények Janassey01, 2021-04-11 22:15 14 hsz Kérdések téma megnyitása 0 hsz Keresem téma megnyitása 0 hsz
Ida regénye teljes film magyarul videa Ida regénye magyar tévéfilm, 1974, 131 perc Tartalom: Romantikus szerelmi történet a múlt századból. Ó Péter dúsgazdag kereskedő hirdetés útján adja férjhez lányát, Idát, a szegény, de tisztességes újságíró-festőhöz, Balogh Csabához. Mindkét fiatalnak oka van erre a lépésre, Csaba családja anyagi nehézségekkel küszködik, Idától apja szeretne megszabadulni, hogy kicsapongó, nagyvilági életmódjában ne zavarja a kolostorban nevelkedett, tisztességes lány jelenléte. Ida így választhat a kolostor és a házasság között. Szóbeli megállapodásuk értelmében csak addig maradnak együtt, amíg a fiú vissza nem tudja fizetni a kölcsönnek tekintett hozomány-előleget, illetve az atyai kikötések értelmében a lány szabadon rendelkezhet a hozomány teljes összegével. A külvilág számára házasok ugyan, de négyszemközt idegenként viselkednek. Szereplők: Oszter Sándor, Venczel Vera, Nagy Attila, Szersén Gyula, Vörös Eszter, Rajz János Itt a teljes film: Hirdetés
For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Ida regénye (film, 1934). Connected to: {{}} A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ida regénye 1934-es magyar film Rendező Székely István Alapmű Gárdonyi Géza azonos című regénye Műfaj filmdráma Forgatókönyvíró Mihály István Stella Adorján Főszerepben Ágay Irén Jávor Pál Zene Fényes Szabolcs Operatőr Eiben István Vágó Szilas József Hangmérnök Lohr Ferenc Gyártásvezető Gál Ernő Gyártás Gyártó Thalia-Film Ország Magyarország Nyelv magyar Játékidő 75 perc Képarány 1, 37:1 Forgalmazás Forgalmazó Hunnia Filmstúdió Bemutató 1934. március 15. További információk IMDb Ez a szócikk az 1934-ben bemutatott filmről szól. Hasonló címmel lásd még: Ida regénye (egyértelműsítő lap). Az Ida regénye Gárdonyi Géza Ida regénye című műve alapján készült, 1934 -ben bemutatott fekete-fehér magyar játékfilm Székely István rendezésében. Bemutatásakor az ismeretlen kritikus lelkesen méltatta a filmet a Nyugat hasábjain: "Végre az első magyar film, amely átcsúszik az objektív kritika vizsgáján.
Nem, ilyenkor mi nem egymással harcolunk, ez egy párbeszéd közöttünk, ahol mindkettőnknek az a célja, hogy a végeredmény jó legyen. Többnyire egyfelé megyünk magunktól is. Előző filmed, a BUÉK, és most az Ida regénye is adaptáció, milyen nehézségekkel jár egy ismert és közkedvelt művet filmre vinni? Ez egy hasonló megmérettetés ahhoz, amikor egy ismert drámát visz színpadra az ember. Mindig nehéz ez, amikor már van egy viszonyítási alap. Ha egy regényt adaptálunk, a film óhatatlanul más lesz, mert a prózában ott van mankónak a narráció, ami segít megismerni a főhős gondolatait, a filmben ennek dramatikus helyzetek sorozatából kell kiderülnie. Kockázatosabb az adaptálás, mint saját ötletből dolgozni? Nem feltétlen. Amikor az ember kiáll valamivel, az mindig kockázatos. Mi izgat legjobban a történetben? A karakterek, a lassan kibontakozó szerelmi szál, a monarchia közege vagy valami más? Én ennek a regénynek leginkább a naivitását, a tisztaságát és a báját szeretem. A hétköznapjainkat olyan súlyú problémák terhelik, mint a pandémia vagy a politikai radikalizálódás, úgy érzem, jó lesz ebben a boldog békeidőben játszódó történetben kicsit elidőzni.
Tóth Barnabás Őszi végjáték címmel újszerűen dolgozza fel Stefan Zweig Sakknovelláját, míg Forgács Péte r Szájhő címmel készít modernkori Robin Hood történetet - ismerteti a filmterveket az NFI. Eperjes Károly Krisztus inge címmel forgat tévéfilmet, amely az 1950-es években a szerzetesrendek feloszlatásakor játszódik. (Leopold ciszterci házfőnök és Keller ÁVH-s főhadnagy párharcán mutatja be, ahogyan az Istenhit legyőzi a diktatúra pribékjeit - írják a filmismertetőben. A gyártó a Film-Art Stúdió Kft. lesz. ) 19 tévésorozat tervét fejleszthetik alkotóik Az először meghirdetett tévésorozat pályázatra 134 pályamunka (szinopszis/storyline) érkezett, amelyek közül 19 sorozat tartalomfejlesztésére ítélt meg összesen 145, 6 millió forint támogatást a Televíziós Döntőbizottság. Magas gyártási költségvetésük miatt jelentős kockázattal jár a korábban nem látott reneszánszukat élő tévésorozatok megvalósítása - hívja fel a figyelmet az NFI. Elsősorban ezért döntött úgy a Filmintézet, hogy először minél több ígéretes ötlet fejlesztését támogatja, és ennek nyomán a gyártási pályázatokról a már kidolgozott sorozat-forgatókönyvek és gyártási tervek alapján hoznak majd döntést.
