Az ő bértámogatásuk attól függően emelkedik, hogy március másodikával melyik praxisközösségbe lépnek be, amely után ők is visszamenőleges emelést kapnak. Ezzel kapcsolatban Gerle János, a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozatának elnöke az Indexnek korábban elmondta, szerinte a praxisközösség a beteg szempontjából nemcsak minőségi javulást, de remélhetőleg magasabb színvonalú ellátást is fog jelenteni. Miért lesz ez jó a betegnek? A becslések szerint 130-140 ezer egészségügyben dolgozó sorsa mellett természetesen arról is szót kell ejteni, hogy az új egészségügyi szolgálati jogviszony milyen ellátást hoz a betegeknek. Jelen pillanatban előre jósolni e téren sem egyszerű, ám ami már körvonalazódik, hogy megmarad a szabad orvosválasztás joga, ahogy továbbra is járhatunk az orvosunk magánrendelésére, a háziorvosnál több prevenció, szűrővizsgálat jöhet, akár szabadságvesztésre is ítélhetnek, ha lebukom a hálapénzzel. Arra szintén lehet számítani, hogy a hálapénz forgalmát egy erre specializálódott állami szerv fogja mától ellenőrizni, akik adott esetben feljelentést tesznek.
Jellemző módon, csak a Törvényalkotási bizottság ülése után vették ki a törvényjavaslat eredeti szövegéből, hogy a munkáltató akár 20 százalékkal is csökkenthetik az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó fizetését. A törvényjavaslatot 165 igennel ellenszavazat nélkül fogadta el a Ház. Kásler Miklós: "1992. július 15-e óta nem fogadtam el betegtől paraszolvenciát" Kedden megkezdődött annak a törvényjavaslatnak a parlamenti vitája, ami részben az orvosok bérének a megemelését is kimondja. Azonban a vita nem mellőzte a személyeskedést sem. Kásler Miklós, egészségügyért is felelős miniszter expozéjában ugyanis többek között az ellenzékkel foglalkozott, hogy mennyire is akadályozzák a hazai egészségügy működését. A parlamenti vita azonban rámutatott, a helyzet továbbra sem olyan egyértelmű. Csak elvi szempontokat sikerült előszedni azzal kapcsolatban, hogy egy béremeléshez, illetve a hálapénz (egy részének tiltásához) mi szükség van egy új jogviszony bevezetésére. Tányérsapkás egészségügy Kásler Miklós expozéjában többször is korszakos jelentőségűnek nevezte a javaslatot többek között azért, mert hosszú távon kínál új utat az egészségügynek, lezárhatjuk a törvényesség határát súroló gyakorlatot, illetve a baloldali kormányok politikáját.
2020. október 6-án, pár nappal a hétvégi bejelentést követően az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt egyhangúlag, 165 igen szavazattal el is fogadta a parlament. A C. törvény elsősorban abban jelentett forradalmi változást, hogy létrehozta magát az egészségügyi szolgálati jogviszony műfaját, amely azt jelenti, hogy március elejétől az állami és az önkormányzati egészségügyi szolgáltatóknál kizárólag ilyen jogviszony keretében lehet dolgozni. Az állami szektorban eddig bevett közalkalmazotti státuszt ez fogja felváltani. A törvény szövege az eddig megszokott állami ellátás szinte összes elemére kitért az új bértábla prezentálása mellett, és szabályozta újra többek között: a kollektív szerződések lehetőségeit (ezeket konkrétan eltörölte), a hálapénz intézményét, a munkaidő, az ügyeletek és szabadságok kiszámolásának elveit, magukat a szakmai minősítéseket, a másodállások vállalásának feltételeit, a jogviszonnyal járó szolgálati elismeréseket. A törvény akkor számtalan tisztázatlan elemét folyamatában azóta nem egy rendeletben módosította, pontosította a kormány.
A kormányrendelet szerint az országos kórház-főigazgató ellátási érdekből engedélyezheti a személyes közreműködő igénybevételét. Az, hogy a közalkalmazotti munkaviszony hogyan alakul át az új jogviszonnyá, a kormányrendelet helyenként ellentmondásos megfogalmazásai miatt nehezebben értelmezhető. Bár a jogviszony a kormányrendelet szerint "a jogszabály erejénél fogva" alakul át egészségügyi szolgálati jogviszonnyá, ez mégsem jelenti azt, hogy szerződés aláírása nélküli, automatikus átsorolás várható. Kormányrendelet szerint a jogviszony átalakulásáról és a munkaszerződés tervezett tartalmáról az érintettet írásban tájékoztatni kell, és az egészségügyi szolgálati munkaszerződést 2021. február 28-ig kell megkötni. Tehát kell szerződés, és ebből következően kell a munkavállaló beleegyezése az új jogviszony létrejöttéhez. Kiemelendő, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt a fentiekben meghatározott munkavállalói kör a munkaviszonyát nem szüntetheti meg "rendes" felmondással. Értelmezésünk szerint ez a rendelet hatálybalépését követően alkalmazandó, azaz már életbe lépett a felmondási tilalom.
