A gyermek első találkozása a Télapóval nagyon megható és emlékezetes pillanat. De meddig jó, ha ebben a szép álomvilágban várja az ünnepeket, és mikor jön el a pillanat, amikor rájön – vagy be kell vallanotok –, hogy ez az egész egy kis "színjáték" volt, hogy szebbé tegyétek a meghitt pillanatot? Egyáltalán be kell-e vallani vagy úgyis kiderül magától? Félek, hogy csalódott lesz "Ahogy közelednek az ünnepek egyre többször gondolok arra, milyen lehet a gyerekeimnek szembesülnie azzal, hogy az általunk annyit emlegetett Mikulás és Jézuska nem is létezik. Bízom benne, hogy megértik majd, mindez miattuk történt… Emlékszem, én is nagyon sokáig hittem a csodákban, az angyalkákban és a Télapóban. Már nem tudom, milyen volt az, amikor "rájöttem", hogy valójában a szüleim és a nagyik díszítik a fát és teszik az ajándékot az ablakba és a karácsonyfa alá. De olyan nagyon nem törhetett meg, ha én is ezt "játszom" a gyerekeimmel. Ameddig csak lehet, meghagyom őket abban a hitben, hogy a Télapó az utcán járva hozza az ajándékokat, a Jézuska pedig a kéményen mászik be. "
Mikor jön a Mikulás? Decemberben, az biztos, de melyik napon? Hogy a Mikulás mikor jön, az attól is függ, hogy hova várják. Pedig köztudott, hogy Miklós napján jön a Mikulás. De mikor jön hivatalosan? Ennek jártunk utána. Van, aki szerint a Mikulásnak december ötödikén este már el kell hoznia az ajándékait, van, aki szerint csak 6-án jön el a Télapó. Kompromisszumos megoldás: az ötödikéről hatodikára virradó reggel rakja az előre elkészített csizmákba az ajándékait a Mikulás. De miért mondtam, hogy ez a nap attól is függ, hova várják a fehérszakállút és melyik a hivatalos dátum? Mikor jön a Mikulás, melyik napra várjuk? A Mikulás-nap elsősorban a gyerekek miatt fontos, akik megható izgalommal várják, hogy betoppan hozzájuk a Télapó. Versekkel, dalokkal készülnek neki, aki ezért a szeretetért ( no meg azért, mert jók voltak a nebulók) megajándékozza őket édességekkel, gyümölcsökkel. Az oviban azonban nem mindig jöhet a Mikulás a hivatalos napján, mert mi van például akkor, ha ez a nap vasárnapra esik?
Hinni jó! Ha jobban belegondolunk, ha mi szülők ajándékoznánk, kicsit furcsa lenne kimagyarázni, miért is kapják meg a vágyva várt ajándékot, ha az előző napokban "összebalhéztak" velünk… Arról nem is beszélve, hogy a mai "überajándékos" világban (ontják a tévéreklámok a drágábbnál drágább, sokszor csak porfogónak jó játékokat) nem minden családban jut több tízezer forint karácsonyi ajándékra. (És nem is feltétlenül szükséges. ) Így, ha a gyermek nem kapta meg a hőn vágyott ajándékot, nem a szüleit okolja, hiszen nem tőlük kapta… Forrás: Polgár Infó
A hócsalád örömében táncot járt az udvaron, öröm ébredt a szívemben, hogy ezt a szépet láthatom. A táncuk után útra keltek figyelmem nyomukban járt, a szomszéd ablakán belestek, hogy él egy hús-vér család. Látták, hogy az asszony főzött a konyhában Ő az úr, férfi egy könyvvel időzött, olvasott hangtalanul. Szoba mélyén, szőnyeg szélén játszottak a gyerekek, kocka gurult, bábu lépett, és aki nyert nevetett. Vidáman telt így az este, vacsora jött, majd mese. Az idilli boldog órát nem zavarta semmi se. Elfáradó nagy családra álom manó rátalált, s átlépték a varázst várva, álomország kapuját. S kint a hóban derűs szível a hócsalád is hazatér, követik a látott példát, ki nem hagynák semmiért. Hókonyhában, hósütőben készül már a vacsora. A Hóférfi hókönyvének, hóbetű minden sora. Hó kisgyermek, lent a padlón hó kisautót tologat, bár egyedül játszik ott lent, mégis nevet nagyokat. Végül Ők is vacsoráznak, s érkezik álom manó, ágybabújnak, s alvó testük fedi a hótakaró. Kialudt a lámpa fénye, hókuckóban béke van.
Galériával 2022. 03. 18. 11:55 Modern zenei világgal és egyedi rendezői koncepcióval állítja színpadra Shakespeare örök klasszikusát a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház pénteken 19 órakor. Rómeó és Júlia történetét Varró Dániel fordításában álmodta újra Szente Vajk, a kecskeméti színház főrendezője. Víziója alapján a viszálykodó családok olasz divatmágnások lesznek, a szerelmesek története pedig egy nagyszabású divatbemutatón kezdődik. A szerelem és a gyűlölet kettősségéről szóló tragédia új köntösbe helyezett díszleteit Rákay Tamás tervezte. Az egymással rivalizáló divatcégként megelevenedő családok számára még egyedi logót is készített Kovács Yvette Alida, amely ott díszeleg majd a ruháikon is. A produkcióhoz Szemenyei János színművész írta a zenét, és a rendezői koncepció több meglepetést is tartogat a nézők számára. A főbb szerepekben Horváth Alexandra, Kovács Vecei Fanni e. h. Törölték Csajkovszkij egyik operáját a prágai Nemzeti Színház következő évadából | Vadhajtások. (Júlia), Rohonyai Barnabás, Koltai-Nagy Balázs (Rómeó), Märcz Fruzsina, Orth Péter és Szemenyei János láthatóak.
