Az indiánok története(2009-03-05) - Érdekességek a Vadnyugatról - Wild West Store - A Vadnyugat kapuja +36-30-506-8584 • +36-1-439-0070 1032 Budapest, Szőlő utca 84. Mostani cikkünkben egy legendás népcsoport büszke, de viszontagságokkal teli és végül szomorú véget ért történetét szeretnénk felidézni előttetek. Azt bizonyára mindenki tudja az indiánokról, hogy sok évezreddel ezelőtt a Bering szoros jegén átkelve Szibériából érkeztek Amerikába. Ázsiai eredetüket egyébként – ha ez valakinek nem lenne egyértelmű arcvonásaik alapján – utóbbi időben génvizsgálatokkal is igazolták. Miután Észak felől megérkeztek az új földre, Közép- és Dél-Amerikán keresztül az egész kontinens területét benépesítették egészen a 15 000 km-rel délebbre fekvő Tűzföldig. Síksági indiánok – Wikipédia. Kolumbusz 1492-es partraszállásakor közismerten abban a téves hitben élt, hogy Indiába sikerült eljutnia, ezért az ottani embereket Indios-nak (Indian-nak, azaz indiainak) nevezte ővel kulturálisan is elkülönülő törzsekre és nemzetségekre váltak szét, melyek tagjai több száz nyelv több ezer dialektusát beszélték.
Ulysses S. Grant, az Amerikai Egyesült Államok 18. elnöke napra pontosan 150 éve, 1872. Észak amerikai indian torzs . március 1-jén írta alá azt a törvényt, amellyel a Yellowstone-t nemzeti parkká nyilvánította, és megtiltotta, hogy a területet elárverezzék. Az ezt megelőző években számos legenda terjedt el az USA nyugati részén, jórészt Wyoming állam északnyugati csücskében található, de Montanába és Idahóba is átnyúló területről, a büdös, kénes folyókról, a gejzírekről és a természeti csodákról, de ezek java részét sokáig csak az ott tevékenykedő prémvadászok meséjének tartották, annak ellenére, hogy az őslakosok már tízezer évvel ezelőtt pontosan ismerték és használták a mostani park erőforrásait. A régészeti leletek alapján a Yellowstone-ban az indiánok vadásztak, halásztak, az ott található obszidiánból szerszámokat készítettek, a termálvizet pedig gyógyászati célokra használták. A tábori történet A néphagyomány úgy tartja, hogy a park alapítását egy geológiai és botanikai mintákat gyűjtő kutatóexpedíció résztvevői indítványozták az elnöknek, miután tábort ütöttek a Gibbon és a Firehole folyók találkozásánál.
A természeti kincsek Fotó: KARLA ANN COTE/NurPhoto via AFP Ez persze nem szegte kedvét a hódítóknak, az 1860-as években egymást érték a sikeres vagy kevésbé sikeres felfedezőutak, amelyek a nemzeti park kijelölése után is folytatódtak: Grant ugyan védett területté nyilvánította a folyó montanai és wyomingi szakaszát, de a tényleges védelméért nem sokat tettek. A park első szuperintendánsa, Nathaniel Pitt "Yellowstone" Langford nem kapott fizetést a munkájáért, nem is nagyon jutott rá ideje, míg végül 1877-ben el is mozdították a hivatalából. Észak amerikai indián törzs nevek. Az őt követő felügyelők sem végeztek valami fényes munkát, legalábbis ha mai szemmel nézzük: az 1900-as évek elején a kormány kis híján a park összes ragadozóját kiirtotta, de a bölények sem jártak jobban, belőlük csak nagyjából két tucatnyi maradt a védett területen. A turizmus viszont virágzott, a látogatók először lovaskocsin vagy lovon járhatták be az érintetlen (és ragadozóktól mentes) vadont, később a park megnyitotta a kapuit a gépkocsiforgalom előtt is.
