Petőfi Sándor: Föltámadott a tenger című versét két héttel a nevezetes 1848-as március 15-i forradalmi események után írta. Az ezen a napon előadott Nemzeti dal és a forradalom előtt egy évvel írt A nép nevében mellett ez az egyik legismertebb forradalmi verse. Föltámadott a tenger, A népek tengere; Ijesztve eget-földet, Szilaj hullámokat vet Rémítő ereje. Látjátok ezt a táncot? Halljátok e zenét? Akik még nem tudtátok, Most megtanulhatjátok, Hogyan mulat a nép. Reng és üvölt a tenger, Hánykódnak a hajók, Sűlyednek a pokolra, Az árboc és vitorla Megtörve, tépve lóg. Tombold ki, te özönvíz, Tombold ki magadat, Mutasd mélységes medred, S dobáld a fellegekre Bőszült tajtékodat; Jegyezd vele az égre Örök tanúságúl: Habár fölűl a gálya, S alúl a víznek árja, Azért a víz az úr! Petőfi Sándor: Föltámadott a tenger (elemzés) – Jegyzetek. Pest, 1848. március 27 – 30.
Hangnem: emelkedett, szónokias, ugyanakkor fenyegető. Hangulat: lelkes, érezhető Petőfi forradalmi lelkesedése. Lendülete, forró pátosza egy pillanatig sem lankad. Erős érzelmi töltésű szavak gyakori használata jellemző. Legkifejezőbb a leíró jellegű 3-4. versszak: " reng ", " üvölt ", " hánykódnak ", " süllyednek ", " megtörve ", " tépve ", " tombold " stb. Föltámadott a tenger | MédiaKlikk. Az érzelmek, állandó, erőteljes jelenléte figyelhető meg. Korstílus: romantika. A romantika jellegzetességei: nagy indulatok, nagy méretű képek, heves érzelmek, végletesség, dinamizmus. Cím: témajelölő és megszemélyesítő. A "föltámadás" mint megelevenedés, mint a halálból való életre ébredés élőlényre utal, de vallási eredetű képzettársításokat is magában foglal. A költő emberiesíti a tenger motívumát, amelyet hatalmas, szinte emberfelettire növelt természeti erőként mutat be, már-már mitikusan jelenít meg. Ennek a természeti-mitikus motívumnak társadalmi-emberi jelentése van. Stílus: egyszerű, a vers első ránézésre magától értetődő, de felfejthetők mélyebb összefüggései.
A védőborító enyhén kopott, foltos. A kötés megtört.
Értékelés: 69 szavazatból 1848. március 15-én Pesten kitör a forradalom. A márciusi ifjak között azonban ott van a császár besúgója is. Jellasics támadásának hírére özönlenek a szabadság hívei a honvédseregbe. Föltámadott a tenger keletkezése. Petőfi is ott van a táborban, és verseivel lelkesíti a katonákat. 1849 januárjában azonban vesztésre áll a szabadság ügye, Petőfi Erdélybe megy, hogy csatlakozzon Bem tábornok seregéhez. Gábor Áron ágyúinak segítségével győzelmet aratnak Bem csapatai, de a harc tovább tart… A monumentális filmalkotás emléket állít a szabadságharc neves és névtelen hőseinek. Nem mentes azonban mindazon hibáktól (lásd: sematizmus, finom történelem torzítás) melyek létrejöttének korát, az 50-es évek első felét jellemzik. A filmet színeiben felújított, kiegészített, digitalizált változatban láthatják a nézők. Stáblista: Szereplők Petőfiné, Szendrei Júlia
Bem József Erdélybe utazik, s átveszi az ottani hadak irányítását. Második rész [ szerkesztés] "1848. december. Az ország nehéz helyzetében Petőfi a maga igazával mindinkább egyedül marad. Mint egyszerű kiképzőtiszt kap csak helyet Debrecenben. " Ezzel a két mondattal indul a második rész. Petőfi elhatározza, hogy csatlakozik Bemhez. 1849 januárjában Görgey Artúr feladja az ország fővárosát, a kormány és az Országgyűlés Debrecenbe menekül. Erdélyből győzelmi jelentések érkeznek, Bemnek sikerül Erdély nagy részéből kivernie az osztrák csapatokat. Petőfi elindul Bemhez. Útján Hajdu Gyurka kíséri. Közben Nagyszebenben Puchner tábornok a magyarok ellen lázítja az egyházi hatalmasságokat. Föltámadott a tenger. Segítséget ad ebben a császári titkosrendőrség is. Falvakat gyújtanak fel, s közben terjesztik: a magyarok tették. Gyurka és Kicsi Gergely elindul Gábor Áronhoz, hogy ágyúkat öntessenek Bem seregének. A visszafelé vezető úton azonban császári csapatok támadják meg őket, hogy az ágyúkat megmentsék, Gyurka hátramarad, s egyedül áll ellen.