A dráma fiatal "hősében" a szeretetéhség agresszivitásba csap át. A fiú nem találja a helyét a világban, gyökértelenül lebeg egyfelől valamiféle lumpen lét, másfelől az újgazdag lét között, és ez örökös kielégületlenséget okoz lelkivilágában, de indulatai alaktalanul gomolyognak benne és törnek fel belőle, ami végül tragédiák sorozatába vezet. A drámaírói lelemény abban áll, hogy az író ezt az ízig-vérig mai történetet egy Shakespeare-dráma stílusában, shakespeare-i versben formálta meg. A darab mögött - a nevektől a drámai fordulatokig - ott rejlik a III. Balta a fejbe kritika 3. Richárd s a két dráma egymásra vetítése egészen különleges ízeket ad a műnek. A magasztos és az alacsony, a modern és a történelmi, a forma és a nyelvezet kontrasztjai izgalmas többletfeszültséget visznek a dráma nyers - olykor az abszurditásig - fokozott tényeibe. A(z) Kamra előadása Bemutató időpontja: 1998. december 20., Kamra Stáblista: Szereplők Richard atyjának szelleme Szenes (második bérgyilkos) Kismargo (Richard unokahúga) Anna (Richard nagynénje) Anyika (Richard nagyanyja) Erzsébet (Richard anyja)
() Toldi Ennek szellemében különleges csemegének számítottak a diákság megmutatkozásai. A már említett SZFE-előadáson, a Toldi n kívül a kaposvári II. évfolyamos színészhallgatók Jeles András: A nap már lement című munkáját adták elő a szerző rendezésében. A színházzal, tánccal foglalkozó, felsőoktatásban részt vevő hallgatók világa engem mindig különleges bizsergéssel tölt el, hiszen ilyen alkalmakkor műhelymunkájukból előbújva bepillantást engednek nekünk, kívülállóknak, furcsa, elszigetelt világukba, ami miatt az egészet valami misztikus hangulat lengi körbe. Vérbosszú a Kisszínházban : Balta a fejbe: dől a művér a színpadon, mint Tarantinónál - DélmagyArchív. Rajtuk kívül két középiskolai produkciót is láthatott a szegedi közönség: a Janus sr. nevű pécsi középiskolai színházi egylet Balkán című, a XXIV. Országos Diákszínjátszó Találkozó közönség- és alkotói díjas, és a szentesi Horváth Mihály Gimnázium A legnagyobb magyar című utcaszínházi előadását. Az első a West Balkán-tragédia kapcsán beszél a fiatalokat érintő problémákról, a második a mai magyar politikai állapotokra reflektál, a magyarnak lenni érzését járja körbe.
Vilmányi Benett A Lőrinczy Attila által használt drámai forma nagy, miközben a szereplők egyre feltűnőbben kis jellemek. Generációs szakadék tátong a hősök között – amit szépen kifejez az idősebbek és a fiatalok eltérő nyelvi regisztere is. Ugyanakkor becsapós lehet ez a különbség, hiszen a szülők és a nagyszülők által használt patetikus-poétikus retorika (zengő érctől, pengő cimbalomtól, "sűrű vérzivatar közelg, és a fogaknak vad csikorgatása"-ig) nem feltétlenül jelent magasabb rendű ethoszt, nemesebb magatartást vagy jobb emberi minőséget, mint a fiataloké. A művet önmagában a formai játékossága talán nem teszi kiemelkedővé, de a kilencvenes évek végi jelentkezésekor erősítette jelentőségét a közeg, amelyet felmutatott. Balta a fejbe kritika. A rendszerváltás után kinövő újgazdag vállalkozói réteg képviselőit láttuk megelevenedni a színen, a családi viszonyaikkal és viszályaikkal, a szórakozásaikkal, a heppjeikkel, az érzelmi defektusaikkal. A darab e vonatkozásban most, a 2018-as pesti magyar színházi bemutató idején légüres térben látszik mozogni.
A(z) Szegedi Nemzeti Színház előadása Bemutató időpontja: Stáblista: Szereplők Richárd atyjának szelleme Két mennyei prostituált
A Pater Sparrow tervezte díszlet három hangsúlyos elemet tartalmaz. A rivaldánál látható, hosszú sorban felhalmozott lomok térelválasztóként működnek a játéktér és az eredeti nézőtér között. A kifigyelhető tárgyak közül – úgy mint kád, autógumik, mosogató, olajoshordók, egyebek – egy hatalmas szoborfélfej tűnik fel, amelynek szemére olykor zöld fény vetül. Akár egy monokli, jelzi az ember(iség) nyolc napon túl gyógyuló sérülését. Feljebb csillogó, mintás, szürkés revüfüggöny-féleség lóg, amely néha zöld vagy piros fényt kap, s ilyenkor a mintázata úgy hat, mintha "minden összetört" volna. A harmadik darabja a díszletnek egy kerekes építkezési állványzat, amelynek emelete Ricsi szobájául szolgál, de a halott is innen bámészkodik. Kovács Bálint: Sokadik Richard - szinhaz.net. Tehát a színpadkép vertikálisan nem különít el sem ideátot és túlvilágot, sem nemzedékeket. Magán a nézőtéren is zajlik valami, az onnan feltekergő füstből ítélve víziók mutatkozhatnak a zsöllyében, ezek azonban a színpadi tribün bal oldali részéről sajnos nem láthatóak.
