Történelmi régiók [ szerkesztés] Bánság keleti része Bukovina déli része Dobrudzsa középső és északi része Erdély Havasalföld, két része Munténia és Olténia Moldva Partium (a román földrajzban Máramaros és Körösvidék részekre osztják föl) Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] ↑ Benedek: Benedek József: Románia: Tér - gazdaság - társadalom. Romania legmagasabb pontja . 33 magyar szerző. Kolozsvár: Nemzeti Kisebbségkutató Intézet; (hely nélkül): Kriterion. 2011.
A Kárpát-hegység, a Cenozoikus időkben alakult (azaz, az elmúlt 65 millió évben) az alpesi–himalájai rendszer és az Európai alpesi hajtáslánc keleti karjának része.
A Király-szirt szelek ostromolta csúcsa A Fogarasi-havasok a Kárpátok egyik legmagasabb és legnehezebben járható hegysége. Magassága és átjárhatatlansága miatt az Erdélyi-Alpok névvel is illették egykoron. Ezer évig futott a gerincén a történelmi Magyar Királyság és Havasalföld határa, erdőrengetegében haramiák, betyárok és szökött katonák bujdostak. A Déli-Kárpátok keleti végein emelkedő hegyóriás gerince 70-80 km hosszan, nyugat-keleti csapásban tornyosul a Fogarasi-medence szászok és románok lakta medencéje felé. Fogarasi-havasok kisokos, Románia. A takarós szerkezetekből felépülő hegységet döntően különféle metamorf kőzetek (pl. csillámpala, kloritpala, gneisz) építik fel. A hegység a jégkorszakokban erősen eljegesedett, amelynek tanúi a parabola alakú egykori gleccservölgyek, a szakadékos, meredek kárcsúcsok és kárgerincek, valamint az egykori völgyfők mélyedéseit kitöltő tengerszemek. A főgerinc központi részén található a románul Negoi-nak nevezett és írott csúcs, amely 2535 m-es magasságával a hegység 2. legmagasabb csúcsa.
A hegyek, azaz a 800 méternél magasabban fekvő területek Románia területének 28%-át teszik ki, 200 és 800 méter magasság közötti fennsíkokon és dombvidékeken fekszik az ország 42%-a, a maradék 30%-ot a 200 méter alatti magasságú síkságok adják. [1] A Kárpátok ( román: Carpații) teljes hosszának kétharmada Románia területére esik, az ország természetföldrajzi gerincét képezi. [1], legmagasabb csúcsai 2500 métert is elérik. A hegység két nagy területre különíti el az országot. E két nagy terület között húzódik félkörívben a Keleti-Kárpátok (Carpații Orientali) és a Déli-Kárpátok (Carpații Meridionali) hegységrendszere. A Déli-Kárpátok folytatásaként az Al-Dunáig tart a Bánsági-hegyvidék (Muntii Banatului). A Kárpátok hegyláncai főleg Erdélyt uralják, melynek csúcsai még a 2500 métert is elérik. A legmagasabb a Moldoveanu-csúcs (2544 m). Románia Legmagasabb Pontja – Apartment Afia. A Keleti- és a Déli-Kárpátok fogja közre keletről és délről az Erdélyi-medencét és az Erdélyi-középhegységet. Utóbbi a Nyugati-Kárpátok része. A Kárpátoktól délre és keletre, Havasalföldön és Moldvában dombságok fekszenek, amelyek széles, termékeny, folyók által feltöltött alföldekre néznek.
2014. február 7. 12:31 | Frissítve: 8 éve Bebizonyították, hogy nem az Istállós-kő a Bükk legmagasabb pontja. Az új csúcs a Kettős-bérc lett. Valamivel több mint 80 éve szerepel a térképeken és a tankönyvekben az Istállós-kő a Bükk hegység legmagasabb csúcsaként. A nagy pontosságú katonai térképeken azonban már a rendszerváltozás előtt is tudták, hogy ez az információ helytelen, bár nem tulajdonítottak ennek nagy jelentőséget. A kutatások csak a térképek titkosításának feloldása után jutottak el a civil szakemberekhez, akik ennek nyomán kutatásba is fogtak. A műszerek pontosabbá válásával idén januárban egy csapat be is bizonyította: a Kettős-bérc ormai a Bükk legmagasabb pontjai. Az erről szóló dolgozatot Szilvásvárad honlapján közzé is tette Regős József a Barlang Bt. Új csúcsa van a Bükknek. igazgatója. Érdekesség, hogy a Földművelésügyi Minisztérium által kiadott 1995-ös térképen már a Kettős-bércet jelölték magasabbnak. A térképen az Istállós-kő 958, 1 méter, a Kettős-bérc északi csúcsa 958, 2 méter, míg a Kettős-bérc déli csúcsa 961, 0 méter magasnak van feltüntetve.
