Amit tudni kell róla Jean-Claude Van Damme belga származású színész, harcművész és rendező. Gyermekkorában balettozott és harcművészetekkel foglalkozott. A sportsikerek után 1982-ben az USA-ba költözött és színészként próbált meg érvényesülni a film világában. Kisebb szerepek után a kilencvenes évek egyik legnépszerűbb akcióhőse lett és máig megőrizte népszerűségét. bővebb életrajz hirdetés Kiemelt vélemények natah: imádtam régeben bele zúgtam régebben már más tetszik bírtam őt nagyon régebben jobb volt azért minden téren wow meg mondanám hány éves többnek néztem már bocsánat azt hittem van 60 évesxDddddddd... tovább ericdraven28: Gyerekkorom egyik kedvenc akcióhőse. A kedvenc filmem tőle az Időzsaru és a Kickboxer volt. Remek harcművész! Jean-Claude Van Damme legjobb filmjei - Mafab.hu. A színészethez is van némi tehetsége, de az ő filmjeit általában nem a színészi... tovább Pinky09: Hát igen, ő a másik örök kedvencem, a veteránok mellett. Amellett, hogy jó színész, még a harművészetet is sok kedvenc filmem van tőle, azokat mindig szívesen megnézem, bármikor.... tovább Sarah Martin: Jean Claude Van Damme-nak elég sok filmjét láttam.
Jean-Claude Van Damme 2012-ben Életrajzi adatok Születési név Jean-Claude Camille François Van Varenberg Művésznév JCVD Született 1960. október 18.
Jean-Claude Van Damme, eredeti nevén Jean-Claude Camille François Van Varenberg ( Brüsszel, 1960. –) belga harcművész, színész, producer, forgatókönyvíró, történetíró, rendező, koreográfus. Legismertebb filmes alakításait akciófilmekben nyújtotta. Színészi pályafutását statisztaként kezdte, majd az 1986 -os Karate tigris 1. Jean-Claude Van Damme | A legjobb filmek és sorozatok sFilm.hu. – Nincs irgalom című filmben debütált, mint negatív főszereplő. A nagy áttörést az 1988 -as Véres játék című film hozta meg számára, ezután a 80-as évek végén és a 90-es évek elején a színész számos további akciófilmben szerepelt. Van Damme 1992 -ben vállalta el a Tökéletes katona című film főszerepét, amely bevétel szempontjából nagy sikert ért el és a későbbiekben több folytatása is született. Az 1994 -es Street Fighter – Harc a végsőkig után a színész pályafutása hanyatlásnak indult, filmjei nem váltották be a jegyeladási reményeket, és az 1999 -es Tökéletes katona – A visszatérés című film megjelenését követően a színész kilenc évig nem került filmvászonra, filmjei csupán DVD-n jelentek meg.
A Street Fighter már kevésbé tetszett a közönségnek, a Sudden Death, The Quest (ebben nemcsak főszerepet játszott, hanem ő maga is rendezte), Maximum Risk, Double Team és a Knock Off anyagilag is nagy bukás lett. A Universal Soldier folytatása, a Universal Soldier: The Return szintén nagyot bukott és az elkövetkező kilenc évben (1999 és 2008 között) a filmjei csak videokazettán jelentek meg, nem jutottak el a mozikba. A filmezés mellett egy videoklipben is feltűnt - 2003-ban Bob Sinclar "Kiss My Eyes"-jára táncolva. 2008-ban tért vissza a filmvászonra, amikor a szűk körben bemutatott filmje, a JCVD megjelent, dicsérő kritikákat zsebelve be. A Time Magazine az év második legjobb alakításának nevezte Van Damme játékát (Heath Ledger Joker-e után a The Dark Knight-ban). Jean Claude Van Damme - Sztárlexikon - Starity.hu. 2009-ben harmadszor tért vissza Luc Deveraux szerepében a Universal Soldier: Regeneration című filmben. 2010-ben Sylvester Stallone személyesen hívta fel és szerepet ajánlott neki a The Expendables című filmjében, de Van Damme nem fogadta el.
Jean-Claude Van Damme belga származású harcművész, illetve színész, rendező, forgatókönyvíró és filmproducer. Legismertebb filmes alakításait harcművészeti - és akciófilmekben nyújtotta. Leggyakoribb magyar szinkronhangja Mihályi Győző, Jakab Csaba, valamint Haás Vander Péter. [1] Színészi pályafutását statisztaként kezdte, majd az 1986-os Karate tigris 1. – Nincs irgalom című filmben debütált, mint negatív főszereplő. Az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején a színész számos akciófilmben szerepelt, a nagy áttörést az 1988-as Véres játék és az 1989-es Kickboxer – Vérbosszú Bangkokban című harcművészeti film hozta meg számára. Az 1990-es és 2000-es években több filmben is feltűnt dupla szerepben: Dupla dinamit (1991), Mindhalálig (1997), A rend őrzője (2001), Replikáns (2001). 1992-ben vállalta el a Tökéletes katona című sci-fi-akciófilm főszerepét, amely bevételi szempontból nagy sikert ért el és a későbbiekben több folytatása született. Rendezőként 1996-ban debütált első és egyetlen rendezésével, A kalandor című történelmi kalandfilmmel.