Mert a drámának végül nem sikerül igazán kibontania saját világát, világképét, világanalízisét, és ebben Horváth Illés rendezőként nemhogy nem megy szembe a szerzővel, de tovább erősíti a sikerületlenség érzését. A szöveg második felére – noha az a brutálisabb – egyre inkább a komédia felé billen a mérleg nyelve az ügyefogyott bérgyilkosokkal és a fia halálába szó szerint belebolonduló, marhaságokat beszélő nagypapával. Balta a fejbe kritika 2020. Ez nem használ a drámának, mert a humor túlságosan egyszerű ahhoz, hogy bármilyen módon rábírja a nézőt, nézzen máshogy arra, amit lát. És Horváth Illés rendezésében minden szélsőségesebb: az erőszak, de a komikum is. Így viszont nagyon nehéz komolyan venni a színpadon bárkit, akinek Lőrinczy humorosnak szánt mondatokat adott a szájába: Kálid Artúr fegyveres betörés közben sütizni leálló félhülyébe megy át egy idő után, Kovács Zsolt bolond nagypapaként pedig nem mutatja meg öregura észvesztése mögött a méltóságot, csak a kergekórt, így nem kelt empátiát, együttérzést sem.
2021. 02. 13. 170 Views Nyikolaj Vasziljevics Gogol (orosz nyelven: Николай Васильевич Гоголь, ukrán nyelven: Микола Васильович Гоголь; Szorocsinci, 1809. április 1. – Moszkva, 1852. március 4. ) ukrán származású orosz író. Orosz iro nikolai de. Az orosz irodalom klasszikusa, az orosz széppróza és drámairodalom egyik legnagyobb hatású alakja. Az 1830-as években a romantikát az orosz irodalomban is fokozatosan felváltotta a realista ábrázolásmód. Lassanként előtérbe került a próza a verses műfajok helyett, az életszerű helyzetek és alakok ábrázolása a rendkívülire növesztett hősök, vad szenvedélyek helyett. Ez az átmenet vagy kettősség Puskin és Gogol írásművészetében egyaránt megfigyelhető. Gogol első, nyomtatásban megjelent műve, a Hans Küchelgarten még versekben írt, romantikus elbeszélő költemény volt. Ennek nyilvánvaló kudarca után versekkel többé már nem próbálkozott. Első novellagyűjteménye, az Esték egy gyikanykai tanyán szintén a romantika jegyében, de reális talajon, az ukrán népéletben és folklórban fogant.
Ebben a felfogásban írta remekeit: A bőrönd, Kompromiszszum, Puskinland. Navigációs menü Egyik utolsó könyve, az Európa Könyvkiadó remek Dovlatov-sorozatának legfrissebb darabja, A kihelyezett tagozat már Amerikában íródott. A könyv második részében közölt "válogatott elbeszélések" Orosz író látása csalódást keltenek. Talán csak a Szőlő emelhető ki közülük, a többi részben erőltetett, részben lapos, humoruk inkább újságírói, semmint valódi írói vénára vall. Cselekménye egyszerű: a rádióadó, ahol New Yorkban emigránsként dolgozik, az írót Los Angelesbe küldi, ugyan adna hosszabb tudósítást az orosz emigráció egyik nagyszabású, többnapos konferenciájáról, melynek szereplői összességükben úgy jellemezhetők, mint az orosz szovjet világ "kihelyezett tagozata". Orosz iro nikolai 1. Nyikolaj Alekszejevics Osztrovszkij Dovlatov persze az első pillanatokban érzékeli a helyzet abszurd és nevetséges mivoltát a küldöttek már az összejövetel nevében sem tudnak megegyezni, egyszer konferencia, egyszer szimpózium, megint máskor értekezlet Fokozza a képtelenséget, hogy szállodai szobájába állapotosan és egyetlen dollár nélkül váratlanul betoppan tizenöt éve nem látott szerelme, Taszja, aki ugyancsak emigrált időközben.
