Érettségi témakörök Történelem Történelem írásbeli érettségi témakörök Középszint Érettségi Boronkai Szabolcs: Érettségi témakörök vázlata történelemből - középszinten | bookline Érettségi témakörök:Történelem 1. athéni demokrácia működése a Kr. e. 5. században 1. 2. Julius Caesar egyeduralmi kísérlete 1. 3. Az európai kultúra alapjai 1. A kereszténység kialakulása és elterjedése 2. A középkori egyház 2. A középkori városok jellemzése 2. 4. Az iszlám vallás és az arab hódítás 2. Események | Kecskeméti Katona József Gimnázium. A középkor kultúrája 3. 1 A magyar nép eredete, vándorlása és a honfoglalás 3. Géza és István egyház és államszervezése 3. IV. Béla és a tatárjárás 3. I. Károly – Anjouk uralkodása 3. Hunyadi Mátyás uralkodása 4. 1. Nagy földrajzi felfedezések és következményei 4. A reformáció irányzatai 4. Az alkotmányos monarchia jellemzői Angliában 4. A felvilágosodás kora – eszmerendszere és főbb képviselői 5. Az ország három részre szakadása és az országrészek berendezkedése 5. Az ország három részre szakadása és a várháborúk kora 5.
Azt kell tehát látni, hogy ez a két rendszer szinte ugyanarra épül, mind a két esetben láthatunk nemzetközi konfliktusban való részvételt, központosított hadi erőketés virágzó kultúrát. " – mondja Rózsa Bence. Összefoglalva tehát a lényeg, hogy a folyamatokat kell átnézni, megérteni és összekapcsolni a vizsga előtt. Hiszen ha az alapokat megtanuljátok, akkor elég azokat "ráhúzni" vagy szembe állítani a különböző esetekkel, történelmi példákkal. Érettségizzetek velünk! Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.
Ez a könyv azoknak a diákoknak készült, akik az új érettségi írásbeli és szóbeli fordulóin eredményesen akarnak szerepelni történelemből, ezért tudni szeretnék, milyen követelmények, szempontok alapján értékelik majd teljesítményüket. A diákoknak mindenekelőtt tudniuk kell, hogy a vizsga törtenelemből is az ismeretek alkalmazásának képességét méri,... bővebben hibátlan, olvasatlan példány Beszállítói készleten A termék megvásárlásával kapható: 79 pont 5% 2 500 Ft 2 375 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 237 pont 3 280 Ft 3 116 Ft Törzsvásárlóként: 311 pont 3 180 Ft 3 021 Ft Törzsvásárlóként: 302 pont 3 780 Ft 3 591 Ft Törzsvásárlóként: 359 pont 3 500 Ft 3 325 Ft Törzsvásárlóként: 332 pont Események H K Sz Cs P V 28 29 30 31 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 1
Városnéző túránk újabb állomásához érkeztünk, mégpedig a Németvároson található Erkel Ferenc Emlékházhoz. Előzményként annyit hadd mondjak el, hogy a török hódoltság korának letűnte után az akkorra jócskán elnéptelenedett Békés megyei területekre az 1720-as években nagy számban érkeztek telepesek: magyarok, szlovákok, németek és románok. Gyulán a magyar mellett német és román lakosság telepedett le, a szlovákok pedig főként Békéscsabára és Szarvas térségébe költöztek. Gyula nyugati részében került kijelölésre az új városrész az 1723–24-ben, a Rajna vidékéről idetelepülő németek számára. A németajkú lakosság hamarosan templomot, iskolát, közigazgatási központot hozott létre ebben a városrészben, nagymértékben hozzájárulva ezzel a korábban elnéptelenedett vidék újraélesztéséhez. 1806-ban a németvárosi iskola egy új kántortanítót kapott az ifjú Erkel József személyében, miután az Erkel család Pozsonyból Gyulára költözött a grófi család meghívására. A családfő – idősebbik Erkel József – a grófi kastélyban töltött be felelősségteljes vezetői tisztséget, a fia pedig – az előbb említett ifjabbik Erkel József – kántortanító lett, és nemsokára családot alapított.
