Mire elég 90 perc? Az Oscar-díjas Robin Williams egyik utolsó alakítása Főszerepekben: Robin Williams, Mila Kunis, Peter Dinklage és Melissa Leo DVD A rettegés arénája Jack Ryan (Ben Affleck) az amerikai titkosszolgálat, a CIA tanácsadója újabb veszélyes megbízatást kap. Az orosz elnök hirtelen meghal, s... Beszállítói készleten 3 pont 12 - 14 munkanap 2 - 4 munkanap Éjszaka a múzeumban - DVD A New York-i Természetrajzi Múzeum kiállító csarnokai telis-tele vannak csodás látnivalókkal: őskori szörnyek csontvázaival, ókori relikv... BLU-RAY Éjszaka a múzeumban (Blu-ray) A nagy nap - DVD Felnőtt gyerekeik és barátaik legnagyobb derültségére a rég elvált Don és Ellie Griffin (Robert De Niro és Diane Keaton) kénytelenek eljá... 7 - 10 munkanap Jó reggelt, Vietnám! - DVD Az amerikai hadsereg rátalál az igazi titkos fegyverre – bár működése megjósolhatatlan, a hatása mindig átütő: az Oscar(r)-díjas Robin Wi... Holt költők társasága (Blu-ray) Ifjú lelkeket lángra lobbantó különc tanárember (az Oscar(r)-díjas Robin Williams*) kezdi meg varázslatos működését 1959-ben a Welton Aka... Holt költők társasága Barátság extrákkal (Blu-ray) Dylannek (Justin Timberlake) egyszer és mindenkorra elege van a barátnőkből.
Robin Williams új filmjében egy meglehetősen dühös férfit alakít, mint azt a film címe, The Angriest Man in Brooklyn (A legdühösebb ember Brooklynban) is mutatja. Éppenséggel van is oka a mérgelődésre: autóbalesetet szenvedett, és a kórházban egy sarokba szorított orvos (Mila Kunis) azt mondja neki, hogy elpattant egy ér az agyába, és csak másfél órája van hátra. A megdöbbent férfi úgy dönt, villámgyorsan megpróbálja helyrehozni elrontott emberi kapcsolatait ennyi idő alatt. A The Angriest Man in Brooklyn egy 1997-es, Baum úr című izraeli film remake-je, és Phil Alden Robinson rendezte, aki meglehetősen ritkán csinál filmet: legutóbb a 2002-es A rettegés arénájá -t rendezte. A The Angriest Man in Brooklyn -t május 23-án mutatják be az amerikai mozikban. Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
De vajon képesek les... Trónok harca 1-3. díszdoboz A George R. R. Martin világsikerű fantasyregény-folyama alapján készült, epikus HBO-sorozat most díszdobozban! Trónok harca 1-4. évad - DVD A lenyűgöző utazás folytatódik George R. Martin nagysikerű könyve alapján az eredeti HBO Trónok Harca sorozatának Emmi díjas Első, Más... A te eseted Sam, a fiatal író belezúg Birdie-be, a csinos pincérnőbe, aki a kedvenc kávézójában dolgozik. Miután a hagyományos közeledési kísérletei... Fogságban Milyen messze mennél el, hogy megvédd a családodat? Keller Dover (Hugh Jackman) minden szülő rémálmával néz szembe, amikor hatéves kislán...
