Azért, hogy minél inkább megőrizhessék az eredeti állományt, és kis létszámban tenyésztett, elsősorban háztáji hasznosításra alkalmas tyúkként ismertessék el ezt a fajtát. A Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetségénél kezdeményezték a palóc tyúk fajtaelismerését: ennek kritériuma, hogy legalább három országos kiállításon több egyeddel megjelenjenek, és hogy küllemben minimum öt tulajdonságban térjenek el a már ismert fajtáktól. Nyuszkanyakú palóc tyúk fajták. Adódik a kérdés, hogy ez a fajta, amelyet természetes körülmények között tartanak, antibiotikumoktól mentesen táplálnak, megfelelő módon gondoznak, miért ne lehetne ott minden háztartásban alapvető élelmiszerként. A válasz erre az, hogy prémiumminőségű húsként nem tudja betölteni a tömegtermelésben elvárt paramétereket, nem lehet olcsón, nagy tömegben "gyártani". Földi Gyula szerint két célcsoportja van egy ilyen minőségű terméknek: az egyikbe azok a fogyasztó vevők tartoznak, akik igénylik, hogy egészségesebben táplálkozzanak, és meg is tudják fizetni a magasabb kategóriás élelmiszerek árát, a másik csoport pedig azoké, akik saját maguk tenyésztik, majd vágják le ezeket a tyúkokat, kakasokat, illetve fogyasztják azok prémiumminőségű tojásait.
A kopasznyakú tyúknál a törpeváltozatot is láthattuk, nem is akármilyen tollazattal: a fekete és a fehér mellett kékszegélyezett és barna porcelán színekben is A hazai tenyésztésű toulouse-i ludak nem véletlenül kapták meg a nemzeti győztes kitüntető címet – minden bizonnyal bárhol máshol is a világon hasonló megmérettetésen kiváló eredménnyel szerepelnének. A kiállított nyulak közül különösen a bemutatott igen ígéretes fekete magyar óriásnyulak dobogtatták meg sok látogató szívét, de legalább ilyen jó volt látni a székely nyulakat. Ez utóbbi fajtánál különösen örvendetes nyomon követni azt a nagy lendületet, szakmai hozzáértést, mellyel a tenyésztők ezeket a gyönyörű állatokat nemesítik a fajtaleírás alapján. Természetesen a különféle törpenyulak sem hiányozhattak a nemzeti megmérettetésről. Jön a nyuszkanyakú - új baromfifajta Magyarországon - Kárpátalja.ma. Többek közt láthattunk sok törpe rexet és törpe kosorrút is. Galambokból tovább tart az a trend, hogy hazai tenyésztésű fajtákat választanak a hazai tenyésztők: ezek között vannak igazi sztárok. Ilyen például a budapesti magasröptű keringő, melyből több mint 100 egyeddel neveztek, vagy a szegedi magasszálló keringő, melyből 140 egyedet láthattunk.
Leírás Évszázad óta létező, mára hivatalosan elismert, kiváló MAGYAR gazdasági tyúkfajta, mely különleges megjelenésével a díszbaromfik közül is kitűnik. TENYÉSZTOJÁS kis tételben 2021 év elejétől előjegyezhető. Érdeklődni: Dedics Imre PÓCSMEGYER Hirdetés azonosító: 7110776 Frissítve: 2022. január 30. 06:17 Cikkajánló A tökéletes vetőmagválasztás apró kis titkai Itt a tavasz, így eljött az ideje a vetőmagok beszerzésének. Jó befektetés az arany, de a mezőgazdasági gép még jobb A gépek esetében és az alkatrészellátás területén is jelentős problémák adódtak. Elindult a jogállamisági eljárás. Nyuszkanyakú palóc tyúk is talál szemet. Mi lesz most az EU-s pénzekkel? Az Európai Bizottság elindította a jogállamisági eljárást Magyarország ellen. Hogyan segíthetünk a repce tavaszi fejlődésében? Nehéz helyzetben a repcetermesztők, csapadékhiánnyal indult az év
A hirdetés csak egyes pénzügyi szolgáltatások főbb jellemzőit tartalmazza tájékoztató céllal, a részletes feltételeket és kondíciókat a bank mindenkor hatályos hirdetménye, illetve a bankkal megkötendő szerződés tartalmazza. A hirdetés nem minősül ajánlattételnek, a végleges törlesztő részlet, THM, hitelösszeg a hitelképesség függvényében változhat.