Itteni tartózkodása idején írta meg A köpönyeg et, s ekkor fejezte be máig legismertebb prózai művét, a Holt lelkek et is. Ez utóbbi afféle pikareszk regény, a szélhámos Csicsikov utazása a provinciális Oroszországban. Állítólag Puskin, amikor barátja felolvasta neki a regény első fejezeteit, könnyesre nevette magát, s megjegyezte: "Milyen szomorú is ez a mi Oroszországunk". Katona József Színház. "Megvan az a kis gyengénk, hogy magunk iránt kissé elnézők vagyunk, s inkább valamely felebarátunkat hibáztatjuk, akin aztán kitöltjük a bosszúnkat, például a cseléden, aki éppen jókor kerül a szemünk elé, vagy a beosztottunkon, vagy a feleségünkön, vagy ha más nem akad, akár egy széken, amelyet aztán úgy odavágunk az ajtóhoz, hogy karja, lába, támlája törik – hadd tudja meg, mi az igazi harag. " (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Holt lelkek) "Sose gondoltam volna, hogy teremthet magának ember olyan poklot, ahol nincs egyetlen kép, egyetlen árnyék, nincs semmi, ami csak valamelyest is hasonlítana a reményhez…" (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Régimódi földesurak) 1841-ben visszatért Oroszországba, Moszkvában telepedett le, de nem találta a helyét.
A köpeny elrablása és a tekintélyes személy durva elutasítása, sértegetése pedig Akakijt a sírba viszi. Torz figura az elbeszélésben a rendőrfőnök is, aki épp az áldozat bűnösségét akarja bebizonyítani. A tábornokgondolat- és érzésvilága épp oly fantasztikusan leszűkített, korlátolt, mint Akakijé. Ebben a világban az arányok épp úgy eltolódtak, groteszk módon eltorzultak. A főszereplő halálát többféleképpen is lehet értelmezni. A szokásos magyarázat szerint Akakij Akakijevicstől köpönyegével együtt emberi méltóságát, életét is elrabolták, s a szerencsétlen kishivatalnok belehalt bánatába. Egész pályafutása alatt megalázkodó, mintaszerű hivatalnok volt: mindig a magasabb állású személyiségek értékrendjéhez igazodott, létének legfőbb értelmét abban látta, hogy a rangban felette állók elismerését kivívhassa. Ukrán nemesi családból származott Gogol, az orosz irodalom köpönyegese - Könyves magazin. Csupán egyetlen egyszer került olyan helyzetbe, mikor egy feljebbvalóját viselkedése felháborította. A saját hatalmától megmámorosodott tekintélyes személy valóságos dührohamot kapott Akakij ügyetlen, félénk kérelme miatt.
Erre a nagy feladatra a Csokonai Színház a neves kijevi színházigazgató-rendezőt, Vladiszlav Troickijt kérte fel, aki különleges érzékenységgel képes színpadra állítani mind a klasszikus, mind a kortárs szerzőket az antik görögöktől kezdve Shakespeare-en át Pirandellóig, illetve a mai drámaírókig. Előadásai egyszerre látványosak, zeneileg kidolgozottak, és színészi játék szempontjából hitelesek. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az ő színházi anyanyelve maga a gogoli groteszk. Orosz iro nikolai ii. Szereposztás fordította Mészöly Dezső, Mészöly Pál A.
Vonzódott a színészethez, a festészethez is tehetsége volt, a történelem is izgatta, Ukrajna, majd a világ történetét is meg akarta írni, emellett a közélet kérdései, a társadalmi igazságtalanságok, ezeknek orvoslása is foglalkoztatták. S természetesen az irodalmat is hőn szerette, mint minden ifjú, ő is költeményekkel kezdte pályáját. Nyikolaj Gavrilovics Csernisevszkij: Mit tegyünk? Az új emberről szóló elbeszélésekből. Alig húszévesen megjelent a Hans Küchelgarten című romantikus elbeszélő költeménye, de a közönség nem figyelt fel rá. 1828-ban Pétervárra költözött, ahol előbb színészkedett, majd egyre kiábrándultabban különböző hivatalokban dolgozott. Útkeresésének egyetlen előnye volt, hogy alaposan megismerte a bürokrácia kusza útvesztőit, a kisemmizett, a létbe, a lélekölő munkába beleszürkülő hivatalnok típusát, s tapasztalatait későbbi műveiben is felhasználhatta. 1831-ben megismerkedett Puskinnal, aki rögtön felismerte barátja írói tehetségét, s arra biztatta, hogy a hivatalnokoskodás helyett inkább íróként kamatoztassa képességeit. Hamarosan meg is jelent Gogol első elbeszélés-gyűjteménye, az Esték egy gyikanykai tanyán, amelyben falusi mesemondók stílusában adja elő tréfás-lírai, olykor borzongató történeteit.
Az írás hamar nagy népszerűségre tett szert Itáliában, filmes adaptációja éppen készülőben van az Oscar-díjas Gabriele Salvatores (Mediterraneo) rendezésével. Lilin a L'espresso munkatársa, ahol hetente jelentkezik, gyakran humoros tárcáival.