A dél-mezopotámiai városokban nem volt hangsúlyos városközpont, a piacterek és a közélet (bíráskodás, gyűlések, hivatalok) terei a városkapuknál, városrészenként csoportosultak, a templom és a palota - ha volt a városban - egymástól távol helyezkedett el. E területről északra és nyugatra a templom és a palota egyre közelebb van egymáshoz és külön belső fallal körülkerítve elkülönülő városközpontot alkotnak. Itt a király általában főpap is. A városok falain belül találhatóak a közemberek egyszerű, egymáshoz tapadó vályogházai is. Városi élet, mindennapok Mezopotámiában A városokban - eltekintve az előre tervezett óriás sugárutaktól - igen nagy volt a zsúfoltság, szűk sikátorokon hatalmas tömeg áramlott fel-le. Babilonban például a Kr. Mesopotamia 5 osztaly video. VI. században 300 ezer ember élt. A naponta sok emberrel találkozó, beszélgető, üzleteket, kocsmákat látogató, perlekedő, közügyekben résztvevő városiak egy teljesen új életformát, életritmust alakítottak ki. Idejüket hosszú és rövid távra egyaránt be kellett osztaniuk, nem véletlen, hogy a civilizációk teremtik meg a homok-, víz- és napórát, illetve a naptárakat.
Rendelje meg most a Történelemből Ötös letölthető oktatóprogramot 5. osztályosoknak! Kattintson a megrendelem gombra, majd válassza ki az iskolai 1 gépes vagy korlátlan licenc-et: Megrendelem
42 A sztálingrádi szovjet támadás 42 Hadműveletek a Csendes-óceánon 43 Hadműveletek Magyarországon 43 A doni katasztrófa 43 A holokauszt 44 A második világháború embervesztesége 44 Európa a hidegháború időszakában 44 A felosztott Berlin 44 A kétpólusú világ 45 Az indokínai háborúk 45 Az arab—izraeli háborúk 45 A koreai háború 45 A gyarmatok függetlenné válása 46 Közép- és Kelet-Európa 1989 után 46 Az európai egységfolyamat 47 A Szovjetunió felbomlása 47 Jugoszlávia felbomlása 47 Magyarország 1945 után 48 Az 1956-os forradalom Budapesten 48
A város szervezi és biztosítja vidékének védelmét háború esetén. A vidék viszont a termőföldet, csatornákat adja, ahol a városiak ültetvényei helyezkednek el, ahova gyakran maguk a városiak járnak ki dolgozni és ahonnan a városiak napi élelme érkezik. A települések sajátos rendszere alakult ki, a nagyvárosok "vidékét" kisebb városok, azokét további, még kisebb települések, falvak jelentették. Így a munkamegosztás és kölcsönös függés nem csak a városlakókat, hanem a falvakat is magába foglalta. A házak a mezopotámiai városokban A mezopotámiai városi házak a falusihoz hasonlóan főként vályogból épültek. A kis árnyékos udvarból nyíltak a sötét helyiségek. A házaknak az utcára csak a bejáratuk nyílt (esetleg árusító pult), de ablakuk nemigen volt: így kizárták a napfényt és a kíváncsi tekinteteket. Mesopotamia 5 osztály . Terméskő nem volt a környéken, a módosabb épületeket vagy középületeket legfeljebb égetett téglából építették, mázas cserepekkel díszítették. Az élet az udvarokon, a lapos tetőkön, illetve a kis sikátorokban folyt.
A szabadságharc főbb hadműveletei A tavaszi hadjárat 7. osztály A német és az olasz egység létrejötte A Balkán-félsziget Az Amerikai Egyesült Államok a 19. században A Bach-rendszer Magyarország a dualizmus időszakában Magyarország gazdasága a dualizmus időszakában Az Osztrák-Magyar Monarchia népei Budapest fejlődése Európa a 19–20. század fordulóján Ázsia (a 19. Az őskor és az ókor világa | Sulinet Tudásbázis. század végén) Afrika (a 19. század közepétől a 20. század elejéig) Latin-Amerika (a 19. században) A Föld a huszadik század elején A sarkvidékek felfedezése Európa az első világháború idején A nyugati front Szovjet-Oroszország Európa az első világháború után A Szovjetunió a két világháború között Magyarország 1918–1919-ben A történelmi Magyarország felbomlása A szomszédos államok területi igényei Európa az 1930-as években Magyarország a két világháború között A II.