- 2020. október 21. 8:42 Shakespeare Rómeó és Júlia című művét tűzi műsorra a Nemzeti Színház Vidnyánszky Attila rendezésében; a szerelem mindenhatóságáról szóló darab olvasópróbáját kedden tartotta meg a társulat, a bemutatót december elejére tervezik. Amikor egy színház Shakespeare-hez nyúl, az önmagában egy ünnep, amikor a Rómeó és Júliát kezdi el próbálni, az meg maga az ünnep, kezdte a darab sajtónyilvános olvasópróbáját Vidnyánszky Attila rendező, a teátrum igazgatója kedden Budapesten. A Rómeó és Júlia lesz a Nemzeti Színház idei első bemutatója. Mint hangsúlyozta, a Rómeó és Júlia nem egyszerűen egy színdarab, hanem a színdarab. A legtöbbet játszott, a leginspirálóbb, a legtöbbször interpretált, a legtöbb műfajban feldolgozott színdarab. A Nemzeti Színház Mészöly Dezső fordításában játssza a művet, az előadásában Rómeót Herczegh Péter, Júliát Szász Júlia alakítja. Vidnyánszky Attila elmondta: többek között azért állítja színpadra a darabot, mert bízik abban, hogy egy sikeres Rómeó és Júlia sok örömet és sok ünneppel teli estét adhat a nézőknek.
William Shakespeare Rómeó és Júlia című tragédiáját Vidnyánszky Attila rendezésében vitte színpadra a Nemzeti Színház. A kiváló színészi alakításokat felvonultató, lenyűgöző látványú előadás a reneszánsz korba repíti vissza a nézőket, ahol megtapasztalhatják a szerelem mindenhatóságát. A főbb szerepekben Szász Júlia, Herczegh Péter, Blaskó Péter, Nagy Mari lép színpadra. "Ebben a mostani rendkívüli időben még tisztábban látszik, hogy igazi nagy szenvedélyekről érdemes szólnunk, mert ezek nem vesztik érvényüket. Egyszerűen csak mesélni a győzedelmes költészet nyelvén az ifjúság lázáról, a szerelemről, mint legcsodálatosabb ajándékról, és annak elpusztíthatatlanságról. A gravitáció törvényei nem vonatkoznak az igaz szerelemre, azt nem tudja elnyomni, sárba rántani a világi acsarkodás sem, túllép minden félelmen, és minden köteléktől szabadon összeköti az eget a földdel. Előadásunk tere, mely az eredeti reneszánsz világot is idézi majd, hatásában mégis kortalan lesz. Rómeó és Júlia koncert a Nemzeti Lovas Színházban!. Mondhatnánk, hogy mindez a lentről felfelé mozgást mutatja az időtlenség motorikáját indítva be.
A zenedrámai lendület érzelmesbe, sőt a patetikusba fordul, és csak olykor válik csöpögősen romantikussá. A színészi alakítások közül mind a mellékfigurákat, mind a főszereplőket tekintve akadnak olyanok, akik hosszan a nézői emlékezetbe vésődhetnek. Péter (Rácz József) és Sámson (Szép Domán) kettőse olyan, akár Zoro és Huru. Az írt változathoz képest mindkét figurának sikerült mélyebb dimenziókat adni a bohóc személyiségjegyeivel. A kicsi és a nagy mindenütt ott jár. Esendőségükben csetlenek-botlanak, nemegyszer láb alatt vannak, mégsem lehet haragudni rájuk. Egyszerre minimalista elbeszélői és örök tanúi a cselekménynek. Blaskó Péter Nagy Mari Dajkája folytonosan mórikálja magát. Felpróbálja a frissen vásárolt tűsarkút és megkérdezi a közönséget, hogy jól áll-e neki. Nem annyira ártatlan asszony ő, mint amilyennek mutatja magát. Amint Rómeó bajba kerül, a kiismerhetetlen asszony azt tanácsolja Júliának, hogy menjen feleségül Párishoz (Berettyán Sándor). A Dajka szereti a pálinkát, általában szolgájával, Péterrel együtt néz a pohár fenekére.
"Ez az alaptörténet. Ez a lelkünkből fakadó nagy történet" – fogalmazott, hozzátéve: minden, ami a színpadon történik arról fog szólni, hogy hogyan tudunk nekirugaszkodni és elérni az eget. Hozzátette, hogy az előadás tere is ezt fogja kibontani. Expresszív és jól szolgálja a művet. Erős lesz a képi világ, erősek a jelek – fogalmazott a rendező. Arról is beszélt, hogy ahhoz képest, hogy mennyire egyenrangú szereplője az előadásainak a zene, vagy a tér zenéje a szöveggel, most szeretné, ha a zenét maga a szöveg nyújtaná. A szövegben rejlő pátoszt, zeneiséget, költészetet mutatják meg – mondta, hozzátéve: a monológok mind áriák. Purcelltől David Bowie-számokig hallhatók művek, de Bach-, Csajkovszkij-, Prokofjev-idézetek is megjelennek majd az előadásban. A Nemzeti Színház nagyszínpadán látható produkció díszletét Cziegler Balázs, a jelmezeket Berzsenyi Krisztina tervezi. A két főszereplő mellett Blaskó Péter, Nagy Mari, Horváth Lajos Ottó, Tóth Auguszta, Rubold Ödön, Bordás Roland, Berettyán Nándor, Szabó Sebestyén László, Berettyán Sándor, Schnell Ádám, Rácz József, Szép Domán és a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti karának III.
éves színészhallgatói szerepelnek a darabban, a bemutató tervezett időpontja december 4. Borító: Részlet a plakátból ()