Zeneszerző: Auth Ede Halmágyi Sándor Szövegíró: Auth Ede Hogy ki voltál nekem? A választ keresem, és mondok szavakat, kicsiket, nagyokat. Hisz nem volt olyan rég, a postás keres még, sok régi jó barát emleget, gondol rád. A nappalt még csak jól bírom, emléked este fáj nagyon. Mindegy, vállalom vagy tagadom, de szent igaz, hogy akarom: Nem tudok nem gondolni rád, nélküled üres lett a ház, néptelen. A hűvös kezekért, a fénylő szemekért, a sok-sok mosolyért, köszönet mindenért. Arcod ott dereng a falakon, a hangod szól egy szalagon. Nem lehet nem gondolni rád. Ha egyszer visszatérsz, és veled jön a fény, majd újra nevetünk boldogan te meg én. Volt sok szép örömöm, mégis csak köszönöm.
De ez nem minden esetben lesz ugyanaz, ugyanis van egy kisebb procedurális tartalomalkotás is. Nem, nem a fő történeti elemek vannak véletlenszerűsítve, hanem a mellékküldetések kapták ezt az irányzékot, így kísérletezni is lehet. És kell is, ugyanis akármit is csinálunk, nem viccel a WolfEye: minden cselekedetünknek következménye van. Ez nem olyan felületes, mint sok másik játékban. Üres ez a kisváros? Talán nem kellett volna mindenkit lepuffantani a környéken. Hoppá, új frakciók vagy más ellenfelek vannak errefelé? Nos, ez is miattunk van: tetszettek volna nem lelőni mindenkit. De ez pozitív fordulattal is interpretálható. Ha valakinek segítünk egy húzósabb helyzetben, lehet, hogy később, egy váratlan időpontban beállnak mellénk harcolni, de ha egy bandát nem iktatunk ki teljesen, akkor bosszút esküdve lehet, hogy később egy komolyabb ellenállás darálhat le minket. Ha nem teszünk keresztbe másoknak (tartjuk magunkat az etikához), akkor nem fog minden egyes NPC a fejünkre vadászni (ahhoz azért már komolyabb tudás kell, hogy valóban mindenki ellenségesen kezeljen bennünket).
A sárga csikó és a Tolonc mindenkinek, kedves emlékezetében van még ma is. Érthető érdeklődéssel fogadja hát a közönség a legújabb magyar filmnépszinművet: a Falu rosszát. Tóth Ede a népszínműnek legörökebb darabját irta meg e klasszikus drámában. Göndör Sándor, Finum Rózsi s a falu többi remekbe faragott figurája most filmre kerültek. Akik átültették, — Vajda László és Pásztory M. Miklós, olyanok mesterségükben, akiknek nemcsak a rutinja van meg, hanem magyarul érző lelkük is. A színészek is kitettek magukért, hogy a Falu rossza filmen is diadalmas legyen. Meg kellene mind említeni. Íme közülök néhány név: Fraknói Hona, Jákó Amália, K. Demjén Mari, a férfiak közül: Kürti József, Kertész Dezső, Medgyaszay Jenő stb. A fotográfiákat Zitkovszky Béla készítette, ami feleslegessé tesz minden dicséretet. " (Mozihét, 1917/7)
Gyarmatnak a "republika" évei alatt szerencséje volt református tanítóival. Mindhárman a kultúra iránt elkötelezett emberek voltak, akik tanultságuk, műveltségük okán megkapták a kellő tiszteletet a faluközösségtől, s bár felette álltak, de vele és érte éltek. A háború utáni első tanító Antal Árpád Lajos volt, akit a gyarmati emlékezet szigorú, de jó tanítóként tart számon. Az ő nevéhez fűződik a faluban az első színmű, a bevezetőben említett "A falu rossza" betanítása. Ebben a szereplést a modernebb, lazább gondolkodású, értelmiséginek mondható fiatalok mellett néhány zsellér és mesterember vállalta fel. Volt köztük cipészmester, jegyzőgyakornok, erdész lánya, jegyzőfi, boltos, kisgazda és kommunista is. De a falu közösségének nagyobb részét kitevő gazdák idegenkedve fogadták a tanító kezdeményezését, ugyanis az erkölcsi megítélésükbe nem fért bele az ilyen – szerintük – komolytalan szórakozás. Meg hát attól is tartottak, hogy egyszerűen nevetségessé teszik magukat. A dalárda (Fotó: Gyarmathy D. Győző archívuma) Még egy színdarab "levezénylése" fűződik Antal tanító úr nevéhez, az Árva Bandi című előadás, 1922-ben, melyen azonban már nem vehetett részt az első színdarabban megyei csendbiztost alakító ifjú Bogyó Lajos, a hontfüzesgyarmati körjegyző 18 éves fia, akit nem egész egy hónappal az előadást követően, augusztus 12-én "a szomszédos Felső Fegyverneken …halva leltek.
Kinek nem jutott még eszébe, hogy szerelemből, gyűlöletből, vagy végtelen elkeseredettségből véget vessen ennek az egésznek? Az se baj, ha ez másnak a végét jelenti, csak történjen már valami. Írta: Mohácsi János, Mohácsi István A FALU ROSSZA népszínmű három zenés részben Két szünettel - 225 perc Tóth Ede után és helyett írták a Mohácsi-testvérek Kinek nem jutott még eszébe, hogy szerelemből, gyűlöletből, vagy végtelen elkeseredettségből véget vessen ennek az egésznek? Az se baj, ha ez másnak a végét jelenti, csak történjen már valami. Göndör Sándor, a falu rossza is eljut a valami végére, amikor halálosan és reménytelenül beleszeret a falu bírójának a leányába. És ha a harag rossz tanácsadó, akkor Göndör ezerszer rosszabb tanácsadót választ magának: a teremtés leggonoszabb bakterét, akit egyenesen Gonosz Pistának hívnak. Nem csoda, hogy a kis falu mindennapjaiban megjelennek az ön - és gyilkossági kísérletek, az ármány, és a szabad rablás. De hiába minden fondorlat, az életből tudjuk, hogy mindig minden jóra fordul, hiszen a szerelemes férfinak is eljön végzete: a szerelmes nő.
Az alapváltozat teljesítménye 7, 4 lóerő, amelyet 5800-as fordulaton ad le. A Sport és a Rossa Super Természetesen hét közben ez is munkába járós gép volt, de hétvégén meglengették a zászlókat – kezdődtek a versenyek. A gyár úgy gondolta, hogy a kellemes négyüteműt már házon belül is megpiszkálnák: tovább növelték a kompressziót, karterhűtőt tettek a forgattyúsházra, sportos nyeregről és dögös festésről gondoskodtak – készen állt a 98 kilós Rossa Super sportmotor, amelynek teljesítménye immár 8, 5 lóerő volt. De micsoda nyolc és fél, Istenem! Ahhoz, hogy ez a motor így nézzen ki és így menjen, sok munka kellett. Gyurit, a tulajdonost ismerjük, tudjuk, hogy alapos. Már több járművét is bemutattuk, a Triton, a Vespa VNB és a Volvo P1800 után végre itt a Rossa Super. Élvezetesen motorozható a Gilera Rossa Super 150 Jó érzés körbejárni a stramm motort. Alig két lépés, máris a végére értünk, de a szellős építés ellenére mégis sok csodát felfedezhetünk. Ez még Olaszországban is ritka. Nem találtam pontos infót a darabszámokról, de elég kevés készülhetett belőle – a Mick Walker-féle Gilera, the complete story című alapmű meg sem említi.