A Parkinson-kór egyelőre gyógyíthatatlan, ám folyamatát lassítani lehet. Hogyan ismerheti fel, és milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezsre? A Parkinson kór degeneratív betegség, mely az agynak a mozgásért és az egyensúlyért felelős idegsejtjeit érinti. A betegség oka egyelőre ismeretlen, a genetikai hajlam – ezáltal a családi halmozódás vagy öröklődés is – az eseteknek csak mindössze alig több mint tíz szálakéban bizonyítható. Egyéb lehetséges okokként az orvosok a környezetből érkező toxikus behatásokat jelölik meg. Általában a hatvanéves kor fölöttieket érinti, de egyre több extrém esetre derül fény. Az egyik leghíresebb Parkinson-kóros – Michael J. Fox, amerikai színész – például már harmincéves korában felfedezte magán a jellegzetes tüneteket. Milyen jelekre figyeljen? A legtöbb Parkinson-kóros beteg alig észrevehető tünetekről számol be – legalábbis a betegségük kezdetén. 10 tünet, ami Parkinson-kórra figyelmeztethet: a szaglás romlása és a székrekedés is utalhat rá - Egészség | Femina. Az említett színésznek például először a jobb kisujja remegett időnként. A kisujjremegés aztán az egész jobb karjára kiterjedt.
Szerencsére gyógyszerekkel kedvezően befolyásolható: a tünetek a terápia hatására nagymértékben enyhülnek, ezáltal javul a páciens életminősége is. Többféle gyógyszeres terápiát alkalmaznak a Parkinson-kór kezelésére, melyek nagyrészt a dopamin pótlásán alapulnak. A páciensek többsége jól reagál a terápiára, és így hosszú ideig szinten tartható az állapotuk, mivel azonban a Parkinson-kór folyamatosan súlyosbodik, néhány év elteltével azt tapasztalhatják, hogy egyre kevésbé hatnak a gyógyszerek. A gyógyszeres terápiában így időről-időre változtatásokra lehet szükség. A betegség enyhítésére ma már műtéti eljárás is létezik: az úgynevezett mély agyi stimuláció val hosszabb távú javulást is el lehet érni a páciens állapotában. A beültetett eszköz mérsékeli az önkéntelen mozgásokat, és enyhíti az alapvető tüneteket is, ezért a gyógyszeradagok jelentősen csökkenthetők, a páciens állapota kiegyensúlyozottabbá válik. Az eljárás nem minden esetben hajtható végre – erről számos szakorvosi vizsgálat után születik döntés –, de mindenképpen fontos, hogy a páciens tisztában legyen a lehetőséggel.
A szaglás képességének elvesztését hipozmiá nak nevezik, és kialakulása akár évekkel megelőzheti a mozgásos tünetek megjelenését. A Parkinson-kórosok 70-90%-át érinti a jelenség, amely jelentheti a szagok, illatok megkülönböztetésének, és egyáltalán, az érzékelésüknek a nehézségét. Pszichés tünetek A lecsökkent dopaminszint a viselkedésre és a hangulatra is hat, ezért a Parkinson-kóros betegeknél gyakran tapasztalható szorongás, depresszió, a gondolkodás és a szellemi teljesítmény csökkenése. A cikk az ajánló után folytatódik – Természetesen nem minden tünet jelentkezik minden betegnél, így – különösen a kezdeti stádiumban - nem feltétlenül egyszerű a diagnózis felállítása sem. Amennyiben a felsorolt tüneteket észleli, mindenképpen érdemes utánajárni az okoknak – hangsúlyozza dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa. – Minél előbb sikerül felismerni a betegséget, annál többet tehetünk a Parkinson-kóros betegek életkilátásainak és életminőségének javítására. Végig fotózta beteg apja utolsó hónapjait, megrázó képek születtek Az idős férfi Parkinson-kórban és demenciában szenvedett, a lánya pedig mindenben segített neki a nehéz időszakban.