A Mátrában, a Bükkben, a Zemplénben az utóbbi időben több ordastámadást történt. A "fenevad" az állam tulajdona, az okozott kárt azonban nem térítik meg. – Mentünk korán reggel a tanya felé, hogy megnézzük az állatainkat, s itt is, ott is elhullott bárányokat, juhokat találtunk. Huszonkét haszonállat pusztult el, további tíz sérült példány gyógykezelése jelenleg is folyik. Gazdaság – Faluhely major. A jelekből egyértelmű szerintünk, hogy farkastámadás történt – idézi fel a június végi eseményeket Katona Péter Mátranovákon. A juhokat, szarvasmarhákat és kecskéket tartó férfinek és családjának ez a fő bevételi forrása, számukra nagy érvágás, ha ennyi állatot veszítenek, ráadásul úgy, hogy a kárukat nem téríti meg senki. – Nem ez volt az első farkasos támadás ebben a nógrádi térségben – mondja Földi Gyula, a Magyar Juh és Kecsketenyésztő Szövetség elnökségi tagja, aki arról híres a gazdák között, hogy Mátranovákon számos különleges fajtát – így gyimesi rackajuhat, palóc nyuszkanyakú tyúkot vagy faluhelyi óriás nyulat – is tart.
Grosan Cristina A Legjobb dolgokon bőgni kell című filmje egy sokunk által ismerős, ám még nem pontosan megfogalmazott társadalmi jelenségre világít rá. Egy harmincéves nő, egy éjszaka – különösebben eget rengető események nélkül – megváltoztatja az életét. MAJA, (Rainer-Micsinyei Nóra) azt érzi, lassan végre ott tart, ahol harminc évesen illene. Feladja a szabadúszást egy állandó állásért, és BARÁTJÁVAL (Bányai Kelemen Barna) végre kiköltöznek az egyetem óta másokkal bérelt lakásból. Az este azonban nem várt fordulatot vesz: kiderül, hogy a rég nem látott ROKON (Lőrinc Katalin) nem az igazak álmát alussza a konyhaasztalra bicsaklott fejjel, hanem meghalt. Amikor még az ANYJA (Hernádi Judit) is lerázza, Maja kénytelen egyedül intézkedni. A halottszállítókra várva megérkezik gyerekkori barátnője. Hernádi judit meghalt. SÁRA (Huzella Júlia) alig várja, hogy összemérjék, ki hol tart az életben. Telnek az órák, és az egyszerű eljárás egy végeláthatatlan, bürokratikus folyamatba torkollik. Az éjszaka folyamán Maja kezd szembesülni a mélyen eltemetett problémáival.
Hiába csordogál biztonságosan, felnőttesen az élete, a boldogsága érdekében muszáj kockáztatnia. Még akkor is, ha fejest kell ugrania az ismeretlenbe. Most először. Grosan Cristina rendező kiemelte: "Ez a film a mostani harmincasoknak és a szüleiknek szól. A kapunyitási pánik egy valós állapot, a megfelelési kényszer és az összehasonlítás mások sikereivel nagy terhet raknak az ember vállára. Mi nem akarjuk megfejteni a mátrixot, nincs is rá egy mindenkinek megfelelő megoldásunk, azonban a vásznon viszontlátni azt, amiben élünk, ez elindíthat egy beszélgetést azokkal, akik hasonlóan érzik magukat. " "Azt éreztem, hogy nincs olyan magyar film, ami arról a problémáról, vagy életérzésről szólna, amiben én is benne voltam és még sokan körülöttem. AC News | Nehéz döntést hozott a lánya miatt Hernádi Judit. Ennek a kitolódott gyerekkornak, bizonytalan felnőttkornak pedig rengeteg humoros pillanata is van, amit mi meg akarunk mutatni" – teszi hozzá a film főszereplője és társszerzője, Rainer-Micsinyei Nóra Hernádi Judit, a film egyik szereplője így fogalmazott: "Az az elvárás, hogy a gyerekek nőjenek fel.
A nyári, teltházas előadások nagy sikerére való tekintettel szeptemberben ismét műsorra tűzik a zseniális ponyvaparódiát, amely Vanek úr, a Szahara, a francia idegenlégió és egy szerelmi történet köré szövődik. A produkció rendezője a Jászai Mari-díjas Keresztes Tamás, ő tervezte a díszletet is, a regény színpadra adaptálása is Divinyi Rékával közös munkája. A zenekar élőben, koncertszerűen játszik, a dalokat színpadi jelenetek, etűdök fűzik össze. Jegyek és további információk ITT. Budapest100 A Budapest100 hétvégéjét 2021-ben szeptember 11–12-én szervezi meg a KÉK – Kortárs Építészeti Központ. A 11. évébe lépő, fővárosi civil ünnep az újratervezéssel foglalkozik, és az 1921–1930 és 1945–1957 között épült, újraépült, átadott házakat mutatja be az ott élők és dolgozók közösségével együtt. Meghalt az ország legidősebb ikerpárja. A KÉK – Kortárs Építészeti Központ önkéntes kutatóinak listáján közel 400 épület szerepel, amelyek közül körülbelül 40 megnyitására számítanak a hétvégén. Facebook-oldal ITT.