"A nonkonform ember tragédiája ez, az olyan emberé, aki magára vállal szerepeket, amelyektől később már lehetetlen megszabadulnia" – fogalmazott Boka László. Érdekességek Az irodalomtörténész az est során felhívta a figyelmet több Adyhoz kapcsolódó pontatlan közvélekedésre. Az egyik ilyen közkeletű tévhit az, hogy Ady Lédával járt először Párizsban, holott ő korábban diákként már kiment néhány napra a francia fővárosba. A közvélekedéssel ellentétben Adynak több szülőföld verse van, mint Petőfi Sándornak, és az sem igaz, hogy Ady az Elbocsátó szép üzenet című versével szakított Lédával, a szakító vers az egy hónappal korábban keletkezett Valaki útra vált belőlünk című, szomorú hangvételű, a veszteséget sirató költemény, míg az Elbocsátó szép üzenetben a mai Ady-képhez jobban illő, macsó férfi póza mutatkozik meg. Centenárium Szűcs László kérdésére válaszolva, hogy mennyire volt Adyhoz méltó a centenárium, Boka László elmondta, hogy sok tartalmas esemény és rendezvény kötődött ehhez az évfordulóhoz, de mivel Ady halálához kapcsolódó centenáriumról beszélünk, ezért nem hirdettek Ady-emlékévet.
Valaki útravált belőlünk Schöpflin Aladárnak küldöm. Unatkozók s halálra-untak, Bolondosan furcsák vagyunk, Fájdalmasak és búcsuzók S milyen furcsán nézzük magunkat S milyen furcsán néznek most minket. Csalódás-kő ránk nem zuhant S mégis sujtódottan, szédülten, Sustorgó ázott-fák a tűzben, Panasszal égünk, lángtalan. Mint elárvult pipere-asztal, Mint falnak forditott tükör, Olyan a lelkünk, kér, marasztal Valakit, ki már nincs velünk, Ki után ájult búval nézünk. Egy régi, kényes, édes dámát, Kegyetlen szépet siratunk, Bennünksarjadtat: asszony-részünk. Valakit, kiért hiúk voltunk, Apródok s cifra dalnokok S kit udvarunkban udvaroltunk. Ingunk s mint rossz tornyok, bedőlünk, Nagy termeink üresen kongnak, Kölykösen úszók szemeink: S nem veszi észre senki más, Milyen magános férfi-porta Lett a szemünk, lett a szivünk, Szemünknek és szivünknek sorsa, Mert asszony-részünk elhagyott. Nem tudjuk szeretni magunkat És nem hisszük el, hogy szeretnek, Ákombákomos szépeket Idegen, váró embereknek A régi tussal nem irunk, Mert mi csak magunknak bókoltunk, Asszony-énünkért, szertelen, Érte voltunk jók, ha jók voltunk És kacérok és hűtlenek És most sírva megözvegyedtünk.
Az Elbocsátó, szép üzenet beszélője épp ezt tagadja: a szakítás egyenlőtlen harcában az egyik oldalon a győztes, a morális értelemben is a másik fölött álló "csillag-sors" -sal (férfi) áll szemben a megszépített sorsú, "feldíszített", csak a másik (a férfi) által beteljesedett sorsú, szánalomra, megvetésre sem méltó, "nem is létező" nő. A két vers üzenete között feszülő végletes ellentét nem oldható fel másképp, mint valamiféle szintézissel. A verseket indukáló ok azonos, az előzmények és következmények is jórészt azonosak (itt eltekinthetünk a bosszúra tett konkrét utalástól – Elbocsátó, szép üzenet, negyedik szakasz); tény, hogy a szerelem, a kapcsolat véget ért, és azt is feltételezhetjük, hogy mindkét vers "igaz". Az őrjítő hiányérzet azonban nyilván nem oldható fel másképp, csak egy fájdalmas-szomorú szép búcsú val és az újrakezdést lehetetlenné tevő kegyetlen leszámolás sal. Tehát a két mű nem egymással szemben álló azonos témájú alkotás, s nem állítható, hogy az egyik a nemes és szép, a másik pedig kegyetlen és igazságtalan.
