Egy bizonyos korba lépve általában mindnyájunkat elkezd foglalkoztatni saját jövőnk és pénzügyi kilátásaink, előkerülnek az állami nyugdíjjal kapcsolatos bizonytalanságok és az öngondoskodás gondolata. A magyar társadalom gerincét alkotó mai 40-es, 50-es korosztály mindemellett súlyos anyagi és pszichikai terheket is cipel a vállán: miközben idősödő szüleik ellátása is rájuk hárul, éppen csak önállósodó gyermekeik támogatásában is jelentős szerepet kell vállalniuk. Hogy birkóznak meg a kihívásokkal az X generáció tagjai? Hogyan spórol az X generáció? Mik az X generáció jellemzői? Miként biztosíthatják maguknak a nyugodt és kiszámítható időskort? A Generali kutatása többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ. Kik az X generáció? Minden szempontból sajátságos csoportnak számít a mai X generáció, vagyis az 1965 és 1981 között született korosztály: ők, akik gyors technológiai fejlődésnek, jelentős történelmi eseményeknek voltak szemtanúi, miközben a korábban stabil és kiszámítható társadalmi környezet is drasztikusan megváltozott.
Az X generációba azok tartoznak, akik 1965 és 1979 között születtek. Magyarországon az köti őket össze, hogy valamennyien a Kádár-korszakban voltak gyerekek, de amikor 1990-ben az addigi társadalmi szabályok megtagadottá váltak, fiatal felnőttként egy ismerhetetlen jövő alakítójává kellett válniuk, ők lettek a rendszerváltó nemzedék képviselői. A nemzedékkutatások egyik meghatározó művét amerikai szociológus szerezték: Neil Howe és William Strauss. Szerintük a modern történelem négy generációnként ismétli önmagát kb. 80–100 évente. Az elmélet szerint a négy ciklus mindig egyező sorrendben ismétlődik, de az egyes generációk hossza eltérő, általában 14-19 évet fognak át. Az X generációba azok tartoznak, akik 1965 és 1979 között születtek. Világviszonylatban ők a legkisebb létszámú nemzedék, akik "beszorultak" a nagy létszámú "baby boomerek" (1946 és 1964 között születettek) és a szintén népes "hipermodern" Y generáció, az 1980 és 1996 között született nemzedék közé. Az X generációt "elveszett" generációnak nevezik gyakran.
A megkérdezettek háromnegyedének ugyanakkor van gyermeke, 50%-nak legalább egy eltartottról gondoskodnia kell, 12% pedig maga ápolja beteg szülőjét, szüleit. A kutatásban résztvevő X generációsok 47%-a rendelkezik megtakarítással, de a kép elég vegyes: a gyermeket nevelők több mint fele ugyanis egyáltalán nem tesz félre. A magyarok egyébként is gyengén teljesítenek ezen a téren uniós összehasonlításban, hiszen a munkaképes korú lakosságon belül csak 21%-nak van nyugdíjcélú megtakarítása. Ezt a Generali kutatása is megerősítette, az egyik válaszadó szerint: " én soha nem gondolkodtam rajta… Sok a havidíj, de őszintén szólva, amikor volt rá pénzem, akkor sem fordítottam erre". A pénzügyi biztonság megteremtése Éppen ezért is érdekes, hogy a megkérdezettek nemre és anyagi helyzetre tekintet nélkül egyöntetűen a függetlenségüket jelölték meg elsődleges fontosságú értékükként, illetve az öngondoskodást is központi törekvésként emelték ki. A korosztály tagjai egyértelműen úgy gondolják, hogy a későbbi esetleges gondozásuk, időskori ápolásuk fizikai és anyagi terheit nem szeretnék a következő generáció vállára tenni, azonban a fentiekből is kiderül, hogy a pénzügyi biztonság megteremtése egyelőre gyenge lábakon áll náluk.
Ennek az lehet az oka, hogy őket tartják a fogyasztói társadalom legfőbb mozgató rugójának. Életfelfogásuk, amolyan "Azért keressük a pénzt, hogy elköltsük. " elven alapszik. Vajon tényleg igazak rájuk ezek az állítások? A sztereotípiákkal ellentétben a legtöbb kutatás mégis azt mutatja, hogy egy tehetséges, kreatív, innovatív és kiemelkedő nyelvtudással rendelkező generációról van szó. Munkájukban leginkább a pénz és a karrier motiválja őket és váltani sem félnek, ha nem elégedettek jelenlegi munkahelyükkel. A konkrét célok és a pontos munkaleírás hívei, ugyanakkor időbeosztásukat illetően rendkívül rugalmasak. Inkább csapatjátékosok, mintsem egyéni feladatmegoldók. "Digitális bennszülöttek" – Z-generáció (1995 – 2010) "Tedd le a telefont és kicsit élj a valóságban! " Ha Te is sokszor hallottad már ezt a mondat, akkor valószínűleg Te is a Z-generáció tagja vagy. Erre a generációra gyakran használják a "digitális bennszülöttek" kifejezést, hiszen születésüktől kezdve az életük részét képezi az internet, az okostelefonok és a közösség média.
1/4 anonim válasza: Elsősorban abban, hogy az idegek elektromos impulzusok által szabályozzák az általuk beidegzett adott régiót (szervet), a hormonok pedig a vérbe kerülve, az egész testbe eljutván a megfelelő szerv sejtjeinek a receptoraihoz kötődve hatnak, de a két rendszer kapcsolatban van egymással (neuroendokrin rendszer). 2013. ápr. 9. 21:16 Hasznos számodra ez a válasz? 2/4 anonim válasza: Így van! különbség általában az is, hogy a hormonális szabályzás hosszabb időtartamot fed le, mint az idegi. 22:32 Hasznos számodra ez a válasz? 3/4 A kérdező kommentje: 4/4 anonim válasza: Az idegi szabályozás központja az agy A hormonálisé pedig a hippotalamusz- 2017. 5. 21:43 Hasznos számodra ez a válasz? Biológia - 11. évfolyam | Sulinet Tudásbázis. Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ez működésbe hozza a receptorhoz kapcsolódó enzimfehérjét. Ez a membrán belső oldalán megkezdi az ATP molekulák átalakítását cAMP molekulává. (A cAMP felépítésére jellemző, hogy az AMP foszforcsoportja visszakapcsolódik a ribózgyűrűjéhez, így kialakul a ciklikus szerkezet). A cAMP hatására aktiválódnak a glikogénbontó enzimek, melyek a glikogént glükózmolekulává alakítják–> az adrenalin közvetve serkenti a glükóz termelését. Az állatoknál az idegrendszer részt vesz a hormontermelés szabályozásában, a termelődő hormonok befolyásolják az idegrendszer működését, ez a neuroendokrin-rendszer ( kétféle szabályozású). Neuro: idegi; endokrin: belső elválasztású szabályozás. Ősibb erdetű állati szervezetekben a neuroszekréciós sejtek termelnek hormonokat. Ezek módosult idegsejtek. Bennük a Golgi-készülékből hormont tartalmazó membráncsomagok fűződnek le. A hormon kiürülése exocitózissal történik. Csalánozók: neuroszekréciós sejtek hormont termelnek, a növekedést serkentik. Laposférgek: neuroszekréciós sejtek hormont termelnek, a növekedést serkentik Hengeresférgek: neuroszekréciós sejtek hormont termelnek, a növekedést serkentik Gyűrűsférgek: a neuroszekréciós sejtek csoportokba tömörülnek, alattuk hajszálérrendszerben gazdag terület van.