Ezek néha egész falvak termésének levágását elvállalják és bérül a negyedik, ötödik, hatodik vagy hetedik keresztet kapják. A nekik járó részt nagy hirtelen csépekkel kiverik, a szalmát otthagyják. Azt azonban kikötik, hogy a gabonát haza szállítsák nekik". A régi leírások gyakran emlegették például ugyancsak a Felső-Tisza-vidékén a ruszin aratómunkásokat, kiket az 1930-as évek közepétől 1944 nyaráig még nagy számban foglalkoztattak a magyar gazdák. Aratás | Dunaújváros Online. A feljegyzések szerint például Lónyára Volóc, Munkács és Nagyberezna környékéről jöttek, Fehérgyarmatra Léczfalva, Bábakút, Iváskófalva ruszinjai jártak aratni, míg Penyigére Jalova, Beregsziklás (Serbóc) és Vezérszállás aratói jártak dolgozni, és a magukkal hozott gazdasági szerszámok közül a gereblyét a magyar gazdáknál hagyták. Rozsályon pedig arra emlékeztek, hogy a ruszinok sarlóval és kaszával is arattak. A beregi Tóhát falvaiba pedig Galíciából Polyákok jöttek aratni, kiknek asszonyai sarlóval vágták a gabonát, míg a férfiak csépeltek.
Ugyanakkor a meglévő malomkapacitás így is 1, 8 millió tonna, miközben csak 1, 2 tonnára van szükség a hazai ellátás részére. A Magyarországon előállított lisztből pedig 200 ezer tonnát exportálnak évente, a többi vélhetően a raktárakban marad, és készletezés sorsára jut, felelősen gondolva a nem várt helyzetekre. Jók a terméskilátások Július elején már nem a találgatásoké a főszerep, hiszen a munka dandárja következik, a kalászosok betakarításának offenzíva-szerű megindításával. Átlagos vagy annál kicsivel talán jobb termés várható – az előzetes becslések szerint –, annak ellenére, hogy a tenyészidőszak utolsó harmadában csak lokálisan kaptak csapadékot a gabonatáblák. Majd pedig jöttek június első dekádjában a viharok, helyenként jéggel és orkán erejű széllel, amelyek több-kevesebb kárt is okoztak. Aratás 2018 - Mezőhír. A mintegy 950000 ha őszi búza betakarítása tehát a szokásosnál kicsivel korábban megindult, és az átalakuló időjárásunk szorításában folyik, de közel sem olyan hangos hírverés mellett, mint valaha történt.
néven működött. Az államosítás után pedig Vörös Csillag Traktorgyár volt a neve, és sorra készítette a Hofherr traktorokat, amelyek az 1950-es évekig a mezőgazdaságban általánosan használt erőgépek voltak. Búza arts ideje . Hofherr GS 35-ös traktor. A lendkerekes, egyhengeres, az indításhoz izzófejjel ellátott traktorok közül a GS 35-ös típus volt a korszerűbb, hátsó hajtótengellyel is ellátták az általa vontatott munkagépek működtetéséhez. Erdélyi Miklós arról is szólt, hogy a traktorhoz cséplőgépet is csatlakoztatnak majd, kettőt vásároltak Ózdon és Derecskén, s azokból készítenek egy működőképeset, ami várhatóan – a jelentős rekonstrukciós munkálatok miatt – csak a 2016-os ópályi aratófesztiválon állhat munkába. A polgármester tájékoztatása szerint az idei aratófesztiválon a GS 35-ös Hofherr traktor így egyelőre szállítási feladatot kap, pótkocsiján viszi majd ki a gabonaföldre a betakarítókat, a kaszásokat, marokszedőket, kévekötőket és keresztrakókat. A résztvevők között a hazai aratók mellett ezúttal is lesznek lengyelországi, szlovákiai, romániai és ukrajnai kaszáscsapatok, így a legnagyobb nyári munka teljes kelet-európai változatait visszaidézhetik a Mátészalkához közeli településen július 11-én.
Tápiógyörgyén (Pest m. ) a kaszát háromszor beledobták a búzába, hogy jól haladjon az aratás. Szil (Sopron m. ) községben az aratómisén történő részvétel után csak egy rendet vágtak le, valójában csak másnap kezdődött az igazi munka. Egyes helyeken a katolikus pap az aratás előtt kiment a határba (Horvátzsidány, Sopron m. ; Tiszaföld-vár, Szolnok m. ) és megáldotta az aratók munkáját. Tehát Boldogasszony napján az aratást csak jelképesen kezdték el, aki ez ellen vétett – úgy tartották –, az meglakol érte. Hercegszántón (Bács m. ) egy asszony július 2-án egész nap akart aratni, de a 386 sarlót a forgószélbe vágta, az azt felkapta, megfordította és megsebesítette a tiltott napon munkát végzőt (Balassa I. 1985b: 261–262). A hét tárgya – Az aratás ideje – Kallós Zoltán Alapítvány. 385 10. térkép. Az aratóművelet neve 1900 körül Az aratás mindig nagy szerepet játszott a magyar nép életében. A 16–17. században a katonák hazamentek, mert a gabonát idejében be kellett takarítani. Aratáskor "... ősi szokás szerint még a törvénylátás is szünetelt, sőt még a rabokat is kibocsátották, hogy kenyeret szerezhessenek maguknak télire" (Takáts S. 1915–17: III.