Tanári segédlet. (hang, ritmus, kép, szerkezet) Babits verseken keresztül tárgyalva (Messze... messze..., Húsvét előtt, Délszaki emlék, Fekete ország, Esti kérdés) kérdés - válasz formájában. Függelékben: tanároknak tantervi vázlat. Feladattervek az érzelmi intelligencia fejlesztéséhez Illyés Gyula Kháron ladikján vagy az öregedés tünetei c. művének segítségével Márai: Egy polgár vallomásai Javaslatok a regény interdiszciplináris feldolgozásához. Javaslatok az Egri csillagok című... regény feldolgozásáshoz Javaslatok az Emlékezés egy nyár-éjszakára című vers feldolgozásához óravázlat Kacskaringók Krúdy Gyula szövegvilágában Javaslatok a szövegalkotási eljárások tanításához. Óravázlat
ALAPIGE: Máté 7:7 "Kérjetek és adatik néktek; keressetek és találtok; zörgessetek és megnyittatik néktek. " Kedves Testvéreim! Ma azért imádkozhatunk együtt, hogy megújulhasson imaéletünk. Olyan ez, amikor valakinek meg kell tanulnia tanulni, először vagy immáron sokadszor, hogy amikor eljön a számonkérés ideje, helyt tudjon állni és a tudásával gazdagíthassa az embertársait. A hívő embernek ugyanígy kell imádkoznia, hogy imádkozhasson és élhessen úgy, ahogyan imádkozik. Sokat szeretnék kérdezni ebben a néhány percben. A válaszaink fognak imádságra buzdítani bennünket. És az Úr is hallja a mi válaszainkat. Arra hív bennünket a mi Urunk: Kérjünk! – de vajon vannak-e kéréseink? Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (1990) - Lukács evangéliuma - Lk 11. Mert ez azt jelenti, közösségben vagyunk az Úrral. Aki kér: megbízik a másikban. És hogy kér valamit, azzal bizonyítja, azzal fejezi ki a bizalmát. Aki kér, hiszi, reméli, hogy kap is valamit. Aki kér, azért kér, hogy elfogadhassa azt, amit kapni fog. – Vannak-e kéréseink? Van-e bizalmunk, legalább mustármagnyi, kicsiny de élő hitünk Abban, aki egyedül méltó a bizalmunkra.
Kérjetek és adatik néktek! – Kérjetek: mert maga az Úr Jézus biztat: odaállhatunk a Mindenható Isten elé, elmondhatjuk neki a mi legföldhözragadtabb gondjainkat is, mert Ő szeret bennünket annyira, hogy meghallgasson és segítsen. Kérjetek – mert lehet kérni, bocsánatot a bűneinkre! Ezt mindig lehet kérni! És mindig lehet kérni azt, hogy terelgessen vissza minket arra az útra, amelyen Ő jár, lehet kérni, hogy erősítsen meg a próbákban, vígasztaljon a nehézségek között, adjon útmutatást a mában és a holnapban. Csak kérjetek. Arra hív bennünket a mi Urunk: Keressünk! – De vajon keresgélünk-e egyáltalán? Azért, mert fontos, hogy találjunk valamit. Hozunk-e áldozatot – időben, odaszánásban, akár anyagiakban – azért, hogy megtaláljunk azt, amit keresünk? De egyáltalán, mi az, amit keresünk? Az engedelmesség útját vagy a kibúvókat és a mentségeket? A magunk hasznát vagy mások hasznát vagy az Isten dicsőségét? Csábít-e még annyira a világ, hogy időnk nagy részében azt keressük? És vonz-e annyira Isten országa, hogy életünk minden pillanatában azt keressük?
Önmagában a szeretet ünnepe kiváltja-e az adakozás vágyát? Fontos tényező a mentális ráhangolódás, egyszerű példával élve: szembeötlőbb és más érzést kelt egy kéregető is a hideg és sötét utcán, mint a nyári melegben. Ám akár ennél jelentősebb szerepe is lehet annak, hogy ilyenkor több és hangsúlyosabb felhívással, az év legtöbb adománygyűjtő akciójával, a szervezett jótékonykodás legkülönfélébb lehetőségeivel találkozunk. Az adománygyűjtésnek, mint a jótékonysági szervezetek egyik fontos tevékenységének alapelve a kérés maga. Ha túlzóan leegyszerűsítő is az állítás, a lényegre mégis rávilágít: csak az kap, aki kér! Legalábbis sokkal többet, mint ha nem tenné. Ezen megfontolás jegyében elképzelhető, hogy a karácsonyi adakozás is egyfajta önbeteljesítő jóslat? Több a felhívás, több a kérés, azaz több az adomány is? A Cofidis Hitel Monitor kutatás számaiból ezt igazoló eredmény lehet az is, hogy a megkérdezettek körében a legkedveltebb adományozási formaként az áruházi élelmiszergyűjtésben való részvétel szerepel, sőt, a jövőbeli terveknél is ez a döntő tényező.