Megszűnt intézmény - 2015. 09. 21.
Általános elérhetőségeink Cím: 9027 Győr, Mártírok útja 13-15. Telefon: 96/528-760, Mobil: 20/447-0674, 30/335-3798 Fax: 96/528-761 Az iskola bemutatása Az intézetet 1950-ben a Nehézipari Minisztérium alapította. Felügyeleti szerve a Munkaerő Tartalékok Hivatala volt. Az alakuló értekezletet 1950. szeptember 6-án tartották, az első tanévnyitó ünnepély szeptember 10-én a Vagongyárban zajlott le. A képzés 20 osztállyal és 660 fővel indult három szakmában: géplakatos, szerszámlakatos és esztergályos szakmákban. Közben elkezdődött a Tanulóváros, mint komplexum (iskola, tanműhely, kollégium) építése. Az ünnepélyes átadásra 1953. szeptember 1-jén kerül sor. Az épület műemlék jellegű, jellegzetes "szocreál" stílusú. Intézményünkben jelenleg több, mint 1700 diák tanul, 75 osztályban. Lukács sándor iskola győr. Az iskolában folyó magas szintű szakmai képzés elismeréseként 2007-ben és 2008-ban iskolánk elnyerte a "Nívódíjas szakképzés" címet. Az iskola elnevezése több alkalommal változott. 1952-1956 között MTH 400. sz. Wilhelm Pieck Iparitanuló Intézete 1957-1974 között MÜ.
Akkreditált Felnőttképzési Intézmény OKJ -s és tanfolyami keretek között szervezett szakmai képzések, továbbképzések: autószerelő, autóelektronikai műszerész, mechatronikai műszerész, gépgyártás-technológiai technikus, gépi forgácsoló, CNC-forgácsoló, hegesztő, szerszámkészítő, épületgépészeti csőhálózat és berendezésszerelő, regisztrált gázszerelő, géplakatos, minősített hegesztő. Információ: 96/528-125/125 és 141 -es mellék. Nyilvántartási szám: 08-0230-05 Akkreditációs szám: 0534
Pro Urbe Emlékéremmel gazdagodott idén K. Nagy Zsolt fazekas és K. Nagyné Szarvas Eszter, illetve a Népi Kézműves Szakgimnázium és Kollégium. A Zrínyi utcai egykori kórházba költöztetik át a menekülteket - Győr Plusz | Győr Plusz. Kövy-díjban részesült Szőnyi Zsolt, a mezőőrség vezetője, valamint Tőzsér Jánosné és Vizsnyainé Ludman Erzsébet pedagógusok. Az ünnepélyt közös koszorúzás zárta – óvodások szavalatával egybekötve – a Nádudvaron élt és elhunyt Lukács Dénes honvéd tüzérezredes emlékműnél, akinek katolikus temetőbeli sírját fáklyás felvonulást követően koszorúzták meg előző nap. Koszorúztak Lukács Dénes emlékművénél Marján László
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Vitályos Eszter, az EMMI európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára Magyar Arany Érdemkereszt, Magyar Érdemrend Lovagkereszt, Magyar Érdemrend Tisztikereszt, Érdemes Művész, Kiváló Művész, valamint Babérkoszorú kitüntetéseket adott át március 15-e alkalmából a Pesti Vigadóban.
Élőhelye vegyes erdők, bokrosok, kertek, parkok stb. Faodúkban, falak nyílásaiban, csövekben, mesterséges fészekodúkban stb. költ. Ibolya – Wikiforrás. Magyarországon az erdők, kertek, parkok közismert fészkelő madara. Lakott területeken is gyakori. Állandó madarunk, rendszeres fészkelő. A széncinegék nyáron elsősorban rovarokkal és pókokkal táplálkoznak, melyet a fák lombkoronájából szedegetnek össze. A gerinctelen zsákmányaik között vannak csótányok, hangyák, legyek, tegzesek, bogarak, csőrös rovarok, méhek és darazsak, szöcskék, tücskök, százlábúak, recésszárnyú fátyolkák, csigák és szárazföldi ászkarákok. Magyarországon védett!
