És ezek a következmények megismételhetőek. Az egyik ilyen hátrány az, hogy a hátralékos tulajdonos külön tulajdonát, valamint a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadát a társasház – a tartozás erejéig – jelzálogjoggal terheli meg. A jelzálogjog biztosítékként szolgál a társasház javára a tartozás megfizetésére. Ebben az esetben vagy a közgyűlés – az érintett tulajdonostárs szavazatának figyelmen kívül hagyásával – dönt a kérdésben, vagy közgyűlés hiányában, a közös képviselő önállóan is intézkedhet. Ez utóbbi esetben a szervezeti és működési szabályzat adhatja meg ezt a jogot a közös képviselőnek. Forrás: MTI/Balázs Attila A jelzálogjog bejegyzésének sajátossága, hogy mind a közgyűlési határozatot, mind pedig a közös képviselő rendelkezését ügyvéd, vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba, vagy közokiratba kell foglalni. Közös költség kisokos - Kiadó Lakás. Ez lényeges feltétele az ingatlan-nyilvántartásbeli bejegyzésnek. Természetesen, amennyiben a hátralék rendezetté válik, akkor a törlés iránt – ugyanilyen formában – a tulajdonos költségére, intézkednie kell a társasháznak.
Szakmai véleményem, egyben meggyőződésem szerint külön kell választani a közösköltség-hozzájárulás (mint a Tht. 47. § szerinti költségvetési tervben a számviteli előírások szerint kvázi előlegként fizetendő) hátralékának, illetve a Tht. § és a számviteli előírások szerinti tényleges közösköltség -hátraléknak az SZMSZ-beli szabályozását. A közös költséggel kapcsolatos kérdések – D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt.. Erre a két fogalom számviteli értelmezésének különbözősége miatt van feltétlenül szükség. Természetesen nem vitatom, hogy az előlegként fizetendő hozzájárulást is meg kell fizetni, de ennek sokkal kisebb a jelentősége például abban az esetben, ha végül a tényleges költségek el sem érik a tervezettet, ráadásul a jogszabályi előírások (Tht. § és Tht 47. §) is némileg ellentmondani látszanak egymásnak (főleg a számviteli előírások ismeretének hiányában), ami rendkívül sok problémát jelent mind a működés, mind a jogalkalmazás, mind a jogviták rendezése szempontjából. Az egyedüli hatékony megoldás véleményem szerint mindezeknek az SZMSZ-ben történő egyértelmű szabályozása, mégpedig az alábbi lehetőségek érdemi megfontolása alapján, s minden tulajdonostársra szigorúan csak azonos elvek mentén.
A másik lehetőség a fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezése, mely tipikusan a behajtás iránti intézkedés formája. Elrendelése- a fentiekhez hasonlóan – szintén vagy a szervezeti és működési szabályzat felhatalmazása, vagy egyedi közgyűlési határozat alapján történhet meg. Ennek kimenetele akár a polgári peres eljárás is lehet.
Mivel egyre többen végeznek saját maguk szelektív hulladékgyűjtést, egyes önkormányzatok lehetőséget adnak arra, hogy az adott személy mentesüljön a szemét díj fizetése alól. Ez esetben a társasház a továbbiakban nem kötelezheti az adott lakót a díj fizetésére, azt a közös költség be sem építheti be.
Ahhoz, hogy megtudjuk, hogy 2016. januártól milyen gyakorisággal kell áfa bevallást benyújtanunk, a 2014. évi áfa bevallások egyenlegeit szükséges éves szinten összeadnunk. Az év eleji gyakoriság számításánál fontos tudni, hogy az önrevíziót minden esetben bele kell számítani az éves egyenlegbe. Nézzünk egy példát az év eleji gyakoriság számítására. A példában a társaság negyedéves bevallásra kötelezett 2014-ben. 2014. I. negyedéves összesített Áfa egyenleg: 200 eFt (+) 2014 II. negyedéves összesített Áfa egyenleg: 300 eFt (+) 2014 III. negyedéves összesített Áfa egyenleg: 600 eFt (+) 2014 IV. Áfa gyakoriság váltás bejelentése. negyedéves összesített Áfa egyenleg: 200 eFt (-) Az éves összesített Áfa egyenleg 2014-ben 900 eFt (+), ezért a társaság 2016 januárjától negyedéves áfa bevallásra kötelezett. Nézzük, hogy alakul a fenti példa, ha 2014. negyedévére önrevízió kerül benyújtásra, melynek hatására a fizetendő áfa 200e Ft-tal megnő. Az önellenőrzés figyelembevételével az áfa egyenlege megváltozik: a 2014. negyedév áfa egyenlege az önrevízió hatására: 400 eFt (+) Így az éves egyenleg 2014-ben 1 100 eFt (+) lesz.