A kormány és a hadsereg rájött, az indiánokat legkönnyebben úgy kényszeríthetik rezervátumokba, ha elveszik tőlük a megélhetést. Azt pedig minden kétséget kizáróan a bölények jelentették. Az 1800-as évek közepére az egykor százezres bölénypopulációk hanyatlásnak indultak. A kormány akaratát és követeléseit az indián ügynökük tolmácsolták a sziúknak, és néhány kisebb törzset sikerült is rávenniük arra, hogy megélhetés hiányában a számukra kijelölt rezervátumokba költözzenek. Ezekben az években a kormány egyre agresszívebben igyekezett megrendszabályozni az indiánokat, ráadásul a fehér telepeseket is meg kellett védeni. Éppen ezért erődök tucatjai épültek a Nagy síkság minden pontján, szinte minden rezervátumba jutott legalább egy. A kormányszervek legnagyobb bánatára még a rezervátumok rendszerét nem élből elutasító indiánok sem sokat törődtek a számukra kijelölt területek határaival, szabadon ki-be járkáltak. Pöli Rejtvényfejtői Segédlete. Hivatalosan nem is vadászhattak, állami segélyre és csekélyke mezőgazdasági tudásukra kellett volna, hogy támaszkodjanak.
Az ismert "A halott indián a jó indián" mondás mindent elmond erről a szomorú időszakról. A XX. századra ez a politika elérte célját, az indián népesség töredéke élte csupán túl az új népesség betelepülését. Index - Kultúr - Egy indián törzs megvette a Hard Rock Café láncot. Ezek többségét rezervátumokba szorították – megélhetésüktől és múltjuktól megfosztva a teljes lepusztultságba és megalázottságba taszították őket. Az amerikai állam mára – talán lelkiismerete szavára hallgatva – különleges jogokat adományozott az őslakosoknak, ami jelentős adókedvezményeket és kiváltságokat jelent számukra. De a hivatalos megnevezés, amivel az indiánokat illetik, ma is így hangzik: The first nation. Szerintük ők csupán az első nemzet voltak ebben a hatalmas olvasztótégelyben. … hát, gondoljon erről mindenki azt, ami szeretne, de ismerjük be, egy indián ünnepség fehér résztvevőjeként nem könnyű szégyenérzet nélkül belenézni egy délceg tartású, kemény tekintetű, tolldíszes törzsfőnök szemébe. (Képek forrása: - a szabad enciklopédia) Üdvözlünk a fiatalosan vagány és egyben klasszikusan elegáns divat világá nálunk jársz, az biztosan nem véletlen.
könyv Távoli tűz A Viking-trilógia középső részében közel három évtizeden át követhetjük nyomon a főhős fordulatos kalandjait az ókori városállamokra emlé... A Viking visszatér A 25. század emberiségének legnagyobb kalandja, az első csillagközi expedíció végcéljához közeledik a Tau Ceti rendszerében, ahol azt rem... Az utolsó kísértés A Zsoldos Péter életművét felölelő könyvsorozat utolsó kötetéhez é Utolsó kísértés a Viking visszatér és a Távoli tűz után az A... Raktáron 11 pont 2 - 3 munkanap Távoli tűz 1. Gregor Man, a Viking visszatérben megismert űrhajós-geológus a Gámán, a Tau Ceti második bolygóján már nem az őskori dzsungelben küzd az... Távoli tűz 2. A feladat A Galateia csillaghajót egy primitív, idegen bolygón súlyos baleset éri. A hajtómű egyik reaktorának jelentéktelen mérőműszere meghibásod... Ellenpont A Plútó jégsivatagában és a felszín alatt mechanikus karok tevékenykednek, mesterséges agyak szervezik a munkát.
