9 pont Iter Germanicum Német nyelvű tanulmánykötet kiváló hazai egyháztörténészek tollából. 7 pont 13 990 Ft - 14 700 Ft A késő humanizmus irodalma Sárospatakon (1558-1598) HERNÁD KIADÓ, 2004 Nemzet, egyház, művelődés... Szabó András - Könyvei / Bookline - 1. oldal. A kiadó és a sorozatszerkesztő meggyőződése szerint elválaszthatatlanok ezek a fogalmak. Nem magyarázzuk, ho... 19 pont Téged Isten dicsérünk Méliusz Antikvárium Kálvin Kiadó, 2006 Ki volt Bocskai István? Hogyan lett a lázadó bihari uraságból Erdély első fejedelme, s általa az Erdélyi Fejedelemség a magyar államiság... 6 - 8 munkanap
Erdély első fejedelme művelt, türelmes és igazságos volt, aki katolikusnak született, 1563-ban áttért a lutheránus, majd a református vallásra, élete utolsó éveiben pedig az erdélyi alapítású unitárius vallás híve és pártfogója volt. A békét akaró János Zsigmond 1568. január 6-13. között országgyűlést hívott össze Tordára, amely a világon először törvénybe foglalta a lelkiismereti és vallásszabadságot, egyenjogúsította a katolikus vallást és az erdélyi reformáció három ágát, az evangélikus, a református és az unitárius vallást, biztosította a gyülekezetek számára a szabad lelkészválasztást. Évtizedeken át korona nélküli király, majd néhány napig Erdély első fejedelme volt János Zsigmond » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. 1567-ben nyomdát állított fel Gyulafehérváron, magyarrá tette a törvényhozás nyelvét. Halála után az erdélyi rendek a speyeri egyezményt megszegve, a szabad fejedelemválasztásról szóló török athnémára hivatkozva Báthori Istvánt választották fejedelemmé. I. Miksa nem rendelkezett elég katonai erővel a szerződés érvényesítéséhez, így véglegesült az ország három részre osztottsága.
1566-ban a Magyarországra hatalmas sereggel érkező Szulejmán évi tízezer forint adó ellenében athnáméban (ünnepélyes okiratban) erősítette meg fejedelemségében, védelmet és támogatást ígérve neki. Erdély határait és szabad fejedelemválasztási jogát az 1568-ban a Habsburgok és a törökök közti drinápolyi béke is megerősítette. A Habsburgokkal váltakozó szerencsével folyó harcok, béketárgyalások 1570-ben zárultak le. Apafi Mihály, Erdély fejedelme - Cultura.hu. A Speyerben megkötött egyezményben János Zsigmond lemondott a magyar királyi címről, cserében I. Miksa elismerte uralmát Erdély és Partium felett, és engedélyezte neki a fejedelem (princeps) cím használatát, kijelölték a közös határt, és segítséget ígértek egymásnak török támadás ellen. Az egyezmény biztosította János Zsigmond fiúutódai számára Erdélyt, de előírta, hogy ezek kihalta után Erdély Miksára és utódaira száll. A fejedelem nem sokkal később, 1571. március 14-én gyermek nélkül halt meg. Anyja mellé, a gyulafehérvári székesegyházban temették el, de a hamvai a város többszöri feldúlása során szétszóródtak.
