A leggyakoribb érvek Maslow piramisa ellen a híres emberi jogvédőket emeli ki –például Mahatma Gandhi-t–, akik képesek voltak maguktól minden fiziológiai szükségletet megvonni egy magasabb cél érdekében. Ilyen eset volt például a híres éhségsztrájk. Ezzel megmutatta azt, hogy az egyes lépések nem feltétlenül épülnek egymásra, tehát elérhető a legmagasabb szint úgy is, hogy az alatta lévőket nem feltétlenül teljesítjük.
Kognitív szükségletek A tanulási iránti vágy és motiváció összessége. Ezen a szinten egyfajta tudásszomj alakul ki az emberben. Szeretne minél több mindent megtudni, megérteni és megtapasztalni ebből a világból. A megismerés és megértés kerül előtérbe. Esztétikai szükségletek Az esztétikai szükségletek a rendet, a letisztultságot, a szépséget jelentik. Ezen a szinten megjelenik a harmónia utáni vágy. Önmegvalósítás A piramis csúcsára érve az önmegvalósítás szükséglete jelenik meg, vagyis újra az egyén kerül előtérbe. A motiváció arra utal, hogy fizikai és szellemi képességeink határait feszegessük folyamatosan, és mindent valósítsunk meg, amire képesek vagyunk. A szükséglet-piramis újraélesztése: Maslow mégsem tévedett? - Mindset Pszichológia. A Maslow piramis elemeinek csoportosítása: Hiány alapú szükségletek Fiziológiai szükségletek: éhség, szomjúság, szexualitás. Biztonsági szükségletek: fizikai biztonság, védettség, kiszámíthatóság. Szeretet, valahová tartozás szükséglete: szeretet, kölcsönös szerelem, gyengédség. Elismerés szükséglete: önbecsülés, elismerés, hírnév és becsvágy.
(Maslow sem úgy képzelte, hogy lépcsőzésről van szó, elmélete szerint az egyes szükségletek relatív erőssége változik azzal, ha egy alsóbb szintű kielégül). Annyiban viszont igaza van a hetvenéves elméletnek, hogy minden embernél azonosíthatóak univerzális szükségletek, még ha nem is feltélenül rendezhetők piramisba.