Az almatöltelék felületére egyenletesen rászórjuk a maradék édes morzsát. A hűtőben lévő maradék tésztát az előző tésztalaphoz hasonlóan kinyújtjuk, majd a töltelék felületére terítjük. A tésztalapot simára, egyenletesre igazítjuk. Ügyeljünk rá, hogy az élek és a sarkok pontosan fedjék egymást! 6. A tészta felületét ecset segítségével vékonyan bekenjük összekevert egész tojással. Egy evővilla (esetleg mártóvilla, húsvilla) vagy egy hullámos élű habkártya segítségével, egyenes vagy hullámos, nem túl mély barázdákat húzunk, esetleg rácsot készítünk, a tojással bekent tésztába. A feldíszített tésztalapot 5 centiméterenként megszurkáljuk egy villával, hogy a sütés közben keletkező gőz távozni tudjon. Ezután az előmelegített sütőbe tesszük és körülbelül 35-40 perc alatt az almás lepényt készre sütjük. 7. Amikor már szép fényes és aranybarna a lepény teteje, kivesszük a sütőből és lazán letakarjuk egy tiszta konyharuhával, majd körülbelül 10 percig hűlni hagyjuk. Almás lepény tészta réceptions. Ezután, még melegen, egyenletes nagyságú, négyzet vagy rombusz alakú szeletekre vágjuk.
Nálam a tepsi mérete: 30x20x6 cm. (Készíthetjük nagyobb tepsiben is, Anyósomék úgy szokták. Így nem lesz olyan magas a süti, de több szeletet kapunk, ezért kiadósabb. ) A tésztalapot a tepsibe tesszük. A reszelt almából kinyomkodjuk a nedvességet és elrendezzük a tésztán. Almás lenny tészta recept z. Megszórjuk cukorral és fahéjjal. A másik tészta darabot is kinyújtjuk és az almára fektetjük. A tetejét megszúrkáljuk villával. Előmelegített 200°C -os sütőben 35-40 perc alatt megsütjük. Tálaláskor ízlés szerint megszórhatjuk porcukorral.
90 Könnyű 6 fő favorite_border 0 Hozzávalók A tésztához liszt 500 gramm Rama Vajas Íz 250 gramm cukor 5 evőkanál tojássárgája 2 darab tejföl A töltelékhez alma 2 kilogramm cukor 100 gramm citrom reszelt héja 0. 5 darab fahéj 1 kávéskanál darált dió 50 gramm tojás a lekenéshez 1 darab Sütéshez Sütési idő 40 perc Sütési hőmérséklet 180 ° Edény, sütő formája tepsi Elkészítés 1 A tészta hozzávalóit összekeverjük, és annyi tejfölt adunk hozzá, amennyit felvesz, és jól gyúrható tésztát kapunk. Két cipót formálunk és fél órát hűtőben pihentetjük. 2 A töltelékhez az almát meghámozzuk, eltávolítjuk a magházát és felszeleteljük. Egy nagyobb edényben elkeverjük a cukorral, citrom reszelt héjával és fahéjjal. Pároljuk meg, amíg a levét nagyjából elfőtte. Almás lepény - Gasztromankó receptek. Hagyjuk teljesen kihűlni. 3 Az egyik tészta cipót lisztezett deszkán kinyújtjuk, majd a nyújtófa segíségével a tepsibe fektetjük. Rászórjuk a darált diót, majd elterítjük rajta a fahéjas-almás tölteléket. Ezután kinyújtjuk a tészta másik felét, és befedjük vele az almás réteget.