Legnépszerűbb írásaink
Nem ez azonban az egyetlen. A település első említése az 1300-as évekből származik, így igazán ősi múltra tekint vissza a környék. Bakonyság épületei jól karban vannak tartva, sok a hagyományos képet őrző tornácos parasztház, míg a település maga tele van virágokkal, padokkal, parkos helyekkel. Az érkező turistákat a vendégházban családias hangulat és egy összetartó kis közösség üdvözli. A falucskában érdemes nagyokat sétálni, különösen a szőlőskertek felé, majd meglátogatni a Kossuth-kápolnát és a templomot is, aztán bejárni néhányat a környék szépséges bakonyi útvonalai közül. A cikk az ajánló után folytatódik Márokföld A Zala megyei Márokföld lakossága a 2016-os adatok szerint 38-ra csökkent. A szlovén-magyar határ közelében elterülő picurka település már a 14. században is létezett és virult. Települések Anglia ünnepélyes megyéiben népesség szerint. A makacs lakók a történelem során az igen erős ellenreformáció közepette is kitartottak református vallásuk mellett, melyet a legtöbben máig őriznek. A falucska fejlődését a trianoni határok meghúzása vetette vissza, majd a betelepülések leálltával a lakosság 1996-tól kezdett rohamosan fogyni, noha körülbelül 230 fő is lakott itt egy évszázaddal korábban.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye érezhetően átlényegült Ukrajna orosz megtámadása után. Gyakorlatilag minden település érintett a humanitárius katasztrófa elhárításában, és hiába beszélhetünk leszakadt országrészről, az itt élők maguktól ajánlják fel a segítségüket, vagy épp visznek matracot menekültpontokra. Mindezt úgy, hogy a megye egészen más viszonyban van Ukrajnával, az ukránokkal, illetve a kárpátaljai magyar közösséggel, mint ahogy azt szeretnék elképzelni Budapesten - háromszáz kilométernyi távolságból. A záhonyi határátkelőtől 26 kilométerre található Jéke község. Az ázsiai városok listája lakosság szerint a város határain belül - hu.kierunekzyczliwosc.info. Itt még tegnapig nem voltak menekültek, ugyanakkor a Katasztrófavédelem már felmérte a település kapacitását. Az alig hétszáz lelket számláló település egy takaros menekültpontot hozott létre - teljes mértékben önerőből és saját szándékból. Kovács József polgármester elmondta, 20 embert tudnának befogadni és ellátni a korábbi óvoda épületében. A felajánlott szobák jól fűtöttek, és a jékei családok maguk hozták a gyűjtőpontra a matracokat, az ágyneműket.
Az 1970-es, 80-as évek magyar településfejlesztési elméletének és gyakorlatának meghatározó személyisége volt Kovács Tibor, akit városfogalma alapján egyértelműen ebbe a csoportba kell sorolnunk. Meghatározása szerint: "a város a területi munkamegosztás központi tevékenységekre specializálódott jellegzetes településformája, amely a településhálózatban környezetének központi helye és amely - az ország termelőinek fejlettségi fokához képest - magas színvonalú ellátást nyújt népessége számára. " Erdei Ferenc is kiemelt jelentőséget tulajdonít a központi funkciónak, mondván: "a város olyan település, amely önmagában is, és vidékével együtt is szervezett és autonóm vezetésű társadalmi egységet alkot, és egyfelől nagyobb számú népességnek a lakóhelye, másfelől vidékére kiható központi funkcióknak a telephelye, s e szerepeknek megfelelő technikai berendezésekkel rendelkezik. " Erdei a központi hely funkciót azonban egész másképp értelmezi, mint Christaller. Az ő megközelítésében a város egyenrangú a vidékével.