2018. május 28., 21:38 Julis: Majd én alaposan megmondom neki a véleményemet! Akár kíváncsi rá a gazdám, akár nem! Még ma felmondok! Bognár úr, maga se marad, ugye?! Bognár úr: Hát persze hogy nem maradok! Én is fölmondok. Hát csak nem képzeli, hogy ezek után kóstolok?! Julis: Na azér'! … Nem elég, hogy azt a nőszemélyt idehozza a házba, még a szegény kisasszonyt is kiűzi?! Bognár úr: Teljesen igaza van! Majd én megmondom neki a véleményemet! [Ó Péter besétál] Ó Péter: Hát mi az, miről van szó?! Julis: Arrúl van szó, hogy felmondok; egy percig se maradok itt tovább! És… a Bognár úr is akar valamit mondani! Ó Péter: Bognár úr… hát mit akar a Bognár úr?! Bognár úr: Én azt akarom mondani…! Ha a szakácsné el akar menni, menjen Isten hírével…
A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből. Gottfried Keller (1819. július 19. – 1890. július 15. ) svájci német realista író, a kritikai realizmus alakja, lírája, politikai költészete is jelentős. Idézetek verseiből [ szerkesztés] Esti dal (részlet) Szemeim, ti kedves ablakok, annyi édes látványt adtatok, képet képre bocsássatok, lesztek úgyis egyszer majd vakok! Egy dél-koreai családi dráma kapta az Arany Pálmát : HunNews. Fáradt pilla csuklik kialudt fényetekre, nyugtot lel dúlt lélek, vaksin a vándorsarut leoldja, sötét ládába jut. ( Lator László) A költő halála (részletek) Őszi szél zúg, a költő küzd a véggel; falán levelek árnya leng tova; ágya körül síró családja térdel, kezén ott ég hitvese homloka. Búcsúzó napfény fuldoklik a borban, s ő bíborába mártja ajakát, aztán visszadől a párnára nyomban, s így adja tudtul végakaratát: "Melyet légies kövekből emeltem. a ház fényének íme vége már; életem eléltem s elénekeltem, sorsom betelt, munkaidőm lejárt. (... ) Tűzhelyemen hát több tömjén ne égjen, ne füstöljön rajta, csak szürke szén, úgy, mint egykor, apáim idejében, míg e merész útra nem léptem én.
szerk. Alapi Gyula. Budapest, 1913 [4] [5] Rövidítések Lásd még: Címerhatározó A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke A │ B │ C │ Cs │ D │ E │ F │ G │ Gy │ H │ I │ J │ K │ L │ Ly │ M │ N │ Ny │ O │ Ö │ P │ Q | R │ S │ Sz │ T │ Ty │ U │ Ü │ V │ W │ X │ Y │ Z │ Zs
A Wikiforrásból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Karácsonfa, karácsonfa, Jaj de ki vagy aranyozva! Itt is arany, ott is arany: Szép semmiség, haszontalan. Mit ér a fa, ha nincs madár, Mely dalolni ágára száll? Mit ér a szép karácsonfa, Gyermek-zsivaj ha nincs hozza? Ugy elnézem: a fa körül Az apró nép miként örül! Csiripolnak szakadatlan, Azt gondolom, hogy tavasz van. Én is voltam ilyen gyerek, Engemet is szerettenek, De azért a szülő házban Karácsonfát sohse láttam. Szegény vala kis családunk: Tűzifa is szűk volt nálunk; Egyik napról másik napig Kíméltük a mindennapit. Most az élet már ugy hozta: Csak telnék egy karácsonfa, Széppel, jóval jól megtermett; — — De most hol a régi gyermek? Címerhatározó/Gutmann címer – Wikikönyvek. !
( Radnóti Miklós) Az éjszaka csöndje (rlszletek) Üdv, harmatittas réteken tündöklő éj! Köszöntelek, ki játszadozva ringsz a menny ívén, arany csillagsereg! Körül az őshegység, akár éji fohászom, hangtalan, és messze túl a tengerár rémlik, ahogy partnak rohan. Tűnődöm: távol, meglehet, most hal meg egy emberfia - s most tart győzelmi menetet a várva várt hős dalia. Szívem mélyén a maradék maró sajgás is elcsitul. Mintha előttem ős nevét végre kimondaná az Úr. Borús idő Csöndes esős, halk, szürke nap, és mégis oly világos ott, ahol a homályon a nap fehéren, furcsán átragyog. Csodálatos visszfény libeg tűnődve hegy és völgy felett; félig meleg, félig hideg a természet, sír és nevet. Kétely s remény virrasztanak bennem egyformán éberen halálvágy s életakarat ostábláznak a szívemen. Arany családi korea. S én, tudatommal, figyelem a játszmájukat, hogyan áll, és lelkem készül csöndesen a sorssal való harcra már. Felhasznált forrás [ szerkesztés] Klasszikus német költők. II. kötet. Európa Könyvkiadó. Budapest, 1977.