Az engedélyező szerv az Országos Kórházi Főigazgatóság Humánpolitikai és Jogi Főigazgató-helyettese, aki a kérelem beérkezésétől számított nyolc (8) napon belül köteles indoklással dönteni. Bejegyzés navigáció
A MOK kiállt amellett, hogy a köz- és magánellátás összeférhetetlenségének szabályait hálapénzellenesen és egységesen kell megállapítani, és a szülészet kivételezése nem indokolt. A megjelent kormányrendelet ezt a kérdést később a megjelenő rendelet hatáskörébe utalta. Így januártól a törvény rendelkezései lépnek érvénybe, azaz minden szakterületre vonatkozik majd az, hogy az orvos közfinanszírozott ellátásban nem kezelheti (sürgősségi esetet kivéve) azt a beteget, akit magánellátásban is kezelt. Bér és jövedelem A törvény fontos érdeme, hogy jelentős, a MOK bértáblájának megfelelő béremelést tartalmaz. Ugyanakkor: A jelenlegi bértábla nem ismeri el a tudást, az oktatási és kutatási tevékenységet. A MOK eredeti bértáblája külön fizetési osztályt javasolt a tudományos fokozattal rendelkezőknek. Amíg a korábbi rendelettervezet számos ponton (pl. a kötelezően elrendelt ügyelet, készenlét, rendes munkarend szerinti feladatok ellátása, önként vállalt többletmunkavégzés, helyettesítés, kirendelés) meghatározta a többletmunkáért járó díjazást, a megjelent rendelet ezekhez díjazást nem rendelt, hanem annak összegét az országos kórház-főigazgató állapítja majd meg.
Korózs Lajos is arról beszélt, hogy az MSZP minden javaslatot megszavaz, ami béremelésről szól. Ugyanakkor az MSZP-s politikus figyelmeztetett, hogy a költségvetési törvényt is módosítani kellene, hiszen már a jövő évi büdzsét is elfogadták, abban pedig nincs a béremelésre fedezet. A rapid törvényalkotás mellett felhozta azt is, a törvényjavaslat kizárja a kollektívszerződés megkötését. Beszélt a megengedett ajándékozásról, amit a hálapénz intézményesítésének nevezett. Kiszámolta, bruttó 8 ezer forint lehet ez az érték, és ennek a jogszerű beszedését is megengedné. Arra is kitért, hogy a hálapénz nyújtását szankcionálja a szöveg, nem pedig annak elfogadását. Varga Zoltán, a DK politikusa szerint ezzel a törvényjavaslattal az Orbán Viktor nemcsak az orvosokat, de a társadalmat is átveri. Felidézte, hogy az egészségügyi szervezetek szerint az új bértáblával az orvosokat a csapdába csalták. Az akár kétéves kiküldetés kapcsán pedig megjegyezte, az egy diktátum. Az LMP-s Keresztes László Lóránt döbbenetes felelőtlenségnek nevezte, hogy 10 évet várt a kormány az orvosbérek rendezésére, a jelenlegi intézkedést álszentnek, egy válság alatti tűzoltásnak nevezte.
A magával ragadó és lesújtó történet az igazságot kívánja bemutatni egy egész generáció feláldozásának hátteréről, akiket nem csak az ellenség golyói öltek meg, hanem a sajá vezetőik ostobasága is. E könyv - tudtunkkal - az első magyar nyelven megjelenő munka, amely a somme-i csatával foglalkozik. A Somme-i csata - Halálok, csaták és örökség - TÖRTÉNET - Témák. Mostani, első hazai kiadását különösen aktuálissá teszi, hogy a somme-i csata száz évvel ezelőtt kezdődött. Megjelent: 2016 Oldalszám: 366 Méret (mm): 140 x 205 x 30 ISBN: 978-963-248-252-1 Ár: 3 950 Ft. Online ár: 3 160 Ft. Megtakarítás: 790 Ft.
Az összes halott száma 300 ezer fölött volt. Egy eszement világháború eszement csatájának áldozatai ők. Megosztom másokkal