A vizsgálatban 122 olyan személy antitestszintjének alakulását követték nyomon, akik fokozatosan ki voltak téve a koronavírus-fertőzés veszélyének. Tartósabban védettek lehetnek, akik fertőzés után kapnak védőoltást. Képünk illusztráció, forrása: Getty Images Jó hír a gyógyultaknak Megállapították, hogy a betegségen már átesett, beoltott személyek esetében már a vakcina első dózisának a beadását követő néhány napon belül erős antitestes immunválasz alakul ki az új típusú koronavírus ellen. Egy oltott elmesélte: így érezte magát az AstraZeneca után - HáziPatika. " Azok esetében, akik már korábban átestek a betegségen, a Pfizer/BioNTec oltás első dózisa emlékeztető oltásként működik. Ennek megfelelően napokon belül erős antitesttermelést vált ki náluk a vakcina. Ezzel szemben azoknál, akik még nem estek át a koronavírus-fertőzésen, és így kapják meg a védőoltás első adagját, az immunválasz kialakulása csak fokozatos. De tíz nappal az oltás második adagjának beadását követően már mindenkinek van kimutatható mennyiségű antitestje. Ezek átlagos mennyisége azonban a következő hetekben folyamatosan kevesebb, mint a fertőzésen átesett és beoltott személyek esetében" - magyarázta Fejér Szilárd.
A kérdés, ami mindenkit foglalkoztat: ha az első oltásomat megkaptam, már nyugodt lehetek? És ha igen, mennyire? Tegyél úgy, mintha semmi sem történt volna Noha úgy tűnik, már a koronavírus elleni oltás első adagja is ad valamennyi védelmet, a szakértők azt tanácsolják, hogy amíg a teljes védettség ki nem alakul, tegyél úgy, mintha meg sem kaptad volna az oltást. A hamis biztonságérzet ugyanis felelőtlenebb viselkedésre sarkallhat, amivel talán jobban megnöveled a fertőzés esélyét, mint amekkora a védelem, amelyet az első oltás adott. Fontos tudni azt is, hogy a védettség nem egy pillanat alatt alakul ki, amikor az injekciót a karodba szúrják, a szervezetednek időre van szüksége, és egyelőre nincsenek klinikai adataink arról, hogyan zajlik a betegség azok körében, akik a két oltás között fertőződtek meg. Astrazeneca védettség első oltás utac.com. Röviden: ha nem szeretnél te lenni az esettanulmány, inkább vigyázz magadra továbbra is úgy, ahogyan eddig is tetted! Mekkora védelmet jelentenek az egyes oltások? Ugyan egyelőre viszonylag kevés adat áll rendelkezésünkre, a BBC összeszedte, mit tudunk jelenleg a különféle oltások által kínált védettségről egy vagy két adag után.
"Megtettem mindent, amit megtehettem, / Kinek tartoztam, mindent megfizettem, / Elengedem mindenki tartozását. / Felejtsd el arcom romló földi mását" 80 éve hunyt el Kolozsvárott Dsida Jenő erdélyi magyar költő, műfordító, újságíró. Dsida Jenő 1907. május 17-én született Szatmárnémetiben. Pályája gimnazista korában indult, korai költészetére a 19. századvég költői hagyománya és a Nyugat modernsége egyaránt hatott. Apja a Monarchia hadseregének mérnökkari tisztje volt, anyja jómódú földbirtokos családból származott. A gyerek már útban volt, amikor szülei megszöktek otthonról. Anyját végül máshoz kényszerítették, s csak fia születése után tudott elválni és szerelméhez hozzámenni. A család 1910-től Budapesten, 1914-től a beregszászi nagyszülőknél élt. 1919-ben visszatértek Szatmárnémetibe, Dsida itt végezte a középiskolát. Gyermekéveinek legmélyebb élménye az első világháború volt, amelyben a család vagyona semmivé vált, apja pedig rövid időre orosz hadifogságba került. Másik meghatározó élménye családjának mély katolicizmusa, a szülei életvitelében és gondolkodásában megmutatkozó vallásosság volt.
Versein kívül egyetlen kisebb könyve jelent meg életében: Magyar karaván Itálián keresztül. Útirajz, amely az Erdélyi Lapok által szervezett római szentévi zarándoklatról számolt be. 1927-től a Pásztortűz című irodalmi folyóirat szerkesztője lett, 1928 októberétől következő év nyaráig a báró Huszár családnál vállalt házitanítóskodást Abafáján, majd az Erdélyi Helikon belső munkatársa, az Erdélyi Lapok kolozsvári tudósítója lett. 1930-ban részt vállalt az Erdélyi Fiatalok című folyóirat alapításában. Verseivel szerepelt az Új Arcvonal és Új erdélyi antológia című gyűjteményes kötetekben. 1934-től a Keleti Újságot szerkesztette, ahol Anyanyelvünk címmel állandó rovata volt. A fiatal költő szerepet vállalt a nemzetiségi irodalom mozgalmaiban: tagja volt a helikoni íróközösségnek, a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaságnak, titkára az Erdélyi Katolikus Akadémiának, a PEN Club romániai magyar tagozatának és az Erdélyi Szépmíves Céh lektora volt. A híres marosvécsi összejövetelek Kemény János báró kastélyában 1926-tól szerveződtek, melyhez Dsida Jenő is csatlakozott.
Különös csendes és ironikus nyugtalanság hajtotta helyről helyre. Mindig jókedvű volt, és egy percig nem volt egyedül. Egy évvel ezelőtt úgy látszott, hogy felhagy nomád életével. Jó állást kapott, meg is nősült, boldog volt. Debrecenben láttam utoljára, nászúton volt, komoly és nyugodt volt. Azt hallom, azután nagyon sokat szenvedett. " Dsida Jenő korának jelentős, nagy formaműveltségű fordítója is volt, több mint száz verset ültetett át magyarra francia, latin, német, olasz és román nyelvből. Sírverse a kolozsvári Házsongárdi temetőben olvasható: "Megtettem mindent, amit megtehettem, / Kinek tartoztam, mindent megfizettem, / Elengedem mindenki tartozását. / Felejtsd el arcom romló földi mását". 2011-ben Kaposváron avatták fel első magyarországi szobrát, Balvin Nándor alkotását.