A kalászosok, így az őszi búza is a réz hiánya miatt szenved legtöbbször. A bokrosodáskor magas réztartalmú, nitrogén túlsúlyos lombtrágyázás a leghatékonyabb tápanyag kiegészítésre, a növények növekedésének szakszerű serkentésére. A nitrogén túlsúlyos lombtrágya, a Rosasol 30-10-10 választása indokolt a gyengébb fejlődésű állományban, illetve ha a gyomirtó szerhez nitrogén használata javasolt. Azoszul Réz a gabonafélék magas réz igényét kielégítő és harmonikus tápanyagellátását szolgáló lombtrágya. Elősegíti a bokrosodást, javítja a menyiségi és minőségi paramétereket.. A Rosasol lombtrágyák nitrogén hatóanyaga többségében a leggyorsabb hatású és tiszta karbamid nitrogén. A mikroelemsorban a rézen kívül a növekedésben fontos cink, vas, valamint a virágképződésben és kötődésben szerepet játszó foszfor és az ellenálló képességet javító kálium egyaránt és ugyancsak fontosak a fejlődés ezen szakaszában is. A harmonikus összetételű Rosasol 23-7-23 a megfelelő növekedésű és fejtrágyázással jó nitrogén ellátottságú állományokban javasolható. Általános kondicionáló, erősítő hatását a kiegészítő mikroelem sorral együtt teljesíti (réz, cink, vas, mangán, bór, molibdén). Javító minőségű kenyérbúza termesztésénél a bokrosodáskor alkalmazott erősítő Rosasol 23-7-23 kezelést virágzáskor a sikértartalmat növelő, minőségjavító Rosasol 30-10-10 kezelés kövesse.
BBCH skálák | Nitrokomplex Kft Kedves weboldal látogató! Tájékoztatunk, hogy honlapunk kizárólag az oldal működéséhez szükséges sütiket használ, melyek 10 napig maradnak a böngészéshez használt eszközödön. Ezen kívül a tevékenységedet nem figyeljük, rólad adatokat nem gyűjtünk és nem tárolunk. ELFOGADOM
ELŐNYÖK Az AzoSzul Réz kelatizált formában hordozza a mikroelemeket, így sokkal hatékonyabb a bejutásuk a levélszövetbe.
Az advent (vagy ádvent) a keresztény kultúrkörben a karácsonyt (pontosabban december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól számított időszak. Adventtel veszi kezdetét az egyházi év. Az advent szó jelentése "eljövetel". A latin "adventus Domini" kifejezésből származik, ami annyit tesz: "Úr eljövetele". A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Régebben egyes vidékeken nevezték ezt az időszakot "kisböjtnek" is. Advent a karácsony ( december 25. ) előtti negyedik vasárnappal – más megfogalmazásban a Szent András napjához ( november 30. ) legközelebb eső vasárnappal – veszi kezdetét, és a karácsony előtti vasárnapig tart. Advent első vasárnapja, a keresztény egyházi év első napja, mindig november 27. és december 3. közé esik. A december 25-e előtti utolsó vasárnap advent negyedik vasárnapja. Adventi Gyertya Színei És Jelentése - Nagyszénás HelyiVilága. Az azelőtti advent harmadik vasárnapja és így tovább. 2006 -ban azért volt érdekes advent negyedik vasárnapja, mert december 24-ére esett, a legkésőbbi időpontra, amely még karácsony előtt van, hiszen ez a nap karácsony előestéje, vagyis "szenteste" (ebből következik, hogy advent első vasárnapja nem lehet később, mint december 3.
Karácsony, advent (Fotó/Forrás: Laura James, Pexels) A római katolikus liturgiában "az advent liturgikus színe a violaszín (lila), kivéve advent harmadik vasárnapját, amikor a violaszínt rózsaszínre szabad enyhíteni" – írja Diósi Dávid teológus az Adventus Domini című tanulmányában, ahol a színek eredetéről is említést tesz. Mint írja: "Az adventi idő liturgikus violaszínének eredete szoros összefüggésben áll a frank területek adventi teológiájával, ahol az advent egyben bűnbánati idő is volt. Advent - jelentése, története, adventi szokások | Közért+. Rómában III. Ince pápa (1198-1216) az adventi időre előírta a fekete paramentumokat (akárcsak nagyböjtben), majd pedig a 13. században elkezdték a fekete szín mellett a lilát is használni, amely később az adventi időre végérvényesen teret hódított. " Az adventi idő mégsem teljes értelemben vett bűnbánati, illetve böjti időszak, hanem előkészület karácsony ünnepére, a megváltó érkezésére. Az adventi koszorú harmadik gyertyáját az adventi öröm vasárnapján (Gaudete-vasárnap) gyújtják meg, ezen a napon a violaszín rózsaszínre enyhül.
A gyertyák egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre (vagy közösségre) is utalnak: Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit); zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény); Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet); Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm – rózsaszín gyertya). Illetve a gyertyák színei nem csak személyt szimbolizálnak: Ádvent első vasárnapja Időpontja évről évre változik, Szent András napjához (november 30. ) legközelebb eső vasárnapon ünnepeljük. Színe a lila: a templomi terítő lila, a szertartáson a pap lila miseruhát vagy stólát visel, illetve az adventi koszorún elsőnek meggyulladó gyertya színe is lila. Ádvent második vasárnapja Színe hasonlóképpen a lila. Adventi gyertyák színei evangélikus templom. Az ádvent mellett a nagyböjti időszaknak is lila az ünnepi színe az egyházi liturgiában. Számos helyen a karácsonyt megelőző hetekben a lilát kékkel helyettesítik, hogy a két ünnepet megkülönböztessék egymástól.