Szirtes Tamás kezdte a búcsúbeszédeket, felidézte az első találkozásukat, ami 1966-ban történt a Madách Színházban. Csűrös akkor beugrós színész volt a színházban, Szirtes pedig segédrendező. Ezt az időszakot soha nem feledi. Ezután Nemcsák Károly Juhász Gyula: Consolatio című versét szavalta el a temetésen. Ezután elindult a gyászmenet Csűrös Karola és Horváth Ádám sírhelyéhez. Három óra után az ország Etusa már szeretett férje mellett van, az urnáját betették a sírba. Trokán Péter nem bírt a könnyeivel. A művésznő soha nem tudta túltenni magát férje két évvel ezelőtti halálán, most újra együtt vannak. Nyugodjanak békében! Galéria Csűrös Karolát a Farkasréti temetőben helyezik végső nyugalomra, férje mellé temetik / Fotó: Zsolnai Péter Nemcsák Károly az elsők között érkezett a temetőbe / Fotó: Zsolnai Péter Tóth Enikő színésznő a gyásznép között / Fotó: Zsolnai Péter Szirtes Tamás Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas színházi rendező Csűrös Karola ravatalánál. A rendező beszédet mondott a temetésen/ Fotó: Zsolnai Péter Az első találkozásukról beszélt a búcsúztatón / Fotó: Zsolnai Péter Csűrös Karola temetése a Farkasréti temetőben / Fotó: Zsolnai Péter Nemcsák Károly egy Juhász Gyula verset szavalt a temetésen / Fotó: Zsolnai Péter Csűrös Karola urnája / Fotó: Zsolnai Péter Így néz ki Csűrös Karola és Horváth Ádám sírhelye / Fotó: Zsolnai Péter Koszorúk borítják a sírhelyét / Fotó: Zsolnai Péter Csűrös Karola temetés búcsú Etus Farkasréti temető Szomszédok Horváth Ádám
LELKIZŐ Családi botrány: nem ment el a rokona a Szomdédok atyjának temetésére A testvérek nagyapjuk, Molnár Ferenc hagyatékán vesztek össze, a viszonyuk pedig annyira elmérgesedett, hogy évek óta nem álltak szóba egymással. LELKIZŐ Nagyon szomorú: élő adásban fakadt sírva Marsi Anikó A Tények műsorvezetőjét is tanította a Szomszédok atyja, Horváth Ádám, aki különleges módon bánt a diákjaival. Halála ezért mélyen megérintette őt. HŰHA Megdöbbentő fotó készült a Szomszédok atyjának temetésén Nem hittek a szemüknek a legendás sorozat rajongói. LELKIZŐ Csűrös Karola fájdalmas vallomása: Nem akarom, hogy bárki más mellettem legyen A Kossuth-, Erkel Ferenc és Balázs Béla- díjas rendező özvegyét, Csűrös Karolát rokonai támogatták a búcsúztatón... SZTÁR Így kísérik utolsó útjára Horváth Ádámot, a Szomszédok atyját Csűrös Karola néhány perccel fél kilenc után érkezett meg a Farkasréti temetőbe, hogy elbúcsúzzon szeretett férjétől. LELKIZŐ Csűrös Karola drámai vallomása: Nagyon rosszul vagyok A színésznő családja mindent megtesz, hogy enyhítse a szűnni nem akaró fájdalmat, de Karola mély gyászába temetkezik... LELKIZŐ Friss hír: Ekkor temetik a legendás magyar rendezőt Két hete hunyt el a Szomszédok teleregény megálmodója és rendezője, Horváth Ádám.
"Számomra Ádám és a hivatásom volt a legfontosabb. Nagyon szeretem a gyerekeket, de nem akartam, hogy más kösse le az energiáimat. Akkoriban, persze, ezt nem illett bevallani" – fedte fel az okokat az Origónak. 10. Játék a nevekkel A Szomszédok után Horváth Ádám új teleregényt készített, ez volt az Életképek. A 2004-től 2009-ig vetített sorozatban sok gazdagréti lakos tiszteletét tette, köztük színésznő felesége is. Csűrös Karola pedig egy különleges nevű karaktert formált meg a történetben. Ezúttal viszont nem Etusnak, hanem Dr. Csűri Karolinának, becenevén Karcsi doktornőnek hívták.
Kővágóörsi Miklós fia, György 1398-ban megszerezte Battyán falut (mai Szabadbattyán) felesége, Gutori Katalin családjától. György fia, Albert a nevét Battyánira változtatta, amit később az utódok Batthyány formában használtak. Batthyány I. Boldizsár (†1520), a kőszegi vár várnagya volt, később Magyarország alországbírája lett, fia, Batthyány I. Ferenc (1497–1566) királyi adományul pedig már több Vas vármegyei birtokot kapott. Ezek közül a legfontosabb Németújvár volt (ma Güssing, Burgenland). A török hódítás következtében a család a battyáni birtokát elvesztette és Németújvárra tette át székhelyét. Ferenc 1522 és 1526 között valamint 1531-től a horvát báni méltóságot is viselte. Két gyermektelen házassága után az ő ága kihalt. Károly bátyjával, Lajossal a későbbi nádorral együtt gróf Batthyány II. Ádám (1662–1703) országbíró és Strattmann Eleonóra (1672–1741) grófnő gyermekeként látta meg a napvilágot. Édesapja a magyar politikai élet fontos tisztségviselője volt, édesanyja, az osztrák udvari kancellár, gróf Theodor Heinrich von Strattmann (1637–1693) lánya, a korabeli Bécs egyik legbefolyásosabb asszonya, aki közeli barátságban állt Savoyai Jenő (1663–1736) herceggel.