A holtak nem vetnek árnyékot Zsoldos Péter Herb Spaak, az Ultima Thule űrállomás parancsnoka egy érkező űrhajó utasai között fölfedez egy írót, és elhatározza, hogy elmeséli neki az élettörténetét. Mert súlyos terhek nyomják a vállát. Herb Spaaknak van egy titka. Eddig nem akarta megosztani senkivel, inkább a számkivetettséget választotta ezen a világ végi űrállomáson. A feladat Zsoldos Péter A Galateia csillaghajót egy primitív, idegen bolygón súlyos baleset éri. A hajtómű egyik reaktorának jelentéktelen mérőműszere meghibásodik, amitől halálos sugárzás árasztja el a fedélzetet, a legénység tagjai közül kit gyorsabb, kit lassabb pusztulásra ítélve. Gill, a hajó orvosa, amikor látja, hogy nem úszhatják meg élve a katasztrófát, úgy dönt, mindannyiuknál többet ér küldetésük. A viking visszatér Zsoldos Péter A 25. század emberiségének legnagyobb kalandja, az első csillagközi expedíció végcéljához közeledik a Tau Ceti rendszerében, ahol azt remélik, lakható bolygóra is bukkanhatnak. Egy váratlan katasztrófa azonban idő előtt leszállásra kényszeríti az űrhajósokat, és kétségessé teszi, egyáltalán hazajuthatnak-e még valaha.
E helyett – ezt látnom illett volna – utolérte a sikeres műfajok végzete; zászlaja alá sorakoztak a féltehetségek, a szubkultúrák hivatlan parazitái, a horrort és a pornót becsempészők, az áltudományos mítoszteremtők az öncélú szürrealista virtuózok, a hatásvadász western-elemekből összetákolt fércműveket gyártó tollforgatók. A sikert, milliós – illetve nálunk a százezren felüli – példányszámokat kitűnően megszervezett előzetes propagandával olyan művek hozták, amelyeknek már semmi közük nem volt Bradbury vagy Lem legnevesebb eszméihez. Az íróval együtt-gondolkodás szép játékát – ami szerintem e műfaj lényege – felváltotta a meghökkenésre építő, azzal manipuláló szerzők egymásra licitálása; ki tud vadabb, vérfagyasztóbb, követhetetlenebb, vagy bárgyúan primitív, stilárisan siralmas történetet az olvasó elé tálalni? " Zsoldos Péter 1997. szeptember 26-án hunyt el. Az Avana Egyesület és Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata az író nevével fémjelezve 1998-ban megalapította Zsoldos Péter Díjat, amellyel évente a magyar tudományos-fantasztikus irodalom kiemelkedő alkotásait (novella és regény, majd 2010-től kisregény kategóriában) díjazzák.
Zsoldos Péter elsősorban sci-fi regényeket írt, de publikált zenetudományi cikkeket is, mert úgy érezte, az életét valójában a zene határozza meg. Science-fiction könyvei mellett egy Muszorgszkijról írt életrajzi regénye is megjelent, Portré négy ülésben címmel. Művei közül A Viking visszatér, a Távoli tűz és Az utolsó kísértés trilógiát alkotnak. A feladat című regényét pedig hét nyelven adták ki, majd 1975-ben egy filmadaptáció is elkészült. Művei: • 1963 – A Viking visszatér • 1969 – Távoli tűz • 1971 – A feladat • 1973 – Ellenpont • 1977 – A bunker tv-filmsorozat (Boldizsár Miklóssal közösen) • 1979 – Portré négy ülésben • 1983 – A holtak nem vetnek árnyékot • 1988 – Az utolsó kísértés. • 1997 – A jó testőr – novella (X Magazin, II. évf. 11. szám, 1997. november) • 2007 – Severus –novella (Galaktika, XXVIII. évfolyam 210. szám, 2007. szeptember) Elismerései • Eurocon-díj (1972 és 1976) • Arany Meteor-díj, Hungarocon-díj (1988) • Galaktika-díj (1989) • Lajtha László-díj (posztumusz, 2001) Érdekesség, hogy a 80-as évek közepén, Stanisław Lemhez hasonlóan Zsoldos Péter is kritikusan nyilatkozott a sci-fi műfaj népszerűségének negatív hatásáról, felhígulásáról, valamint a műfaj mellett megjelenő szubkultúráról:,, 1970-ben azt hittem, a sci-fit a bezárkózás, a belterjes tökéletesítés veszélye fenyegeti.
Távoli tűz 2. századból hozott etika egy olyan közegben, amely alapvetően az erőszakra és a hiedelmekre támaszkodik?