Rosszkedvünk tele John Steinbeck Oldalszám: 328 Kötéstípus: kemény táblás védőborítóval Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kft. Eredeti cím: The winter of our discontent Fordító: Réz Ádám ISBN: 9789632450759 Országos megjelenés: 2008. 03. 15 Termékkód: 316 A Rosszkedvünk tele egyszerre hiteles társadalomábrázolás és sajátos önjellemzés is. Középkorú hőse, aki látszólag boldog harmóniában él családjával, szenved attól a státusztól, ahová jutott, kitörni azonban képtelen belőle. Végül a körülmények összhangja és saját vívódásai meghozzák gyümölcsüket, és néhány üzletpolitikai húzással sikerül a vagyonosodás útjára lépnie. Steinbeck hőse ugyanakkor megbukik, elsősorban saját maga lelkiismerete előtt, és ezzel az író kemény ítéletet mond a meggazdagodás amerikai mítosza felett. "York napsütése rosszkedvünk telét tündöklő nyárrá változtatta át... " - ezekkel a szavakkal lép színre a világirodalom legnagyobb szörnyetege, Shakespeare III. Richárdja. Vajon miért idézi fel rettenetes szellemét Steinbeck ehhez a regényéhez?
Mostantól így helyes: dühvel v. dühhel, juhval v. juhhal; e-mail v. ímél, e-mail-cím v. ímélcím, e-mail-kapcsolat v. ímélkapcsolat, online. A munkaerőpiaci kötőjeles… Tovább » Régóta agyalok azon, hogy milyen apropóból rukkoljak elő ezzel a kényes témával, az örök vesszőparipámmal, a helyesírással. Ez az én "nünükém" vagy "Achilles-sarkam". (Achilles = Akhilleusz görög hős, aki a monda szerint egész testében sérthetetlen volt, csak a sarkán nem) No jó, nem "az", hanem az "egyik". A volt kollégáim talán emlékeznek arra, hogy mindig… Tovább »
Ha ezek hamar terjeszthetők lesznek, akkor megváltozhat az emberiség védekezése, és legalább is kontroll alatt tartható lesz a járvány. Talán lesz még egy tanulság, amit a járvány előtti évtizedben a legsúlyosabb fertőző betegekkel foglalkozó orvosaink súlyos problémának neveztek: a világszerte relatíve (üzleti értelemben) kis esetszámú fertőző betegségek elleni antibiotikumok és antivirális szerek kutatása lelassult, szimpla gazdasági okokból. Remélem, ez a járvány tartósan megváltoztatja a korábbi helyzetet okozó nézeteket és gondolkodást. Tanulság tehát bőven van. Reménykedek, hogy ez a járvány nemcsak orvosi, gazdasági, hanem olyan társadalmi problémákat is a felszínre hozott, amelyekkel foglalkozni kell. Hogyan legyünk így boldogok? Így, két év után, az egyik kérdéscsoport így hangzik: hogyan legyünk boldogok? Néha azért ez sem könnyű. Még azok a fránya esélytelen hollandusok is képesek voltak Európa legújabb, egyik legnagyobb és legszebb vadonatúj sportarénájában, a csodásan világító MVM Dome-ban elporolni a fiainkat a kézilabda Eb nyitómeccsén.
[... ] Steinbeck, a modern amerikai irodalom egyik csillaga régi ismerőse a magyar olvasóközönségnek. Regényei kíméletlenül éles fényt vetítenek az amerikai társadalom egy-egy körére. Ebben is hű és színes képet fest egy amerikai kisváros embereiről és erkölcseiről, arról a légkörről, amelyben bűn szegénynek maradni, és utólag senkitől sem kérdezik meg, milyen eszközök segítségével szabadult meg ettől a "bűntől". A Nobel-díjas szerző egyik utolsó regénye + kinyit Termék kategóriák: Aranytoll, Könyveink Termék címke: Felnőtt, Fiúknak / Férfiaknak, irodalom, John Steinbeck, klasszikus, Könyvek, kötelező olvasmány, Lányoknak / Nőknek, örökzöld, regény, Réz Ádám, uniszex
Victor Klemperer: A Harmadik Birodalom nyelve (Tömegkommunikációs Kutatóközpont, 1984) - Szerkesztő Fordító Lektor Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Victor Klemperer (1881-1960) filológus, a francia irodalom és az összehasonlító irodalomtudomány szakértője legfontosabb könyvének a Harmadik Birodalom nyelvét tartja, amely szerzőjének nevét Európán kívül is ismertté tette. Könyve mindenekelőtt napló, mégpedig szinte páratlan: egy zsidó feljegyzései a nemzetiszocialista Németországban - Hitler hatalomra jutásától egészen bukásáig. Az író végig benne él a számára életveszélyes társadalomban, rögzíti állandó megfigyeléseit s imponáló polgári műveltség birtokában, éles szemmel, időnként humorral és finom öniróniával jeleníti meg a "hétköznapi fasizmust". De Klemperer könyve sokkal több, mint napló: történelemfilozófiai mű is. Azt kutatja, hogyan épülhetett ki Németországban a polgári műveltségnek ebben a bölcsőjében olyan brutális rendszer, mint a nemzeti szocialista állam.
