Barabás Miklós Petőfi-Portréja A Pim-Ben | Magyar Idők

Friday, 07-Jun-24 12:50:37 UTC
Összefoglaló Születtem 1810-ben febr. 22-én Márkosfalván, Erdélyben, Háromszéken. Édes atyám márkosfalvi Barabás János, édes anyám dalnoki Gaál Therézia volt, dalnoki Gaál István leánya - kezdi önéletírását a magyar biedermeier festészet legkiválóbb mestere, Barabás Miklós, akinek portréi alapján ismerhetjük Széchenyi, Arany, Teleki László, Batthyány Lajos, Görgey Artúr, Liszt Ferenc és megannyi ismert személy képét. Tehetségéről már életében legendák keringtek, miszerint négy évtized távlatából emlékezett megfestendő arcokra, aztán amikor összevetették a kész képet fotókkal, mindenki azt hitte, hogy arról másolt... Életrajza pompás karriertörténet, a korszak egyik legjobb és legizgalmasabb memoárja, mely a 19. század elejétől 1887-ig követi a személyes történet mellett az erdélyi és európai eseményeket. A helyszínek magukért beszélnek: Kolozsvár, Bécs, Bukarest, Itália, Pest, újra Erdély, az krónika pedig egyszerre szól gyerekkorról, sikerekről, a pesti árvízről és a kolozsvári télidőkről, a szabadságharcról és a kiegyezésről, a Pesti Műegyletről és a családi titkokról.
  1. A Facebook törölte a Mi Hazánk oldalát - Ugytudjuk.hu
  2. Két Barabás Miklós-festménnyel gazdagodott a gyulai Almásy-kastély | Magyar Idők
  3. Barabás Miklós Petőfi-portréja a PIM-ben | Magyar Idők

A Facebook Törölte A Mi Hazánk Oldalát - Ugytudjuk.Hu

A háromszéki Márkosfalván született Barabás Miklós a 19. század legnagyobb portréfestője volt, akinek munkássága azért kiemelkedő, mert ahogy Reviczky Gyula is írta, megfestette kora arcképcsarnokát. Mondhatni, hogy a 19. század magyar történelmének főszereplőit, politikusait, irodalmi szereplőit és közismert személyiségeit az ő ecsetének köszönhetően ismerhetjük. A magyar biedermeier festészet legkiválóbb mestere, Barabás Miklós portréi alapján ismerhetjük Széchenyi, Arany, Teleki László, Batthyány Lajos, Görgey Artúr, Liszt Ferenc és megannyi ismert személy képét. A budapesti Nemzeti Portrétár Alapítvány 2019-ben Dr. Szvoboda Domanyszky Gabriella művészettörténész vezetésével arra vállalkozott, hogy összegyűjti és katalógusba szerkeszti a művész életművét. Jelenleg a kutató csapat a magántulajdonban lévő képek felkutatásán tevékenykedik, miután a közintézményekben található művek nagy részét sikerült összegyűjteni. Most erdélyi, Barabás képtulajdonosokhoz próbálják eljuttatni a készülő katalógus hírét, hiszen a festő nem csak háromszéki származása miatt, de azért is, mert a kor egyik legkeresettebb portréfestője volt, nagyon sok megrendelésnek tett eleget az erdélyi arisztokrácia körében is.

Két Barabás Miklós-Festménnyel Gazdagodott A Gyulai Almásy-Kastély | Magyar Idők

2017. december 14. 16:56 MTI Több 19. századi festménnyel, köztük két Barabás Miklós-alkotással gazdagodott a gyulai Almásy-kastély - jelentette be Facebook oldalán Görgényi Ernő polgármester. Almásy Dénes gróf leszármazottai, Pongrácz Márta és Pongrácz István kezdeményezte, hogy az egykor családjukat illető, ma már állami tulajdonú műkincsek a gyulai kastélyba kerüljenek. A városvezető december elején, a kastélyban nyílt új, időszaki kiállítás megnyitóján közölte, hogy Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára régóta figyelemmel követi az Almásy-kastély sorsát, az ő közbenjárásának köszönhetően gazdagodik a kiállítóhely a Munkácsy Mihály Múzeumtól letétbe kapott 19. századi festményekkel. A műalkotások közül több a kastélyt egykor birtokló gróf Almásy család tagjait ábrázolja. A neves festőművész, Barabás Miklós id. Almásy Kálmán grófról, valamint Almásy Ignácnéról készített portéja mellett ismeretlen művésztől id.

Barabás Miklós Petőfi-Portréja A Pim-Ben | Magyar Idők

Bámulatos volt vizuális memóriája. Mondják egyszer harminchét év távlatából készítette el valaki portréját, emlékezetből, és a mellé illesztett, közben előkerült, fotográfia tanúsága szerint közel hibátlanul. Első sikerét 1835-ben Pesten aratta, amikor bemutatta Veronese Európa elrablása című festményéről Velencében készített másolatát. Mondják egyszer harminchét év távlatából készítette el valaki portréját, emlékezetből, és a mellé illesztett, közben előkerült, fotográfia tanúsága szerint közel hibátlanul. 11. CÉGÉRKÉPEK Barabás Miklós, 18 38 A "Zöld fa" cégérképe Barabás Miklós, 184 2 Zrínyi Miklós (cégérkép) 12. Barabás Miklós, 18 38 – A műteremben (Teleki Róza) Barabás Miklós, 1841 Szalagfű (Enyelgés) 13. Barabás Miklós, 1843-44 Vásárra menő oláh család Barabás Miklós, 1846 – Nemzeti divatkép ( akvarell) 14. Élete nehéz időszaka volt a Bach-korszak, amely után 1859-ben lehetővé vált a Képzőművészeti Társulat megalakítása. A társulat kezdeményezője és 1862-től haláláig az elnöke volt.

A két költő levelezése nem csupán személyes kapcsolatukat dokumentálja, hanem naplószerűen tudósít mindkét klasszikus életének eseményeiről a magyar történelem egyik legizgalmasabb korszakából. A Mohácsi Szilvia által válogatott leveleket Fenyő Iván és Balázs Zoltán olvassák fel, a rendező Seres Tamás – olvasható a közleményben. A programokról bővebb információ a múzeum internetes oldalán () található.