:) A szaténszalag kínálatunkra rendkívüli gondossággal figyelünk. Folyamatosan újítjuk a színskálát, de mellette a régebbi színeket is készleten tartjuk nagy mennyiségben. Arra törekszünk, hogy kereskedőink is mindig számíthassanak ránk, és utántölthessék polcaikat. Szatén szalag 3 cm 4. Ugyanazokat a színeket több méretben is elérhetővé tesszük. Jelenleg a 3mm-es, 6mm-es, 12mm-es, 25mm-es és a 38mm-es szatén szalagok rendelhetők közel 40 színben.
Cookie beállítások Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű funkcionalitáshoz marketing jellegű cookie-kat engedélyezhet, amivel elfogadja az Adatkezelési tájékoztató ban foglaltakat.
Cookie beállítások Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű funkcionalitáshoz marketing jellegű cookie-kat engedélyezhet, amivel elfogadja az Adatkezelési tájékoztató ban foglaltakat. Nem engedélyezem
Egy háromszöget szimmetrikusnak nevezünk, ha tengelyesen szimmetrikus, azaz létezik a háromszögnek szimmetriatengelye. A szimmetrikus háromszögekről sok-sok állítást megfogalmazhattunk kor A szimmetrikus háromszög szimmetriatengelyre merőleges oldalát alapnak hívjuk. A szimmetriatengely merőlegesen felezi az alapot. A szimmetrikus háromszög két egymással egyenlő oldalát száraknak nevezzük. A háromszög egy csúcsából a szemközti oldalra állított merőleges szakaszt a háromszög magasságának nevezzük. Az egyenlő szárú háromszög alappal szemközti csúcsából az alapra állított merőleges szakasz. Az egyenlő szárú háromszög a tengelyesen szimmetrikus háromszög másik elnevezése. A szimmetrikus fogalom alatt most tengelyes szimmetriát értünk. Egyenlő szárú háromszögben az alap és a szár által bezárt szög. Az alapon fekvő szögek egyenlők. Egyenlő szárú háromszögben a két szár által bezárt szög. A szimmetriatengely felezi a szárszöget. A szimmetrikus háromszög területének meghatározásához duplázzuk meg a háromszöget, majd vágjuk ketté az alaphoz tartozó magasság mellett.
4 pont egyik lehetséges tengelyszimmetrikus elhelyezkedése Húrtrapézoknak azokat a négyszögeket hívjuk, amelyeknek van olyan szimmetriatengelyük, amelyre nem illeszkedik egy csúcsuk sem. [1] [2] Húrtrapézt a szimmetriatengelyére tükrözve két-két csúcs éppen helyet cserél: a szimmetriatengely a húrtrapéz két (egymással szemközti) oldalának közös felezőmerőlegese, a másik két (egymással szintén szemközti oldal) pedig egymás tükörképe. A húrtrapézok tehát a tengelyesen szimmetrikus négyszögek egy részhalmazát alkotják. Nemcsak húrtrapézok lehetnek tengelyesen szimmetrikus négyszögek: négyszög lehet úgy is tengelyesen szimmetrikus, hogy két (egymással szembelévő) csúcsuk illeszkedik a szimmetriatengelyre (így saját magának tükörképe), a másik két (egymással szintén szemközti) csúcs pedig épp egymás tükörképe. A tengelyesen szimmetrikus négyszögeknek ezt a "másik" családját deltoidoknak nevezzük. A deltoidok tehát szintén tengelyesen szimmetrikus négyszögek: van olyan szimmetriatengelyük, amelyre illeszkedik csúcsuk (kettő is).
a(z) 266 eredmények "tengelyesen szimmetrikus négyszögek" Négyszögek Csoportosító Általános iskola 7. osztály 8. osztály Matek Lufi pukkasztó 6. osztály Szerencsekerék 5. osztály Doboznyitó Párosító Matek
Tengelyesen szimmetrikus négyszög csak húrtrapéz vagy deltoid lehet, de a két tulajdonság nem zárja ki egymást, hiszen négyszögnek több szimmetriatengelye is lehet: kettő, (három nem! ) vagy négy. Négy szimmetriatengelye éppen a négyzeteknek van (kettő "átlósan"). Minden négyzet húrnégyszög és egyúttal deltoid is (a két "átlós" szimmetriatengelyére "nézve" deltoid, a másik kettőre "nézve" pedig húrtrapéz). Csak négyzetek tekinthetők egyszerre húrtrapéznak és deltoidnak is. A húrtrapézokra sok érdekes, nemtriviális (nem magától értetődő) összefüggés teljesül, tehát ezt a fogalmat érdemes bevezetni. Példa ilyen összefüggésre: minden húrtrapéz köré írható kör, vagyis tetszőleges húrtrapézhoz található olyan kör, amelyre mind a négy csúcsa illeszkedik. Egyenértékű meghatározások [ szerkesztés] Ez előbbi fenti összefüggés "fordítva" nem igaz, vagyis nem minden köré írt körrel rendelkező négyszög húrtrapéz is egyben. Azonban könnyű példát mondani olyan összefüggésekre is, amelyek megfordíthatóak.
Szögfelező szerkesztése A rombusz minden oldala egyenlő és szimmetriatengelye két szögnek a szögfelezője, ezért A szög csúcsából tetszőleges körzőnyílással körívet rajzolunk. E körív és a szögszárak metszéspontjaiból ugyanezzel a körzőnyílással köríveket rajzolunk. E két körív metszéspontját összekötjük a szög csúcsával. Merőleges szerkesztés egy adott egyenesre egy adott pontjából Az egyenest tekintsük egyenesszögnek, ennek szerkesszük meg a szögfelezőjét: Az adott pont körül tetszőleges körzőnyílással körívet rajzolunk. E körív és az egyenes metszéspontjai körül egyenlő - az előbbi sugárnál nagyobb - sugárral köríveket rajzolunk. E két körív metszéspontjait összekötjük az adott ponttal. Merőleges szerkesztés egy adott egyenesre egy külső pontból Az adott pont körül a pont és az egyenes távolságánál nagyobb körzőnyílással körívet rajzolva egy egyenlőszárú háromszög csúcsait kapjuk. Felezzük meg e háromszög szárszögét: Az egyenlőszárú háromszög alapjának végpontjai körül az alap felénél nagyobb sugarú köríveket rajzolunk.
Az ötödik osztályban merőlegest általában két vonalzó segítségével rajzolunk, pedig ezt egy derékszögű vonalzóval is megtehetjük: Merőleges rajzolására még jól lehet használni a szögmérős vonalzókon található hálót is. Nagyon elterjedt a két vonalzóval való merőleges állítás: a derékszögű vonalzó átfogóját az adott egyeneshez illesztjük, egy másik vonalzót az egyik befogó mellett rögzítünk, majd a derékszögű vonalzót 90 fokkal elforgatjuk. Ez utóbbi módszer sok ötödikesnek jelent gondot, mert fogatással igazából még nem találkozott, a részletesebb tárgyalása csak hetedik osztályban lesz. A szögmérős vonalzót párhuzamos egyenesek rajzolásához is használhatjuk, de erre a célra a "gurulós vonalzó", az úgynevezett rollergraf is megfelel. Bár ez utóbbi használata nálunk nem igen terjedt el: helyette maradt a hagyományos, két vonalzós csúsztatás: a derékszögű vonalzó egyik élét az adott egyeneshez illesztjük, majd a másik vonalzó mentén csúsztatjuk, eltoljuk. Az eltolás részletesebb tárgyalása is csak hetedik osztályban lesz, de ezt az ötödikesek is jobban átlátják.