I. Ferdinánd Buda ellen induló seregeit még Szapolyai seregei megállították 1541 július 10-én, azonban a helyszínre ezt követően megérkező török fősereg letáborozott a városnál, amelyet aztán augusztus 29-én, a mohácsi csata 15. évfordulóján csellel bevettek. A Szapolyai-párt ezt követően erőteljesen irányt váltott: vezetőjük, Martinuzzi (Fráter) György pálos szerzetes decemberben megkötötte a gyalui egyezményt Serédy Gáspárral, Ferdinánd király megbízottjával. Ennek értelmében a János Zsigmond által uralt országrészek is a Ferdinánd uralta Magyar Királysághoz kerülnek, miután a Habsburgok elfoglalják a törököktől Budát. Az erre tett 1542-es kísérlet azonban kudarcba fulladt, így az egyezménynek tényleges eredménye nem lett, az erdélyi rendek végül a szultánnak hódoltak be. Izabella anyakirályné és János király nevében Fráter György vezette kormányzóként Erdélyt. Harc a kormányzóságért Lázadások és harcok Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
2020. július 7. 17:58 Múlt-kor 480 éve, 1540. július 7-én született Budán Szapolyai János Zsigmond István, ismertebb nevén János Zsigmond erdélyi fejedelem, vitatott jogállással II. János néven Magyarország megválasztott királya. Egész életét a Habsburgok és a törökök Magyarország és Erdély feletti hatalmi harca határozta meg, amelyben édesapja, Szapolyai János politikáját folytatva igyekezett saját, szilárd pozíciót kivívni. Ezt végül a magyar koronáról lemondva sikerült elérnie, az 1570-es speyeri szerződést követően – élete utolsó néhány napjában – ő használta elsőként az Erdély fejedelme címet. Ezzel, valamint toleráns valláspolitikájával több szempontból is kijelölte az Erdélyi Fejedelemség további útját. Szapolyai szorult helyzete Az 1526-ban a Habsburg I. Ferdinánd ellenében megkoronázott I. (Szapolyai) János uralkodása kezdetétől egyre jobban elszigetelődött külpolitikailag, miután a szintén Habsburg V. Károly spanyol király és német-római császár által támogatott I. Ferdinánd a halott II.
Így újból megindult a küzdelem a lengyel koronáért. A legesélyesebb jelölt Habsburg Miksa császár volt, de jelentkezett az orosz Rettegett Iván is, a törökök pedig Báthory István erdélyi fejedelmet támogatták. Az orosz cár területi engedményekért cserébe visszalépett Miksa javára, akit a pápa is támogatott. 1569-ben jött létre a lublini unió szövetség Lengyelország és Litvánia között, amelyet a lublini országgyűlésen (szejmen) kötöttek meg. A két állam uniója nem volt teljes, mert a hadseregeket és kincstárakat nem vonták össze. Lublin ma város Kelet-Lengyelországban, a lublini vajdaság székhelye és a mai Lengyelország kilencedik legnépesebb városa. Az említett unióval összekapcsolt lengyelek és litvánok tartottak attól, hogy a németek és az oroszok felosztják egymás között országukat, így a köznemesség – a főurakkal és főpapokkal szemben – Báthoryt támogatták. Báthory István miután elrendezte erdélyi ügyeit, gyorsan feleségül vette a tőle 10 évvel idősebb Jagelló Annát, az utolsó Jagelló-házi lengyel király húgát, így a Lengyelországba érkező Báthoryt 1576. május 1-jén Krakkóban, a waweli székesegyházban lengyel királlyá koronázták.
A koros és beteges Szapolyai 1539 elején elvette Jagelló Izabellát, I. Zsigmond lengyel király lányát. Fia, János Zsigmond halála előtt két héttel, 1540. július 7-én született meg és Szapolyai – állítólag – utolsó szavaival a váradi békét felrúgva őt nevezte meg utódának. A csecsemőt szeptemberben a rákosmezei országgyűlésen királlyá is választották (de soha nem koronázták meg). Az özvegy királyné és tanácsadója, Fráter György Ferdinánd ellen Szulejmán török szultánhoz fordult védelemért, aki ezt meg is adta, csakhogy a saját szája íze szerint értelmezve. A szultán 1541. augusztus 29-én csellel elfoglalta Buda várát, és azt ígérte, II. János nagykorúságáig "megőrzi" azt. Szulejmán a kis királyra, illetve annak anyjára és Fráter Györgyre Erdély, a Tiszántúl és a Temesköz kormányzását bízta, évi tízezer forint adó fejében. Izabella és Fráter György között állandósultak az ellentétek, s utóbbi 1549-ben titkos megállapodást kötött Ferdinánddal, amely szerint Izabella és fia a sziléziai Oppeln és Ratibor hercegségek fejében lemondanak Erdélyről, amelynek kormányzója a barát marad.