Az adott időszakban keletkezett fizetendő adó fogalmába beletartozott az előző időszakról áthozott (göngyölített) adó összege is. A 2009. évre megállapítandó bevallás-gyakoriság meghatározása során az elszámolandó adó alatt a gyakorisághoz figyelembe vett adómegállapítási időszakokban keletkezett fizetendő adó együttes összegének és a levonható, előzetesen felszámított adó különbözetét kell érteni. A 2009. évi bevallás-gyakoriságok megállapítása során nem kell figyelembe venni az előző időszakról áthozott göngyölített követelések összegét. Azaz 2009-ben a bevallás 26. sorából kivonva a bevallás 64. sorában szereplő összeget kell vizsgálni, és nem a 71. Áfa bevallások gyakorisága - Adónavigátor. sorban szereplő "tárgyidőszakban megállapított fizetendő adó" az irányadó. Nézzünk egy példát: Ha egy cég előző időszakról (2008. IV. negyedévről) áthozott követelése 500 ezer forint, és az első két negyedévben a fizetendő és a levonható adó különbözete 1, 2 millió forint, akkor júliustól havi bevallásra kötelezett annak ellenére, hogy a "tárgyidőszakban megállapított fizetendő adója" 700 ezer forint.
Dátum: 2011. nov. 25. | írta: Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna Könnyű a kérdés, ugye? És ha hozzáteszem azt, hogy abban az esetben, ha önellenőrzést is nyújtunk be? Bizony akkor már gondolkodni kell a válaszon. Sokan kérdezték mostanában, hogy melyik időszakban kell először gyakoribb áfa bevallást adni, ha egy korábbi negyedévre önellenőrzést nyújtunk be. Az adózás rendjéről szóló törvény szerint a negyedéves bevallásról havi bevallásra kell áttérni, ha az év elejétől összesített elszámolandó adója pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte. ÁFA-bevallás gyakorisága mitől függ? - EU-TAX Consulting Kft.. Az első havi bevallást arról a hónapról kell benyújtani, amelyet megelőző bevallással lezárt negyedévben az adózó az értékhatárt elérte. Így ha a tárgyév 3 negyedévére beadott áfa bevallások alapján az elszámolandó adó meghaladja az 1 millió forintot, akkor októbertől havi bevallást kell benyújtani. Nézzük mi a helyzet akkor, ha a 3 negyedév egyenlege még csak 900 ezer forint fizetendő áfa, de észrevesszük, hogy egy számlát helytelenül állítottunk be a bevallásba, és ezért önellenőrzést kell benyújtani.
Felvetek egy másik esetet, melyre – a cikkel egyidőben – adóhatósági tájékoztatást kértem. Ha valakinek az első negyedévben az elszámolandó adója mínusz 500 ezer, a második negyedévben pedig fizetendő 1, 2 millió forint, akkor neki vajon át kell-e térnie a havi gyakoriságra? Áfa gyakoriság valras plage. Az adott negyedévben elérte az értékhatárt, viszont az art szerint azt év elejétől kell vizsgálni. Azaz elvileg nem kell áttérnie, mert az év elejétől számítva ő még nem éri el az 1 milliós értékhatárt. (Ha kapok választ, a cikk utáni hozzászólásokban megosztom az olvasókkal. ) A bejegyzés címkéi adózás rendje, áfa