Feltételezhetően a második világháborúból visszamaradt robbanótestet találtak március 8-án a Margit-híd felújításában közreműködő búvárok a pesti hídfő közelében. Az előírásoknak megfelelően azonnal értesítették a Magyar Honvédség tűzszerészeit, akik pedig rögtön megkezdték a felkészülést a veszélyes szerkezet kiemelésére és hatástalanítására. Az alakulat parancsnoka március 9-én, szerda délután a helyszín közelében hívott össze egyeztetést a munkálatokban érintett szervek képviselői számára. Itt mindenki megtudhatta: a veszélyes feladat során milyen teendők várnak rá. Az AM–31-es Dunaújváros aknamentesítő hadihajóval érkeztek meg a Magyar Honvédség hadihajós és tűzszerész szakemberei a Képviselői Irodaház és a Parlament épülete között található kikötőpontonhoz. Hajdu Gábor mérnök ezredes, az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred parancsnoka ide hívta egyeztetésre a rendőrség, a polgári védelem, a katasztrófavédelem, a mentőszolgálat és a BKV képviselőit. Ugyanis a pontontól alig száz méterre, a Margit-híd pesti hídfőjének közelében, feltételezhetően világháborús robbanószerkezetet találtak egy nappal korábban a híd felújítási munkálataiban közreműködő búvárok.
Magáról a robbanótestről egyelőre még semmit nem lehet tudni, így az eszköz típusának meghatározása is a tűzszerész búvár feladata lesz, akinek nagyon barátságtalan körülmények között, több méter mély, erősen sodródó vízben, legfeljebb harminc centiméteres látótávolság mellett kell majd dolgoznia. Erre a feladatra az alakulat parancsnoka Vörös Mihály főhadnagyot, az alakulat egyik legrutinosabb, és a megfelelő búvár képesítéssel is rendelkező első osztályú tűzszerészét jelölte ki. A merülés vezetője pedig Gulyás Tamás főtörzsőrmester lesz, aki ugyancsak tapasztalt búvár-tűzszerész. A robbanótest pontos helyét pillanatnyilag egy piros színű bója jelzi a híd pesti hídfőjének közelében. "Minden tűzszerész munka veszélyes, nincsen szokványos és nincsen rutin feladat. Mindegyik feladathoz úgy kell hozzáállnunk, hogy az a legveszélyesebb" – mondta Hajdu Gábor ezredes. Az alakulat parancsnokától megtudtuk azt is, hogy a Magyar Honvédség tűzszerészei általában egy évben 3–4 alkalommal emelnek ki világháborús robbanószerkezeteket a Dunából.
Fotó: Rácz Tünde
A bécsi képes krónika ( 1358) és ennek nyomán a legtöbb későbbi feljegyzés ezt a történetet már tényként adja elő, holott alkalmasint csak Záh Felicián tragédiáját kenték rá, hogy az Anjou-kori történetírók – burkolt formában – mégis elbeszélhessék az aktuális, véres merényletet. Irodalmi emlékezete [ szerkesztés] A költők és írók kiszínezték az eseményt, és az utókor Bánkot éppúgy Katona József drámájából ismerte meg, mint Tell Vilmost a Schilleréből. Érdekesség, hogy Bánk a gyilkosság idején Pozsony vármegye főispánja és az ország nádora volt, ami magasabb tisztség, mint a báni, amelyről addigra már négy éve, hogy leváltották, az irodalomban mégis báni tisztségében maradt meg. Bánk kortársa volt egyebek mellett Benedek vajda (Erdély) is. Főbb irodalmi művek Bánkról [ szerkesztés] Valkai András: Bánk bán históriája, 1574 Katona József: Bánk bán. Dráma öt szakaszban, 1819 – melynek alapján később Egressy Béni szövegkönyvére Erkel Ferenc operát komponált. Franz Grillparzer: Ein treuer Diener seines Herrn.
Könyv Péter Csemniczky 2021-07-23T11:34:49+00:00 Bánk értesülvén a hazáját és becsületét fenyegető veszedelemről, az első felvonás végén elhangzó nagy monológjában adja meg további tetteinek kulcsát: Puszta lelkének parancsai szerint akar cselekedni, elszakítva azokat a "tündéri láncokat", melyek a királyi székhez és családjához kötötték. Tragédiája nem a tévedésből gyilkoló és bűnét utólag megbánó emberé; a király előtt is méltósággal vállalja, amit tett. Bánk bukását egyedül Melinda halála okozza. Ma olvasva elsősorban szerelmi drámának hat, hősének igaz nagysága érzékenységében, érzelmi élete mélységében és intenzitásában ragadható meg. Katona drámaírói géniusza abban is zseniálisnak mutatkozik, hogy Bánkén kívül még több kisebb tragédiát is belesűrített a művébe, melyek a főhős konfliktusaival és egymással bonyolult, dinamikus rendszert alkotnak. A Bánk Bán-ban olyan lélekismeret, a szenvedély oly megértése nyilvánul meg, amely túlmutat a mű keletkezésének korán. Időben ennyi: 02:54:47 Miért jó a Voiz hangoskönyvtár?