Omolj rám, omolj, március sugár-essője, meleg verőfény! Omolj reám a magasságból meleg sugárzuhatag! Lehet-e órám e földön boldogabb, mint mikor így csöndes álmos ellangyulással sütkérezek. A száraz gyöpön heverészek még, de már az uj fölött, amely sűrűn, üdezöld egyszínben nyomul ki a földből. Fejem fölött felhőtlenül kéklő, tündöklő égboltozat. körülöttem a hallgató leveletlen nyírfák. Érzem, hogy valami igaz állapotban vagyok, mikor így a nap kedvességének testemet, lelkemet átengedem. Lám előttem egy színehagyott tégladarabon, - amely Isten tudja hogy került ide, - épp így sütkéreznek a kis vöröshátu Ilonabogarak. Épp így nyujtózkodnak, mint én. S bizonyára ugyanaz a félálmos gyönyör fogja el őket. ami engem, amikor így melengetik magukat a napsugárban. Ez a közöseggy érzés egyenlővé tesz bennünket: én is csak bogár vagyok, csak épp hogy nagyabb fajtáju bogár, mint ők. Kertészet/Madarak/Széncinege – Wikikönyvek. Ha a beszédükhöz tudnék, bizonyára ugyanezt mondanák nekem. Talán még azt tennék hozzá: - Te eltaposhatsz minket, mi pedig nem taposhatunk el téged: ez minden különbség.
- Szegény kis hosszúbajszú vörös bogarak, ne nézzetek rám aggodalommal: nem lép rátok ez az óriás. Melegedjetek, szunyokáljatok nyugodtan a tégladarab napos felén. Tudom én azt, hogy nektek ez a kődarab a házatok, s ti bizonyára boldogabbak vagytok itt ez alatt, mint mi a nagy gipsztáblákkal cifrázott kőházainkban. Mink is társas életet élünk, de örökké a kövek között. Kő alul, kő felül, kő mindenfelől. Nektek azonban csak télen meg essőben kell ez a kő itt. Máskor mindenkor: fű alul, fű felül, fű mindenfelől. A ti világotok a fű. Olyan lehet nektek e kis liget növényzete, mint nekünk a Kárpátok. Egy heti járóföld, nagy pihenések a virágokban. Vendéglő, ahol illatos puhaság, méz, és harmatvíz fogadja a vendégeket, s ingyen. Omolj reám, omolj, március virágesője, - meleg verőfény! A fűszálak megmozdulnak, meghajladoznak. Vándorszellő megy át a ligeten. Ahogy rajtam is átleng, érzem, hogy ibolyaillatot visz magával. Ibolya! Kertészet/Madarak/Ugartyúk – Wikikönyvek. Hát van már ibolya? Mit érez az ember, mikor a kedvesével váratlanul találkozik?
Én Norvégiába vagy Finnországba kívánkozom, ahol valóban van tél, ahol kemény a jég, és fehér a hó! Idegesen szippantott kettőt-hármat a szivarjából, aztán ─ szinte kiáltás volt már a hang, amelyen folytatta ─ csak töredékeket mondott: ─ Igen. Norvégia... Vagy Finnország... A tél, az igazi tél kellene nekem... A háziúr új szivart vett elő, és a gyertya lángjához hajolt vele. Ahogy szívta a szivart, pillanatnyi elsötétülések támadtak a szobában, majd megint vörös és kormos árnyékok táncoltak a falon. A szivar végül teljes lánggal égett, és a házigazda kettőt, mélyet szippantva szólalt meg, Dezsőhöz fordulva: ─ Természetesen nem voltál még Norvégiában? ─ Nem. ─ Sem Finnországban? ─ Ott sem. Az ősz és gyér fürtű fejen a sésia előremozdult, a házigazda a homlokára tolta. Azután elmosolyodott, és akart komikummal dörzsölgetve a halántékát, azt kérdezte: ─ Ti fiúk, tudjátok, hova vágyódtok ti? ─ Hiszen mondtam, hogy Egyiptomba! ─ szólt Dénes. ─ Én meg Norvégiába ─ dörmögte bele a szivarja végébe Dezső.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Barátcinege ( Poecile palustris, Syn: -) Más neve(i): - A verébalakúak rendjébe, ezen belül a cinegefélék családjába tartozó apró termetű erdei madárfaj. Védett madár! - Eszmei értéke: 25 000, - Ft. (2012) Átlagos testhossza 11-12 centiméteres, testtömege 10-13 gramm, szárnyfesztávolsága pedig 18-20 centiméter körül mozog. A barátcinege meglehetősen egyszerű kinézetű madár, főleg a közismert szén- és kékcinkével összehasonlítva. Háta, farka és szárnyai sötétebb, hasa és begye világosabb barna, fehér arcfoltját pedig tarkóig nyúló, fekete sapkája és torokcsíkja fogja közre. Élőhelye Az egész Kárpát-medencében gyakorinak mondható, rendszeres fészkelő. A barátcinege bükkösök és tölgyesek faodvaiban fészkel, olykor mesterséges fészekodúkat is elfoglal. Magyarországon az állomány a Dunántúli- és Északi-középhegységben, illetve a Mecsekben a legsűrűbb, az Alföld délkeleti részén viszont egyáltalán nem élnek barátcinegék.