A kutatást viszont nehezíti, hogy a Magyarországon is rendelkezésre álló első világháborús veszteségi nyilvántartásokat az 1950-es években megsemmisítették, így azok csak a bécsi Hadilevéltárban érhetőek el. A weblapon közzétett felhívásban a HM munkatársai azok jelentkezését várják, akiknek a hozzátartozója hősi halált halt az első vagy a második világháborúban és rendelkeznek az illetőről fényképpel. A hadisírgondozó osztály tervei szerint a megküldött fotókat a Hősök arcképcsarnoka menüponthoz töltik majd fel. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? AdatbázisokOnline. kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
Honlapunk nonprofit, csapatunk tagjai puszta elhivatottságból teszik, amit tesznek. Ezért kérjük: akinek fontos e felület fennmaradása, e közösség további munkája, és üzenetünk eljuttatása minél szélesebb körbe, támogasson bennünket. Katonatisztek névsora A pdf dokumentumban az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában (kuratóriumi engedéllyel) végezett kutatásaim részbeni eredményét közlöm: a II. világháború után a legalantasabb fizikai munkákat végző katonatisztek (közöttük számosan vitézek) egy töredékének névsorát névvel, születési évvel, tiszti rendfokozattal és a korabeli (háború utántól), aktuális, az állambiztonságiak által feljegyzett foglalkozásuk nevével. Kövendy Katalin A dokumentum megtekinthető ide kattintva. További cikkek 1. Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Az 1920. június 4-én a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban aláírt, Magyarország új határait rögzítő békeszerződésről az a legenda járja, hogy száz év múlva, azaz 2020-ban hatályát veszti.
I. világháborús áldozatok névsora a webhelyen közzétett anyakönyvekből (összeáll. Kondor Norbert) | Krúdy Gyula Városi Könyvtár Adatbázisban a világháború eltűnt katonái » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek I világháborúban eltünt magyar katonák névsora lyrics Ii. világháborúban eltünt magyar katonák névsora Háborús Kereső Szolgálat 1. Időszak választás Időszak: II. világháború 3. További szűkítő paraméterek Rendfokozat: i így keressen rá pl. : 1. osztályú tartalékos matróz Alakulat: i így keressen rá pl. : k. u. LIR. Nr. 10 Születési és honossági adatok szerint: Születési hely: Anyja neve: Veszteségi eset adatai szerint: Hadisír nyilvántartó A keresőben azok a keleti hadműveleti területen, a történelmi Magyarország területén, a nyugati hadműveleti területen, illetve nyugati hadifogságban elesett, hősi halált halt katonák adatai találhatóak meg, akik a korabeli katonai veszteségi nyilvántartásokban szerepelnek. Terveink szerint, a kutatási eredmények tükrében folyamatosan bővítjük az adatbázist és a polgári vagy egyházi anyakönyvek, valamint egyéb hiteles dokumentumok alapján egészítjük ki a listát.
A honlapon jelenleg csak a hősi halált halt katonák adatai érhetőek el, de fontos tisztázni néhány alapfogalmat: A katonai veszteség A veszteség fogalmát sokszor kizárólag a harcban hősi halált halt katonákra érti a közvélekedés. A közös munka célja, hogy az I. világháború befejezésének 100. évfordulójára a hazai és külföldi levéltárakban található releváns források lehető legtöbbjét alapkutatások keretében feltárja, tudományos igénnyel feldolgozza, és az azokból nyerhető adatokat a magyarul olvasó közvélemény számára a világhálón könnyen hozzáférhetővé tegye. Magyarország az I. világháborúban az Osztrák–Magyar Monarchia szerves részeként igen jelentős áldozatot hozott mind katonai, mind pedig össztársadalmi téren. A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottságtól kapott támogatás, illetve az 2015-ben, három stratégiai partner, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a HM Társadalmi Kapcsolatok Hivatal és a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára között született megállapodás értelmében a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum megkezdte és folytatja az 1914–1918 közötti magyar katonai áldozatvállalás adatainak feltárására, rendszerezésére és közzétételére irányuló munka koordinálását.