Az 1839 és 1845, valamint 1849 és 1858 között betiltott Bánk bán értékeit valójában csak 1845-ben kezdték el észrevenni, viszont a cenzúra akkoriban is megszabta, hogy szövegéből mennyi legyen előadható. Csonkítatlanul 1848-ban játszották először, viszont azt követően ismét hosszú ideig "gyanús" darabként tartották számon, és a színházat, irodalmat tekintve is csak majd a kiegyezés után foglalhatta el megillető helyét Katona József műve. A szerző halálától számolva közel negyven évet kellett arra várni, hogy egyik legjobb történelmi tragédiánk bekerüljön a magyar irodalmi köztudatba. A mű hőseinek összetettségére és mélységeire Arany János elemző töredékei mutattak rá először. "A Bánk bán legnemzetibb drámáink egyike" – olvasható Pintér Jenő Magyar irodalomtörténetében. A mű történeti hitelességét tekintve, mint például, hogy Bánk valóban részt vett-e Gertrudis királyné meggyilkolásában, vagy pedig, hogy a királyné halálakor nádor vagy bán volt-e, több kérdés és vita merülhet föl, viszont ahhoz, hogy Katona József Bánk bánjának története ma már a magyar nemzeti öntudat, a magyar lélek egyik jelképévé vált, nem fér kétség.
A kötet modernizált helyesírással és hivatkozási rendszerr... Szerző(k) további művei 3 375 Ft Erdély képeslapokon A könyvet érdeklődéssel forgathatják majd azok, akik valaha beutazták Erdély gyönyörű tájait, amelyeket a megőrzött képeslapok még eredeti állapotukban mutatnak... Bánk Bán - Talentum diákkönyvtár A történelmi dráma számos kérdést és problémát vet föl: a nemzeti gondoktól a magánéletig. Úgy tűnik föl, másfél évszázad távolából, e halhatatlan remekmű legfő... Három színjáték - A Lutza Széke, Aubigny Clementia, A Rózsa A Katona József korai drámái sorozat második darabja megjelenő kötete három színdarabot foglal magában. A' Lutza Széke 1812 végén keletkezett, az Aubigny Clemen... 974 Ft Bánk bán - Európa Diákkönyvtár Nem túlságosan gazdag drámairodalmunknak világirodalmi mércével mérve is kiemelkedő csúcsa a Bánk bán. A történelmi dráma számos kérdést és problémát vet föl: a... 999 Ft Bánk bán - Csongor és Tünde - Klasszikusok hangoskönyvben 7. Vörösmarty Mihály, Katona József Kötelezők röviden című sorozatunk célja a kedvcsinálás, az ismeretek gyors felfrissítése és a klasszikus irodalom bemutatása.
Értékelés: 68 szavazatból 1213. Gertrud királyné meráni honfitársai dorbézolnak a királyi várban. A békétlenkedő magyar nemesek félrehúzódva szemlélik a dáridót, s Petur bán vezetésével összeesküvésre készülnek. Haragjukat csak fokozza, hogy miközben a távolban csatázó király helytartója, Bánk bán az országot járja, az udvarban hagyott feleségét, a szépséges Melindát a királyné léha öccse, Ottó egyre nyíltabban ostromolja. Petur titokban visszahívja Bánkot, aki azonban a békétleneket felségárulással vádolja. Ám Ottó bizalmasa, Biberach lovag elárulja Bánknak, hogy a herceg el akarja csábítani Melindát. Ottó a királyné bíztatására döntő rohamra készül. A vár kerengőjében és kápolnájában is üldözi szerelmével Melindát, aki megvetően utasítja vissza, ám mégis félreérthető helyzetbe kerül. Az őket éppen megleső Bánk megrendül: úgy tűnik, hogy rajongva szeretett hitvese valóban hűtlen... A mű nagy részét eredeti helyszíneken - többnyire Erdélyben, Jákon, Ócsán, Esztergomban, Visegrádon, Bélapátfalván és Budapesten - vették fel.
Arany János az olvasás során talált számára is érthetetlen fordulatokat, Vörösmarty a színházban ülve nem értett meg minden drámai helyzetet. Pedig a dráma jó. Nemcsak mint nemzeti ereklye, hanem mint műalkotás. Nehéz egy irodalmi műről azt mondani, hogy jó ez, csak hát a nyelve… Hiszen mi mása van egy irodalmi alkotásnak, mint nyelve? De ebben az esetben talán kivételt tehetünk. Egy izgalmas, fordulatos, cselekménnyel teli drámáról van szó, mely ugyan sok elemében nem eredeti (Katona könnyű kézzel vesz át innen-onnan elemeket), nem minden karaktere mélyen kidolgozott, mégis erős, súlyos kérdéseket, máig élő problémákat vet föl. Mert ugyan kinek ne lenne ma is ismerős a haza-hovatartozás, az idegen le-, betelepedő ügye (magyarok, németek, spanyolok mozognak a drámában, s mind szereti hazáját és Magyarországot)? Ki nem hallott partidrogról (Melinda ennek áldozata)? Ki ne szeretné a krimit (hogyan is fog kiderülni, ki a királyné gyilkosa)? Kinek ne lenne ismerős a saját érdekeit mindenek fölött szem előtt tartó, köpönyegforgató bajkeverő, a mindent és mindenkit lenéző, cinikus, tisztánlátó – bár ezért életével fizető – Biberach?
Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek, Ingatlan, Autó, Állás, Bútor