Bár a gyulai Erkel-emlékház 2011-ben átadott állandó kiállításának felépítése alapjaiban nem változott, a támogatásnak köszönhetően számos saját fejlesztésű, informatikai eszközzel bővült. Ezek között egy mesterséges intelligencián alapuló okostükörrel, ami karmesteri pálcával és kézmozdulatokkal vezérelhető, valamint egy zenélő udvari paddal. Emellett az interaktív eszközök mindegyikét is korszerűbbre cserélték. Ezzel egy időben a megtekinthető műtárgyakat is kiegészítették. A tárlókba bekerült az az aranykoszorú, amit Erkel Ferenc a nemzettől kapott ötvenéves karmesteri jubileumára. Az ötven drágakővel díszített ajándékot Bartsch Gusztáv ötvösmester készítette 1888-ban. A városi legenda szerint a dísztárgy egy páncélszekrényen felejtett cipősdobozban vészelte át az 1944-es szovjet megszállást. Szintén most kapott helyet a tárlatban a zeneszerzőnek az a kéziratos kottája, amit a 18 éves Marczibányi Mária emlékalbumába jegyeztek be 1849. január 1-jén. A gyulai múzeum 2018-ban vásárolta meg a relikviát.
A németgyulai tanítói lakást 1795-ben építették fel. 1821-ben egy újabb tanterem került az ekkor megnagyobbított régi mellé. A ház térre néző szárnya az iskolának, míg az Ajtósi utcai frontja a tanítói laknak adott helyet. Az iskolai rész 1829–1830 telén megrongálódott, s részben össze is dőlt. A házat mai formájában ezt követően Nuszbek Mihály építette meg 1830 végére. A kántor és iskolaház az 1830-as átalakításkor kapta klasszicista stílusát. Az Erkel család 1806-ban érkezett Gyulára Pozsonyból. Az apa, Erkel József 1841-ig lakott és tanított az iskolában. Itt született 1810. november 7-én fia, Erkel Ferenc, a magyar nemzeti opera megteremtője, a Himnusz megzenésítője. A kiállítás nyitóterében Európa himnuszait bemutató terminálok fogadják a látogatókat, majd az európai zene terme következik. A 19. századi osztályterem az egykori oktatást és az Erkel család történetét, az "Erkel-emlékszoba" a zeneszerző személyes tárgyait, relikviáit mutatja be. A hálószoba, a szalon és a népies konyha az Erkel család egykori otthonát idézi fel.
A németvárosi kántortanítói szolgálati lakást hamarosan gyerekzsivaj töltötte be. Ebben az épületben, a hagyomány szerint a sarki szobában született Erkel Ferenc 1810. november 7-én, a család második gyermekeként. A leírások szerint Erkel Ferenc hamarabb ismerte a kottát, mint a betűket, és már 11 esztendős korában nyilvános zongorahangversenyt adott városunkban. Erkel Ferenc évtizedek múltán is rendszeresen ellátogatott Gyulára, a szülővárosa iránti kötődése egészen a haláláig megmaradt.
Erkel Ferenc (1810-93) 1795-ben épült szülőházában rendezték be az emlékmúzeumot. Az Erkel család használati tárgyai, dokumentumai és fotói láthatók, köztük a zeneszerző harmóniuma és kéziratos kottái. A múzeum féltett kincse a zeneszerző géniusz ötvenéves karnagyi jubileumára tizennégy karátos aranyból készült emlékkoszorú. Súlya 525 gramm, a díszítő lant 39 briliánst tartalmaz. Az emlékházban az Erkel család életkörülményeibe is bepillanthat a látogató: például az általuk használt konyha rekonstruált berendezése által, de végigkísérheti a zeneszerző életútját, az ő fiai zenei tevékenységét is. Az Erkel család 1806-ban érkezett Gyulára Pozsonyból. Az apa, Erkel József 1841-ig lakott és tanított az iskolában. Itt született 1810. november 7-én fia, Erkel Ferenc, a magyar nemzeti opera megteremtője, a Himnusz megzenésítője. Gyula város 1888-ban díszpolgárává választotta, szülőházát emléktáblával is megjelölte. Az emlékmúzeum 1968-ban nyílt meg. Erkel Ferenc (Gyula, 1810 – Budapest, 1893) zeneszerző, karmester, zongoraművész Zenekedvelő családban született: édesapja tanítói munkája mellett egyházi kórust is vezetett.
Vendégeink igényük szerint többféle kóstoló programból...