Az 1990-es években dolgozta be magát Hollywood berkeibe, gyakran dolgozott együtt elismert külföldi rendezőkkel. Nevezetesebb filmjei közé tartozik a Kickboxer – Vérbosszú Bangkokban (1989), Dupla dinamit (1991), Tökéletes katona (1992), Hiába futsz (1993), Tökéletes célpont (1993), Hirtelen halál (1995) és legelismertebb filmje, az Időzsaru (1994). Filmjei egymilliárd dollár felett jövedelmeztek világszerte, és olyan sztárok mellé emelkedett, mint Sylvester Stallone vagy Arnold Schwarzenegger. [ forrás? ] A kalandor című 1996-os filmet maga írta, rendezte, és a főszerepet is ő alakítja. Válogatott filmográfia [ szerkesztés] Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben a Jean-Claude Van Damme című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Arany János: Epilógus by Brigitta Szoradi
Az Epilógus 1877. július 6-án keletkezett. Az Őszikék nevet viselő költemények közül a második darab, és az egyik leghíresebb, legtöbbet emlegetett és legjellemzőbb verse a ciklusnak. Az egész ciklus hangulatát meghatározza az a néhány fontos gondolat, amit az Epilógus megfogalmaz: az elhibázott élet és az elmúlás tudata, valamint a búcsúzás gesztusa. Az Őszikék Arany János utolsó költői fellángolása. Az idősödő Arany, aki nagyon öregnek érzi magát (60 éves volt), 12 év hallgatás után, megszabadulva közéleti gondjaitól, újra a művészethez menekül és a Margit-sziget tölgyei alatt magányosan, csöndben, békében mélázgatva még egyszer utoljára rátalál a múzsákra. Mindig is gyötörték belső kételyek: jó úton jár-e, ezt várják-e tőle? Teli volt gonddal és fájó emlékkel (Juliska nevű lánya meghalt egy betegségben), de most az őszi napsugár hatására új erőre kapva sikerült többszörösen is izgalmas, csodálatos és szép verseket alkotnia. Arany jános epilógus. Korábban mindig valamilyen szereplő mögé bújt (mint pl. Az örök zsidó c. versben) és nem mutatta meg lelkivilágát: az Őszikék azért is különleges, mert Arany ritkán nyílt meg úgy, ahogy ezekben a versekben.
Az életet már megjártam. Többnyire csak gyalog jártam, Legfölebb ha omnibuszon. Láttam sok kevély fogatot, Fényes tengelyt, cifra bakot: Soha meg se' irigyeltem. Nem törődtem bennülővel, Hetyke úrral, cifra nővel: Az út szélin baktatóra. Ha egy úri lócsiszárral Találkoztam s bevert sárral: Félreálltam, letöröltem. Hiszen az útfélen itt-ott, Egy kis virág nekem nyitott: Megvolt szívem minden kedve. Az életet, ím, megjártam; Nem azt adott, amit vártam: Kérve, kellve, kevesebbet. Ada címet, bár nem kértem, S több a hír-név, mint az érdem: Bételt volna keblem vágya. Kik hiúnak és kevélynek - Tudom, boldognak is vélnek: Irígy nélkül még ki látott? Bárha engem titkos métely Fölemészt: az örök kétely; Égető, mint Nessus vére. Sinkovits Imre - Arany János: Epilogus | Vers videók. Mily temérdek munka várt még!... Mily kevés, amit beválték S hány reményem hagyott cserbe'!... Az életet már megjártam; Mit szivembe vágyva zártam, Attól makacsul megfoszta. Egy kis független nyugalmat, Melyben a dal megfoganhat, S ő halasztá évrül-évre. Csöndes fészket zöld lomb árnyán, Hova múzsám el-elvárnám, Benne én és kis családom.
Ezeket nem a nagyközönségnek szánta, hanem önmagának nyilatkozott meg nagy művészi erővel régi, kipróbált műfajaiban (balladák, életképek, elégiko-ódák, dalok stb. ). Csak a maga kedvére alkotott, és csak személyes húrokat pengetett, nem helyezkedett bele a nemzeti költő szerepébe, amelyet korábban ráerőltettek, nem nyúlt politikai témához. Az elrejtőzés lehetővé tette számára, hogy szabadon és őszintén írjon, bátrabban kutakodjon saját belső világában, és hozza felszínre emlékeit, szorongásait. A Gyulai Páltól kapott ún. Okostankönyv. "kapcsos könyvbe" (kulccsal zárható emlékkönyvbe) írt költeményekben soha nem látott őszinteséggel beszél önmagáról, elhibázott életéről, befejezetlen munkáiról, és beteljesületlen vágyairól. Ezek a témák mind nagyon fájdalmasak voltak a számára, mégis a bölcsesség, a derű, az elfogadó belenyugvás hangján tudott írni róluk (vagy legfeljebb önironikus hangot ütött meg). Az Epilógus csak a költő halála után jelent meg. Korántsem az utolsó verse, mégis búcsúzni akar, el akar köszönni, ezért számvetést készít az életéről.