Július 23-án kezdetét vette a 2021-es tokiói olimpia, ami bár ez alkalommal zárt kapus rendezvény lesz, kétségkívül így is a világ legjelentősebb sporteseménye idén. Éppen ezért döntöttünk úgy, hogy összegyűjtünk néhány érdekes információt ennek a jeles eseménynek a kapcsán. Valószínűleg senki számára nem újdonság, hogy olimpiát már egészen az ókor óta rendeznek. Azonban amíg a modern kori olimpiákról kifejezetten sokat lehet hallani és tudni, addig az elődjükről már sokkal kevesebbet. Az olimpiai játékok és a vallás Sosem volt titok, hogy az ókori görög olimpiai játékok és a vallás szoros kapcsolatban álltak egymással, az viszont nem teljesen egyértelmű, hogy milyen módon. A legelterjedtebb, és mindenki által jól ismert változat, hogy az olimpiát Zeusz, a főisten tiszteletére rendezték. Az ókori görög olimpiai játékok és a vallás szoros kapcsolatban álltak egymással. Fotó / Behance Másik lehetséges magyarázat viszont, hogy ezek valójában úgynevezett temetési játékok voltak, amiket az elesett harcosok tiszteletére rendeztek.
Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom Jó, ha rendelkezel ismeretekkel a hellén kultúráról, az ókori görög vallásról, mitológiáról és a Pánhellén játékokról. Megismered az ókori olümpiák eredetét, lefolyását, jelentőségét. Mi az az olümpia? Milyen céllal jött létre? Sportoltak az ókorban? Mit és hogyan csináltak? Számtalan hasonló kérdést lehetne még megfogalmazni. Kérdések helyett inkább jöjjenek a válaszok! Az olümpia a Pánhellén játékok egyike. Az első olümpiáról szóló írásos emlék Kr. e. 776-ból származik, ez lett az ókori görög időszámítás kezdete is. Az eredetével kapcsolatban annyi bizonyos, hogy kultikus céllal jött létre. Az egyik mítosz szerint Olümpia egyik királyának, Pelopsznak a temetési játéka volt. Ebben a vallási szertartásokat kötötték össze a sporttal, az egészséges élet szimbólumával. Egy másik verzió szerint maga Zeusz, a főisten hívta életre a játékokat. Ezzel ünnepelte apja, Kronosz és testvérei, a titánok legyőzését.
Egy másik történet szerint Iphitosz éliszi király elment Delphoiba Püthiához, és megkérdezte a papnőt, hogyan menthetné meg népét a háborúktól. A jósnő az felelte, rendezzen játékokat az istenek tiszteletére. Ő megfogadta a tanácsot, és olümpiának nevezte el az eseményt. Egy szintén népszerű változat Héraklészt nevezi meg alapítóként. Állítólag a játékok megrendezésével ünnepelte meg, hogy legyőzte Augeiasz éliszi királyt. Aztán elrendelte, hogy négyévente ismételjék meg az eseményt. A görög hagyomány szerint a spártai törvényhozó Lükurgosz és a már említett Iphitosz éliszi király egyezményének eredménye az olümpia. Megállapodtak abban, hogy Olümpia szent hely, fegyveresen senki nem léphet be oda. A versenyek idején pedig teljes békének kell uralkodnia egész Hellászban. A helyszín tehát Olümpia volt, itt állt Zeusz temploma is. A játékok kezdetben csak egyetlen számból álltak, a stadionfutásból, később fokozatosan bővült a program. Az olümpiákat megelőzte egy 30 napos felkészülési időszak ott, a helyszínen.
"Heraclesnek adta fel eredetét, akik az Elis király Augeas-i győzelméből való visszatérésén alapították a játékokat Pelopus sírjánál (Pisa nevű város királyának). " Azonban elkezdődtek, augusztus közepén tartottak egy ötnapos fesztivált, amely mind a fiúk, mind a férfi eseményeket különféle sportokban foglalta magában, beleértve a láb- és kerékpárversenyt, az ötletet, birkózást, bokszolást és véres, nem tartották el, a vegyes harcművészetek formája, a Pankráció néven ismert. "Bokrot hajlítanak és csavarják a karjaikat, és dobálják az ütéseket, és ugrálnak ellenfeleik ellen" - írta Philostratos ősi író, aki leírja a sportot. Amint az ősi művészet azt sugallja, minden versenyt, a szekérverseny kivételével, a meztelenül tartották, legalábbis a római uralom idejéig. A győzteseket a levelek koronájával díjazták (nem volt második vagy harmadik helyezés), és egy ünnepséget tartottak Prytaneion néven ismert épületben. Az is gyakori volt, hogy a szobrokat az olimpiai bajnok tiszteletére tegyék.
Az olajágakat a szentnek tartott olajfáról mindig egy olyan kisfiú metszette le aranykéssel, akinek még mindkét szülője élt. A bajnokoknak szobrot is emeltek Olümpia szent ligetében. Az otthonába hazatérő győztest nagy megbecsülés övezte haláláig. Nem kellett adót fizetnie, ingyenjegyet kapott a színházi előadásokra, államköltségen élt, sőt még pénz- és természetbeni juttatásokban is részesült. Az újkori olimpiák 1896 -ban rendezték meg először az újkorban Athénban, a francia Coubertin kezdeményezésére Hajós Alfréd Érdekességek: Herkules teljes mesefilm Érdekességek: A sport hajnala Zanza tv Érdekességek: Ókori olimpiák Zanza tv Érdekességek: Az olimpiai játékok eredete - Armand D'Angour Ókori olimpiák Érdekességek: Asterix az olimpián: //tudasbazis. sulinet. hu/hu/muveszetek/muveszettortenet-7 evfolyam/egyes-templomok/olumpia-zeusz-templom: // romaikor. hu/romai_elet/a_romaiak_szorakozasi_szokasai/sport/cikk/az_olumpiai _jatekok_tortenete: //iskolaellato. hu/Okori-olimpiak-oktatotablo: // mozaweb.