LTI - A Harmadik Birodalom nyelve leírása Victor Klemperer (1881-1960) zsidó származású nyelvészprofesszorként kizárólag árja feleségének és Drezda bombázásának köszönhetően élte túl a Harmadik Birodalom tizenkét esztendőjét. A drezdai egyetem katedrájáról különböző hadiutánpótlás-gyárakba száműzve, betanított segédmunkásként közvetlen közelről figyelhette meg, hogyan fertőzi meg egy egész nép tudatát a náci hatalom legtitkosabb és legfélelmetesebb fegyvere, a totális nyelv, amit ő rövidítve LTI-nek, azaz a Harmadik Birodalom nyelvének (Lingua Tertii Imperii) nevezett el. Megfigyeléseit folyamatosan lejegyezte a naplójába, majd a háború befejezése után fejezetekbe rendezte és 1947-ben LTI címen publikálta, mely világszerte ismerte tette a nevét. Klemperer az LTI-ben a hitleri propaganda és közélet nyelvének néhány tucat kulcsszimbólumát megragadva, ezeket történeti, kultúrtörténeti és nyelvi kontextusba állítva tulajdonképpen minden totális és totalitásra törekvő rendszer nyelvi sémáit katalogizálja.
Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Helyszín: 2B Galéria 1092 Budapest, IX. kerület, Ráday utca 47. Victor Klemperer (1881-1960) zsidó származású nyelvészprofesszorként kizárólag árja feleségének és Drezda bombázásának köszönhetően élte túl a Harmadik Birodalom tizenkét esztendejét. A drezdai egyetem katedrájáról különböző hadiutánpótlás-gyárakba száműzve, betanított segédmunkásként közvetlen közelről figyelhette meg, hogyan fertőzi meg egy egész nép tudatát a náci hatalom legtitkosabb és legfélelmetesebb fegyvere, a totális nyelv, amit ő rövidítve LTI-nek, azaz a Harmadik Birodalom nyelvének (Lingua Tertii Imperii) nevezett el. Megfigyeléseit folyamatosan lejegyezte a naplójába, majd a háború befejezése után fejezetekbe rendezte és 1947-ben LTI címen publikálta, mely világszerte ismertté tette a nevét.
19. oldal (Tömegkommunikációs Kutatóközpont, 1984) Bardamu ♥ >! 2021. november 25., 16:32 "A szavak lehetnek csipetnyi arzénadagok: észrevétlenül nyeljük őket, látszólag semmi hatásuk sincs, de egy idő után teljesen megmételyeznek bennünket. " 26. oldal Bardamu ♥ >! 2021. november 25., 16:34 "… tudom, hogy minden tanult ember lelkében található egy szeletnyi a népből, és hogy az adott pillanatban sem kritikus óvatosságom, sem az összes tudásom a hazugságról nem fog segíteni rajtam: akármikor legyőzhet a nyomtatott hazugság, ha egyszerre tör rám minden oldalról, és körülöttem csak kevés, egyre kevesebb, és végül már egyetlenegy ember sem kételkedik benne. " 290. november 25., 16:39 Megint eszembe jut az elefántos vicc: Hogyan ejtettem el az ezredik elefántomat?, meséli az amerikai. Ugyanebben a viccben a német a maga karthágói harci elefántjairól szóló dolgozatával még a gondolkodók, a költők meg a másfél évszázaddal ezelőtti letűnt korszak világtól idegen tudósainak népéhez tartozik. Ha a Harmadik Birodalom németje kapná meg ugyanezt a feladatot, akkor ő a világ legjobb fegyvereivel ölné halomra a világ legnagyobb elefántjait.
És hogy a mai olvasó el tudja képzelni, milyen propagandaeszközökkel zajlott az agymosás, Kiss Barnabás sok-sok politikai plakáttal, reklámba bújtatott politikai propagandával és Wochenspruch hal (heti mondat, mintha a Szentírás egy verse lenne…) egészítette ki. Az utószóból megismerjük Klemperer és műve utóéletét is. A túlélés után lelkes kommunista lett, majd megdöbbenten tapasztalta: a megszülető és demokratikusnak kikiáltott Németország változatlanul ugyanazt a nyelvet, terminológiát használja, amelyről ő azt hitte, hogy a háború nyomaival együtt eltűnik. De a filológus elme nem pihent, Sztálin Szovjetuniójának nyelvét kezdte vizsgálni, s arra jutott, hogy nincs különbség, "ezek ugyanazok". Élete alkonyán bocsánatot kért (politikai) tévedéseiért. A nyelvek élete iránt érdeklődők számára nagy csemege Klemperer könyve. De nagyon fontos lehet azok számára is, akik értetlenül állnak az elnáculó (friss kifejezés: elnácisodó) fiatalok előtt, a holokauszttagadók és holokausztrelativizálók előtt, akik meg akarják érteni, miért dől annyi sötétség az erőszakban hívők szájából.